Holnapi ülésén a Magyar Rektori Konferencia elnöksége a legalacsonyabb felvételi ponthatár jelentős megemelésére tett javaslatokról tárgyal.

Százhatvan pontos küszöb, törölve?

Sopronyi Gyula A Magyar Rektori Konferencia, a hazai egyetemek és főiskolák vezetőit tömörítő testület elnöksége több, a magyar felsőoktatást lényegileg befolyásoló javaslatról és dokumentumról foglal állást keddi tanácskozásán. Ezek többsége vélhetően a novemberi plenáris ülés napirendjén is szerepel.

Korábban több rektor is kifogásolta a minimális felvételi ponthatárt, vagyis azt, amely alatt teljesítő jelentkezőt semmiképpen sem lehet felvenni. Az egyetemi vezetők szerint a jelenlegi 160 pontos alsó küszöb nem ösztönzi a diákokat a kiváló érettségi eredmények elérésére. Információink szerint most Péczeli Gábor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora tesz javaslatot kétszáz pontos minimum bevezetésére. Javaslata abból a megfontolásból indul ki, hogy a korábbi pontszámítási rendszerben 60%-os eredmény kellett a sikeres felvételihez. Ez a mostani pontszámítási rendszerben 240 minimumpontot jelentene, tehát még megemelve is könnyen teljesíthető volna az alsó határ. Ez az enyhe szigorítás reményeik szerint javítaná a felsőoktatásban részt vevők minőségét, így az egyetemek, főiskolák eredményeit. Másfelől viszont némileg csökkentené a mai hallgatói létszámot egyes szakokon. Esetleg éppen ott - műszaki, informatikai terület -, ahol a munkaerőpiac évről évre egyre több szakembert igényel.

Egy további javaslat úgy változtatná meg a felsőoktatási törvényt, hogy abból világosan kiderüljön: magasabb vezetői megbízást (rektor, rektorhelyettes, dékán, főigazgató) "hosszabbítani" csakis új pályázat kiírásával lehet. Eltörölné viszont a javaslat azt a rendelkezést, hogy e vezetői megbízásokra egyazon személy csak egyszer "újrázhasson". A javaslattevő az Alkotmánybíróság elnökét és elnökhelyettesét hozza fel példaként, akiket az AB saját tagjai közül választ, ám korlátozás nélkül többször is újraválaszthatók bírói mandátumuk kilenc éve alatt. A visszahívási jog és a demokratikus szenátusi választás így is biztosítaná a vezetők időben történő cseréjét, a jó vezetők viszont hosszabb időn át a helyükön maradhatnának.

Az elnökség keddi ülése elé kerül még az úgynevezett Bologna Jelentés 2008 című tanulmány egy munkapéldánya is, amely az új típusú képzés hazai tapasztalatait összegzi, s amelynek nyomán később javaslatok születhetnek az alapképzési rendszer átvizsgálására, s ha szükséges, módosítására.

Népszabadság - Pintér Attila