Hírlevél




Kritika és kreativitás nélkül nincs tehetséggondozás

Egészséges társadalom tudás-elit nélkül nem létezik. A megszerzett tudáson és a tehetség kibontakozásán alapuló elitre szüksége van Magyarországnak - mondta Hiller István oktatási és kulturális miniszter a Kiemelt szakkollégiumok az egyetemi tehetséggondozásban című konferencia nyitóelőadásán.

 

"Kreativitás és kritika. Ha-e kettő egységet tud képezni, méltóak vagyunk rá, hogy együtt gondolkodjunk" - kezdte előadását Hiller István a tehetséggondozásról. A miniszter felhívta a figyelmet, hogy a többszintű képzési rendszer bevezetésével az alapképzés a tömegképzés színtere lett, a mesterképzés célja a szaktudás megszerzése, a tudáselitet azonban nem a mesterképzés szintjén kell kinevelni. Erre a doktori képzés alkalmas, és most az energiák nagy részét erre a területre kell fordítani - mondta.


A miniszter szólt arról is, hogy bár a magyarországi felsőoktatási intézmények között jogilag egyenrangúság van, az elitképzést a tudományegyetemekhez kell kötni, ahol rendelkezésre áll a megfelelő infrastruktúra a kiváló műhelyek megteremtéséhez. A jó műhelyek mellett Hiller hangsúlyozta a mester és tanítvány viszonyt. Példaként említette, hogy Kodály Zoltán vagy Kosáry Domonkos sem teremthetett volna Magyarország számára nevet, ha tehetségüket nem olyan tanárok gondozzák, akik a modern tanítás módszereit etikával és kritikai szemlélettel ötvözve oktatják a tanítványaikat. "Ahol kivész a kritika és a kreativitás, ott nem működik a tehetséggondozás" - hangsúlyozta a szakminiszter.


Hiller István beszélt az elmúlt évtizedben zajló felsőoktatási változásokról, hogy amíg hazánkban egy mennyiségi, a világban minőségi felsőoktatás teremtődött, ami immáron nálunk is változásokat sürget. "Hamarosan Kína és Japán diktálja majd a tudás iramát, de Magyarországnak nem felzárkózásra van szüksége, hanem a saját lehetőségeihez képest kell a legjobb utat megtalálnia" - mondta.


A miniszter kitért arra, hogy a jelenlegi finanszírozási rendszer el fogja dönteni az intézmények közötti versenyt. "A párhuzamos képzés a magyar felsőoktatás rákfenéje" - mondta tárca vezetője. A szakkollégiumokról a miniszter úgy nyilatkozott, a tradíciókat át kell tekinteni, a követendő értékeket meg kell őrizni, ám az egykoron működő, ma nyugvó szakkollégiumokat nem szabad erőltetetten újjáéleszteni. Az értékmintát nyújtó szakkollégiumoknak - mint az Eötvös József Collegium - azonban meg kell teremteni a modern felfogást tükröző jogi és financiális környezetet a hatékony működésük érdekében. Hozzátette: a tehetséggondozásra most nagyobb támogatási lehetőségek állnak a rendelkezésre, mint eddig bármikor. A költségvetésből erre szánt 7,5 milliárd forint mellett 9 milliárd forint EU-s támogatás áll a tárca rendelkezésére a köz-és középfokú oktatás fejlesztésére.


Végül a miniszter kitért arra, hogy megfelelő jogi környezet megteremtésére vonatkozó javaslatot 2009. március 15-éig el kell készíteni ahhoz, hogy az már a 2010/2011-es tanévben működhessen. "Ebben az OKM partnere a felsőoktatási intézményeknek, és számít az együttműködésükre. Közösen kell meg határozni azt a formát és kritériumrendszert, amelynek keretében a tudás-elit képzése, a tehetséggondozás megvalósítható" - zárta előadását a miniszter.

edupress.hu

 

Szólj hozzá!

Név:
E-mail cím:
Hozzászólás:

Az ELTE rektora Pekingben

Hudecz Ferenc 2009. december 10-13. között részt vett a Konfuciusz Intézetek 4. Konferenciáján és az intézeteket bemutató kiállításon.

Javítani kell a hazai közoktatás helyzetén

A természettudományos képzés színvonala egyre rosszabb. A bolognai rendszer magyarországi bevezetésének módja ártott a jövő nemzedéke oktatási színvonalának. A felvételi rendszer a...

Pálinkás József: Az oktatás az egyik legfontosabb közügy ma Magyarországon

El kell döntenünk, hogy melyek azok a felsőoktatási intézmények, amelyek részt vehetnek a nemzetközi versenyben, azokat fejleszteni kell, és melyek azok, amelyek inkább a gyakorlati...

Értékekre és erkölcsre nevelő oktatást akar megvalósítani a KDNP

Az értékekre és erkölcsre nevelő oktatást, valamint rugalmas iskolarendszert akar megvalósítani kormányra kerülése esetén a KDNP. A párt képviselői szerint az oktatás nem...

Befejeződött a bölcsész képzésről szóló konferencia

Tisztázni kell a bölcsész képzéssel rendelkezőket felszívó munkaerőpiac fogalmát, és a kutatóintézetektől kezdve a médiáig lajstromba kell venni azokat a releváns munkaerő-piaci...

Új tehetségsegítő programot indít a miniszterelnök

Új tehetségsegítő programot indít ma Bajnai Gordon miniszterelnök és Hiller István oktatási és kulturális miniszter Budapesten.

Magyarország előrelépett tehetségnevelésben és -megtartásban

A két évvel ezelőttihez képest egy helyet előrelépve, a közép-európai rangsor negyedik helyén végzett Magyarország az amerikai Heidrick and Struggles vezetői tanácsadó cég és az...

Kisbolygót neveztek el egy fiatal magyar feltalálóról

Hatvanadik alkalommal rendezték meg idén májusban a fiatal tudósok világversenyét az USA-beli Renoban. Az Intel által támogatott ISEF (International Science and Engineering Fair) az egyetemi...

Megállapodás az Arany János Tehetséggondozó Programról

Megállapodott az Arany János Tehetséggondozó Program (AJTP) vitatott pontjairól budapesti egyeztetésén Hiller István oktatási miniszter és Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke, a program...

"Fölemelő" tehetséggondozás

Tehetségeket gondozni, vagy fölemelni a hátrányos helyzetű tanulókat? Bár az oktatáspolitika e két célja részben átfedi egymást, egybemosásuk vagy épp mesterséges szembeállításuk...

Tehetségpontok Magyarországon

Már megkezdték működésüket Magyarországon a Magyar Társadalom a Tehetség Szolgálatában kezdeményezés keretében létrejövő tehetségpontok. A központok az arra érdemes, ambiciózus...

Tehetséggondozó programról döntött a kormány

A Nemzeti Tehetség Program elindításáról döntött a kormány szeptember 17-i ülésén, melynek célja, hogy a tehetségek felkutatása és fejlesztése révén egy hatékony tehetséggondozó...

A "bolognai folyamat"

Európai trendek. A Bolognai Nyilatkozatból adódó strukturális változtatások megvalósíthatósága a magyar  felsőoktatásban. 1. Bevezetés Az 1999-ben kibocsátott, az európai oktatási...

Iskolarendszeren kívüli képzés Magyarországon

Szakmai körökben és a köznapi életben viszonylag kevesebb szó esik az oktatásnak arról a területéről, amely sem az iskolarendszerhez, sem pedig az államilag elismert képesítések...