Tehetségeket gondozni, vagy fölemelni a hátrányos helyzetű tanulókat? Bár az oktatáspolitika e két célja részben átfedi egymást, egybemosásuk vagy épp mesterséges szembeállításuk káros - mondja lapunknak Hámori Veronika, a budapesti Fazekas Gimnázium igazgatónője. A kormányzatok cselekvési ingája is erősen kileng - hol az egyik, hol a másik cél irányába.

A tehetség egyenletesen oszlik el a világban, óriási hiba volna hát idehaza nem tudomást venni erről - mondta lapunknak a közelmúltban Kroó Norbert, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke. Ezért, amennyire csak lehet, nekünk is a csúcsra kell törnünk, nem elégedhetünk meg a második vonalbeli szereppel. Ehhez azonban az kell, hogy a kiválóságot tegyük zsinórmértékké; csak így érhető el áttörés az oktatásban, a gazdaságban, s vele a társadalom életminőségében.

Éppen ezt, a kiválóságra nevelést és a különleges tehetségek gondozását tekinti fő feladatának - több mint egy tucat intézménytársával együtt - a Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium. Hámori Veronika, a négy- és hatosztályos gimnáziumot is működtető intézmény igazgatónője kissé elkeseredve beszél arról, hogy a tehetséggondozást végző intézmények még ma is az elismerésükért küzdenek. Az ilyen iskolákra előszeretettel aggatják rá az "elit" jelzőt, a politika pedig sosem cáfolta ezt az általánosítást - mondja az igazgató asszony.

A megoldás roppant egyszerű: a diszkrimináló és a tehetségeket "lehalászó" iskolákat büntetni kell, de eközben különös figyelmet kell fordítani az úgynevezett "tehetséggyanús", átlag feletti képességeket mutató diákokra. Velük speciális felkészültségű tanárokat foglalkoztató iskolákban, különlegesen kell foglalkozni.

Megtudjuk: a tehetséggondozás - legalábbis az ezt hivatásszerűen végző intézményekben - egészen mást jelent, mint amit a be nem avatottak erről gondolnak. Nem csupán egy-egy tanár foglalkozik egy-egy kiemelt képességű tanulóval; az iskolák egész pedagógiai programja egyetlen célt szolgál: a tehetséget mutató gyerekcsoportok minden egyes tagját eljuttatni képességeik határáig.

Eszter és Sarolta, a Fazekas gimnáziumi osztályának végzős diákjai szívesen beszélnek tapasztalataikról. - Más iskolákhoz képest nálunk igen sok a tanórán kívüli foglalkozás, az órákon pedig a tanárok igyekeznek eleget tenni az egyéni képességeink szerinti igényeknek - mondja Eszter. Emellett az oktatás "felfedeztető jellegű", azaz a diákokat a mechanikus ismeretátadás helyett inkább rávezetik az összefüggésekre.

Sarolta, aki már az általános iskolát is a Fazekasban végezte, úgy látja: inkább a nyolcadik végén jó dönteni a továbbtanulásról. Ekkor tudja eldönteni egy fiatal azt is, hogy "társaságot vagy iskolát" választ-e, magyarul: egy jó szak vagy speciális osztály kedvéért elhagyja-e a korábbi osztálytársait. A diáklányok szerint a negatív értelemben vett elittudat rendkívül ritka iskolájukban - a diákolimpiákon jó eredményt elérőkre sokkal inkább jellemző a szerénység és az alázat.

Az oktatáspolitika eddig is számos tehetséggondozó programot futtatott, az Arany János Tehetséggondozó Programot, az Útravaló ösztöndíjprogramot például. Mégis, minőségi fordulatot hozhat a tehetségek felfedezésében és kibontakoztatásában - s ezt a Fazekas igazgatónője is munkájuk és intézményeik elismerésének tekinti - a "tehetséggondozó középiskola" cím elnyerésére idén májusban kiírt és augusztusban zárult pályázat. A szigorú feltételeknek tizennyolc intézmény felelt meg országszerte. Ezek - egyéb kivételek mellett - emelt szintű írásbeli felvételi vizsgát tarthatnak négy évfolyamos gimnáziumi osztályaikban (ha egyébként is jogosultak felvételiztetni több éve tartó túljelentkezés miatt). A Fazekas igazgatónője azonban jelezte, hogy gondok adódtak az adminisztrációval. Sem ők, sem a fenntartó nem kapott értesítést a cím elnyeréséről. Így - ha a szülők számon kérnék rajtuk, miért szerveznek emelt szintű írásbeli felvételit - legfeljebb egy "minisztériumi weboldal linkjével" igazolhatnák: jogosultak rá.

Súlyosabb panasz a szóbeli felvételi vizsgáztatás eltörlése a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokban.

- Egy központi kompetenciaalapú írásbeli teszt és a gyerekek általános iskolai eredményei alapján kell döntenünk a felvételről. Ám a legértelmesebb gyerekek sem tudnak majd válaszolni a tesztkérdések felére, mert nem értik a fogalmakat - érvel Hámori Veronika, hozzátéve: különösen a hátrányos helyzetű gyerekek "vérezhetnek el" emiatt. Az igazgatónő szerint azok lesznek a "nyerők", akikkel begyakoroltatják a tesztkitöltéses módszert. Ám ennek nem sok köze lesz a tehetségéhez, amire azonban egy pillanat alatt fény derül a szóbeli vizsgákon. Itt ugyanis a gyermek olyan képességei - például a matematikai gondolkodás készsége - jönnek elő, amelyeket nem feltétlenül tükröznek a jó érdemjegyek. Félő, hogy a sokszor "elszántan tehetséges", ám hátrányos helyzetű fiatalok képességei ismét csak kiaknázatlanul maradnak.

Az Apáczai vidéken is kutat

A Tehetséggondozó középiskola címet elnyert tizennyolc intézmény közt található budapesti Apáczai Csere János Gyakorlógimnázium specialitása főleg a vidékkel való kapcsolat - nyilatkozta lapunknak Garam Ágnes igazgatóhelyettes. A hetedikes és nyolcadikos, halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat mások mellett a nyírbátori, a balassagyarmati és az oroszlányi általános iskolákban is keresik.

Az igazgatóhelyettes szerint egyébként kevés halmozottan hátrányos helyzetű diák akar vagy tud részt venni intézményük programjaiban. Ezeknek a gyermekeknek meglátása szerint sokkal inkább felzárkóztató jellegű foglalkozásokra volna szükségük: a program és a célközönség nem igazán találkozik egymással. Az Apáczai egyébként megtartja a hagyományos tehetségkutató programját is, ahol szélesebb körben, az összes tantárgyi területen kutathatják, kereshetik a rendkívüli érdeklődésű és tehetségű diákokat.

Népszabadság - (P. A.)