Hírlevél




A világ legjobb egyetemeinek rangsora - két magyar szereplővel

2008. október 27-én adott hírt az MTI arról, hogy a shanghai-i Jiao Tong University által készített, a világ legjobb 500 egyetemét rangsoroló listán két magyar intézmény szerepel: a Szegedi Tudományegyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem, mindkettő a 303-401. helyen. A kínai intézmény 2003 óta évenként rangsorolja az egyetemeket. Az idei lista kapcsán utánajártunk a készítés módszertanának.

 

A shanghai-i Jiao Tong University 2003 óta készít rangsorokat a világ vezető egyetemeiről. A magyarországi egyetemek közül két állandó szereplője van a listának: a Szegedi (SZTE) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), amelyek rendszerint a "középmezőnyben" helyezkednek el. E két egyetemen kívül Magyarországról csak a Budapesti Műszaki Egyetem tudott bekerülni a listára egy alkalommal, 2004-ben.

 

A rangsorolás módszertana

Az egyetemek rangsorolásánál az alapelv az egyes intézmények tudományos minősége volt, amelyet több szempontból is vizsgáltak a lista készítői:

SzempontIndikátor
Súly (%)
Oktatás minősége
Az intézmény Nobel-díjas vagy Fields Medalt elnyert öregdiákjainak száma (az időben 1991-től visszafelé haladva évtizedenként egyre kisebb súllyal veszik figyelembe).
10
Tantestület színvonalaA tantestület Nobel-díjas vagy Fields Medalt elnyert tagjainak száma, akik az adott egyetemen dolgoztak díjuk elnyerésének időpontjában. (Időben 2001-től visszafelé haladva évtizedenként egyre kisebb súllyal veszik figyelembe).
20
Az intézmény gyakran idézett kutatóinak száma 21 különböző kategóriában.
20
Tudományos munkaAz intézmény munkatársai által a Nature and Science-ben 2003-2007 között publikált cikkek száma.20
Az intézmény munkatársai által írt, a Science Citation Index-expandedbe és a Social Science Citation Indexbe1 2007-ben bekerült cikkek száma.
20
Egy főre eső teljesítmény
Az előző indikátorok elosztva az intézmény teljes állású tudományos munkatársainak számával.
10

1A Science Citation Index Expanded (Bővített Tudományos Hivatkozási Index) egy átfogó tudományos adatbázis, amely több mint 6500 vezető tudományos és műszaki újságot indexel 150 tudományos témakörből. A Social Science Citation Index (Társadalomtudományi Hivatkozási Index) társadalomtudományos adatbázis, 2000 társadalomtudományi és 3500 tudományos és műszaki újságot indexel. Mindkettőben kereshető az egyes szerzők idézettségi indexe. Az adatbázisokat készítő Institute for Science Information (ISI) a Thomson Reuters hírügynökség tulajdonában van.

Mindegyik indikátornál a legmagasabb pontszámot elért intézmény 100 pontot kap, a többiek pedig ennek a pontszámuk és a legnagyobb pontszám arányának megfelelő százalékát. Az egyes indikátoroknál elért pontszámokat a táblázatban látható módon súlyozzák, így minden intézménynél létrejön egy összesített pontszám, amellyel megismétlik az előbbi eljárást. A bonyolult eljárással valószínűleg a lehető legobjektívebb (és így nehezen megkérdőjelezhető) eredményt kívánták elérni a készítők.

 

A legjobbak

Az idei rangsor "élcsoportja":

Helyezés
Intézmény neve
1.
Harvard University
2.

Stanford University

3.
University of California, Berkeley
4.
Univerity of Cambridge
5.
Massachusetts Institute of Technology (MIT)
6.
California Institute of Technology
7.
Columbia University
8.
Princeton University
9.
University of Chicago
10.
University of Oxford

A rangsort nemcsak az idén, hanem a kezdetektől a Harvard University vezeti, ráadásul kiemelkedve a mezőnyből: 100 pontjához képest a második helyezett (hol a Stanford, hol a Cambridge) rendszerint 75% alatt marad. Az első tíz helyezett névsora sem sokat változott (valamint helyezéseik sem), pusztán a 2003-ban nyolcadik helyezett Yale esett vissza a következő évtől (ekkor változott a lista összeállításának módszertana az idén is alkalmazottra) a 11. helyre, és bekerült az első tízbe a chicagói egyetem. További jellemzője a listának, hogy USA-beli és angol egyetemek szerepelnek elöl, az első, nem e két országból való intézmény (a tokiói egyetem) a 19. helyen található.

 

A magyar egyetemek szereplése

Mit mondhatunk a magyar egyetemek szerepléséről? Érdemes ezt az adatok fényében vizsgálni. Az első százban 54 USA-beli, 11 nagy-britanniai, 6 német, 4-4 kanadai, japán és svéd, 3-3 francia, ausztráliai és svájci, 2-2 dán és holland, 1-1 orosz, finn, izraeli és norvég egyetem található. A teljes listán 159 USA-beli, 42 nagy-britanniai, 40 német, 31 japán, 30 kínai (Hong Konggal és Tajvannal együtt), 15 ausztrál, 12 holland, 11 svéd egyetem szerepel. Ez azt mutatja, a legobb egyetemek ott vannak, ahol a legtöbb pénz jut a fejlesztésükre. Ennek fényében a két magyar egyetem helyezése távolról sem fogható fel rossznak, épp ellenkezőleg, a magyar egyetemek anyagi lehetőségeit tekintve kimondottan szép eredmény az is, hogy stabilan szerepelnek a listán. Ezt bizonyítja az is, hogy a Magyarországhoz hasonló lehetőségekkel bíró Csehországnak egy, Lengyelországnak ugyancsak két egyeteme került fel a listára (míg a hasonló méretű, de jóval gazdagabb Svédországnak 11, Hollandiának 12, Belgiumnak és Ausztriának 7-7). Különösen nem lehet szégyenkeznivalója a magyar felsőoktatásnak annak fényében, hogy olyan nagy országoknak is csak 1-2 egyeteme szerepel a listán, mint Oroszország, India, Argentína, vagy éppen Törökország.

Következő, a témával foglalkozó cikkünkben más, hasonló rangsorokat és azok készítését ismertetjük.

 
A hozzászólás nem található.: ArticleID=0

Szólj hozzá!

Név:
E-mail cím:
Hozzászólás:

Design Hét Budapest 2010: "Design - Élj vele!"

A Design Hét Budapest idén hetedik évébe lép. Az elmúlt esztendőkben a programsorozat a főváros egész területén zajló, a szakmát és a nagyközönséget egyként megszólító...

Az ELTE rektora Pekingben

Hudecz Ferenc 2009. december 10-13. között részt vett a Konfuciusz Intézetek 4. Konferenciáján és az intézeteket bemutató kiállításon.

Nevet változtatott a Budapesti Műszaki Főiskola

Óbudai Egyetem néven folytatja működését január 1-jétől a Budapesti Műszaki Főiskola. Az intézmény Szenátusa még 2009. szeptember 7-én rögzítette határozatában, hogy eleget tett...

Nem jó a hallgatói légkör a színvonalas egyetemeken

A Felvételi Tájoló 2010 című kiadványában megjelent elemzés alapján kiderült, hogy a legnagyobb presztízsnek örvendő egyetemeken nem a legjobb a hallgatói légkör.

Folytatódik a Mindentudás Egyeteme

Rengeteg pénzt nyert tavasszal a Mindentudás Egyeteme Kft. az ismeretterjesztő sorozat új évfolyamaira, mostanáig azonban úgy tűnt, hogy személyi és koncepcionális ellentétek miatt a...

Külföldi képzések Magyarországon

Ugyan számos szakember még nem is érzi a határainkon álló és Magyarország kapuin kopogtató felsőoktatási intézményi dömpinget, immár 24 külföldi egyetem indít képzéseket...

Még mindig a Fazekas a legjobb gimnázium

A tanulmányi versenyen elért helyezések és a felvételi sikeresség terén is vezet a fővárosi Fazekas Mihály Gyakorló Gimnázium. Az iskola diákjai az emelt szintű érettségiken a...

Növekszik az egyetemek és a munkaerő-piaci szektor kapcsolatainak szerepe

Az intézményekkel közös kiadványokkal és felmérésekkel igyekszik segíteni az intézmények pályakövetési tevékenységét az Educatio Nonprofit Kft., mely uniós támogatásból...

Továbbra is a Harvard az élen

Tavaly adtunk hírt a sanghaji Jiao Tong University által készített rangsorról. A lista idén is elkészült, lényeges változások a tavalyihoz képest nem történtek.

Nyílt napok a Pannon Egyetemen

Az alábbiakban olvashatók a Pannon Egyetem nyílt napjainak időpontjai, illetve programjai.

Elfogadták az ELTE idegen nyelvű képzési koncepcióját

Az ELTE Szenátusa 2009. november 2-án határozott az idegen nyelven történő képzés koncepciójáról. Az ELTE piacvezető szerepének és szakmai hitelének megőrzése, a nemzetközi...

Két uniós támogatású projektet indít a Miskolci Egyetem

A tudásalapú gazdaság és társadalom építésének, formálásának erősítését, felgyorsítását is szolgálja az a két európai uniós támogatású projekt, melyek megvalósítására...

Folytatódnak az osztrák egyetemisták tiltakozó akciói

Ismét több ezer felsőoktatási hallgató tüntetett november 5-én Ausztriában.

"MOL tantárgyak" a Miskolci Egyetemen

Stratégiai megállapodást kötött a Miskolci Egyetem és a MOL november 4-én. A MOL és jogelődjei valamint a Miskolci Egyetem évtizedek óta együttműködnek az oktatás, a szakemberképzés,...

Botrány a plzeni egyetemen

Gyanús körülmények között szerzett egyetemi diplomát több ismert cseh politikus, köztisztviselő, vállalkozó és rendőrparancsnok, állítja a prágai sajtó.A diplomákat az utóbbi...

Rektorválasztás a Kaposvári Egyetemen - eldöntött ügy?

A rektorválasztás előtt álló Kaposvári Egyetem jelenlegi vezetőjét, Babinszky Lászlót hozhatja előnyös helyzetbe a többi pályázóval szemben az oktatási miniszter pályázási...

HR Menedzsment Kutatóközpont alakult a Pécsi Egyetemen

A Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Karán (PTE FEEK) 2009. októberétől HR Menedzsment Kutatóközpont kezdte meg működését. A központ elsődleges...

Harmincnégymillió euró pluszpénzt kapnak az osztrák egyetemek

Harmincnégymillió euró pluszpénzt kapnak az egyetemek abból a tartalékból, amely az oktatási és tudományos tárca rendelkezésére áll. Így döntött Johannes Hahn, az illetékes...

Megkezdődött a Debreceni Egyetem botanikus kertjének rekonstrukciója

Megkezdődött a Debreceni Egyetem (DE) Botanikus kertjének rekonstrukciója; a beruházás összköltsége 195 millió forint, amelyet részben uniós forrásokból fedez az egyetem.

Hétmilliárd forintos egyetemfejlesztés a Széchenyi István Egyetemen

Csaknem hétmilliárd forintos egyetemfejlesztési beruházás ünnepélyes alapkőletételét tartották a Széchenyi István Egyetemen, október 30-án. Az elnyert uniós összeg 6,5 milliárd...

Kapcsolódó cikkek