Hírlevél




Külföldi képzések Magyarországon

Ugyan számos szakember még nem is érzi a határainkon álló és Magyarország kapuin kopogtató felsőoktatási intézményi dömpinget, immár 24 külföldi egyetem indít képzéseket hazánkban. Közülük pedig többen a növekvő versenyhelyzetre hívják fel a figyelmet. Igaz, a valódi minőségi javulást nem a beérkező egyetemi képzések, hanem a nyugaton indított magyar szakok jelentenék, a külföldi hallgatók tőkét hozhatnak az országba.



"A hallgatók a bologna rendszer magyarországi bevezetése óta magyar és nemzetközi képzések közül választhatnak" - vázolta fel a jelenlegi jogszabályi környezet eredményeit Krizbay-Hangel Katalin, a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola oktatási rektorhelyettese. A Sorbonne Egyetem képzését elindító intézmény munkatársa hozzátette: a felsőoktatási törvény változása, a bolognai rendszerhez tartozó intézményeknek a kreditek, a képzés elismerésére az Oktatási Hivatalnál történő, kötelező engedélyezést ír elő, ennek megfelelően a Magyar Ekvivalancia Központ is a megfelelőséget tanúsítva fogadta el a Sorbonne képzését. Ennek az az eredménye, hogy a Magyarországon elindított képzés a Magyar Akkreditációs Bizottság eljárása nélkül is akkreditált master képzés.

Számos szakember vélekedett azonban úgy a november 11-én megtartott Az oktatás nyilvánossága konferencia keretében rendezett és a külföldi intézmények térnyerésével foglalkozó kerekasztal-beszélgetésen, hogy a külföldi egyetemek még nem kopogtatnak tömegével határainkon. Az eseményen elhangzott: fontos ugyan, hogy növeljük a külföldi hallgatók számát Magyarországon, amíg azonban az egy oktatóra jutó juttatás mértéke csupán a háromezer eurós összeget éri el, nem lehetünk versenyképesek.

Jelenleg 24 felsőoktatási intézmény működik engedéllyel Magyarországon, melyek közül 18 európai székhelyű. A listán megtalálható egy romániai egyetem is, a nem európai országok között pedig öt az Egyesült Államokban, egy pedig Ausztráliában székel. Ezen külföldi felsőoktatási intézmények közül 11 képzései valamely egyetemen, főiskolán keresztül érhetőek el itthon.

Gazdasági gyógyírként tekint a felsőoktatási export tevékenységének bővítésére az a harmadik Gyorsítósáv című tanulmány, mely szerint mintegy 15-20 ezer külföldi hallgatót, tehát a jelenlegi kétszeresét kellene Magyarországra csábítani. Ezzel elkerülhetővé válna egyes intézmények megszűnése, melyet a hallgatói létszám csökkenése idézne elő a jövőben. A tanulmány az ázsiai földrész és Észak-Afrika országaira épít: az onnan érkező hallgatók itthon nem akkreditált, nyugat-európai diplomát adó képzéseken vennének részt állami támogatás nélkül. Így tanulmányaik idején az itt elköltött összegekkel fejlesztenék a magyar gazdaságot, miközben a demográfiai adatok alapján megjósolható hallgatói szám csökkenésére is megoldást jelentenének.

Július 3-án lépett hatályba a felsőoktatási törvény azon módosítása, amely lehetővé tett a magánintézmények számára, hogy nemzetközi felsőoktatási intézményekké váljanak. A jogszabály-módosítás továbbá lehető teszi, hogy bármely OECD országban akkreditált képzés indulhasson itthon, a Magyar Akkreditációs Biztosság szakalapítási és szakindítási engedélye nélkül.

1993-ban hozta létre magyarországi kirendeltségét a Groupe ESSCA, az ebben az évben századik évfordulóját ünneplő francia felsőoktatási intézmény. Budapesten az ESSCA számos külföldi országból fogad hallgatókat, miközben az oktatógárda is színes képet mutat: körülbelül 40 százaléka külföldi származású. Dr. Deli-Gray Zsuzsa programigazgató, a Groupe ESSCA professzora elmondta: szemeszterenként 50-80 hallgatót képeznek a budapesti intézményben, akik jellemzően a közép-kelet-európai üzleti és kulturális környezet megismeréséért választják a magyarországi képzést, így az sem ritka, hogy a hallgatók a tanév elvégzése után hazánkban keresnek szakmai gyakorlati helyet, majd itt kezdenek vállalkozásba.

Az Angers-ben székelő intézmény Budapesten, Sanghajban és Párizsban működtet kirendeltségeket. A magyarországi működésre a francia akkreditáció hatalmazza fel az intézményt, így ennek köszönhető az is, hogy az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) elismeri a képzéseit - habár az akkreditáció hiányzik. Emellett a tárca szakmai kérdésekben is segítőkész - mondta el a programigazgató. Kiemelte: "a fejlődés elengedhetetlen tényezője, hogy a felsőoktatási intézmények nemzetközi irányba nyissanak. Ez fontos mind a hallgatók számára, akik nemzetközi környezetben tanulnak, mind pedig az oktatók számára, akik közös kereszt-kulturális kutatások, külföldi oktatások és tapasztalatszerzés révén tudják szélesíteni kurzusaik tartalmát."

Együttműködésben Európa egyik legöregebb egyetemével, a Sorbonne-nal indított külföldi képzést októberben Magyarország legfiatalabb főiskolája, a Wekerle. Krizbay-Hangel Katalin elmondta: alacsony létszámmal bíró, de nívós főiskola létrehozása volt az alapítói cél, így a párizsi Sorbonne diplomáját adó képzésre - Management- és Marketing stratégia az Európai Unió Szervezeti és Területi rendszerében mesterszakra - is csupán húsz hallgatót vettek fel.

Forrás: Aktív Szemeszter Online

 

Szólj hozzá!

Név:
E-mail cím:
Hozzászólás:

Szakmai szervezetek szerint tarthatatlan az egészségügyi szakképzés

A négyéves nappali tagozatú egészségügyi szakközépiskolai képzés visszaállítását követeli közös állásfoglalásában az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezete és a...

Design Hét Budapest 2010: "Design - Élj vele!"

A Design Hét Budapest idén hetedik évébe lép. Az elmúlt esztendőkben a programsorozat a főváros egész területén zajló, a szakmát és a nagyközönséget egyként megszólító...

Nevet változtatott a Budapesti Műszaki Főiskola

Óbudai Egyetem néven folytatja működését január 1-jétől a Budapesti Műszaki Főiskola. Az intézmény Szenátusa még 2009. szeptember 7-én rögzítette határozatában, hogy eleget tett...

Nem jó a hallgatói légkör a színvonalas egyetemeken

A Felvételi Tájoló 2010 című kiadványában megjelent elemzés alapján kiderült, hogy a legnagyobb presztízsnek örvendő egyetemeken nem a legjobb a hallgatói légkör.

Folytatódik a Mindentudás Egyeteme

Rengeteg pénzt nyert tavasszal a Mindentudás Egyeteme Kft. az ismeretterjesztő sorozat új évfolyamaira, mostanáig azonban úgy tűnt, hogy személyi és koncepcionális ellentétek miatt a...

Veszélyben négy vidéki felsőoktatási intézmény működése

Négy vidéki felsőoktatási intézmény olyan súlyos terheket vállalt magára a magántőke bevonásával megvalósított, úgynevezett PPP-beruházásokkal, hogy azok komolyan veszélyeztetik az...

Akadémiai kutatóközpont épül a BME területén

Az akadémiai, a felsőoktatási és a piaci kutatásoknak is korszerű hátteret biztosíthat a Magyar Tudományos Akadémia új, lágymányosi központjának megépítése.

Javítani kell a hazai közoktatás helyzetén

A természettudományos képzés színvonala egyre rosszabb. A bolognai rendszer magyarországi bevezetésének módja ártott a jövő nemzedéke oktatási színvonalának. A felvételi rendszer a...

Népszerű a tanárképzés Finnországban

Habár a finn felsőoktatás szintén csatlakozott a bolognai folyamathoz és ott sem népszerűbbek a műszaki képzések, mint nálunk, számos területen eltérő képet mutat a finn egyetemek...

Módosították a felsőoktatási törvényt

Elfogadta hétfőn az Országgyűlés a felsőoktatási törvény módosítását, a megváltozott jogszabály kitér többek között a felsőoktatási intézmények vállalkozói közintézetként...

Szankciókkal sújtanák a támogatási többletet késve visszafizető intézményeket

A növekvő létszámú nem állami felsőoktatási intézmények is megkapták a 2008-as évre vonatkozó plusz támogatásukat - mondta az InfoRádiónak Móré Tamás, az Oktatási és Kulturális...

Növekszik az egyetemek és a munkaerő-piaci szektor kapcsolatainak szerepe

Az intézményekkel közös kiadványokkal és felmérésekkel igyekszik segíteni az intézmények pályakövetési tevékenységét az Educatio Nonprofit Kft., mely uniós támogatásból...

Nincs helye a politizálásnak a felsőoktatásban

Nincs helye az egyetemeken, főiskolákon a pártpolitikai alapú politikai tevékenységnek - ismét így döntött a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöksége november 17-én, budapesti...

Támogatott képzések a mátészalkai Baross iskolában

A Mátészalkai Szakképző Iskola és Kollégium Baross László Mezőgazdasági Szakközépiskolai és Szakiskolai Tagintézménye a 2010 -es évben az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program...

Vonzóbbá tehető e a szakképzés a fiatalok számára?

Az elmúlt években jelentősen csökkent a szakképzésben tanulók száma, ennek egyik oka lehet, hogy a szülők ódzkodnak ipari iskolákba adni a gyermekeiket. Ma már nem elég a szakma...

Továbbra is a Harvard az élen

Tavaly adtunk hírt a sanghaji Jiao Tong University által készített rangsorról. A lista idén is elkészült, lényeges változások a tavalyihoz képest nem történtek.

Határon átnyúló oktatási intézmények is kaphatnak állami normatívát

Új formában indulhatnak határon átnyúló képzések Európában, miután 2007-ben a három fő uniós prioritás közé emelték az európai területi együttműködéseket. Hogy az államok...

Németországban is tiltakoznak a diákok

Tiltakozó akcióba kezdtek és több egyetemet is megszálltak Németországban a hallgatók, akik az oktatási rendszer átformálása ellen emelték fel szavukat.

Nyílt napok a Pannon Egyetemen

Az alábbiakban olvashatók a Pannon Egyetem nyílt napjainak időpontjai, illetve programjai.

Kevesen vesznek részt a felnőttképzésben

Magyarországon még mindig kevesen tették magukévá az egész életen át tartó tanulás koncepcióját, fejti ki Állami Számvevőszék Kutató Intézete által készített tanulmány.

Kapcsolódó cikkek