Magyarországon még mindig kevesen tették magukévá az egész életen át tartó tanulás koncepcióját, miközben a multinacionális cégek hatása alig érvényesül a gazdaság egészében – így összegezhető azon elemzések tanulsága, amelyeket tegnap mutatott be az Állami Számvevőszék Kutató Intézete. A témakörök a felnőttképzést, a megváltozott képességű személyek támogatási rendszerét, valamint az állam célszerű gazdasági szerepvállalását ölelték fel.

A felnőttképzésen belül az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés – amelybe beletartozik az álláskeresők és a pályakezdők számára szervezett oktatás mellett a munkaviszonyban állók szakmai továbbképzése is – vizsgálata során a szervezet megállapította: a hazai felnőttképzés egyik súlyos problémája, hogy az egész életen át tartó tanulásban a magyar 25–64 éves népesség mindössze 3,1 százaléka vesz részt, szemben az EU25 9,6 százalékos átlagával. A gyakorlatban ezenkívül kevés az úgynevezett „általános célú” felnőttképzés, és a kínálat sem alkalmazkodik elég rugalmasan a kereslet változásához.

A második témakör, vagyis a megváltozott munkaképességű személyek támogatási rendszerének tanulmányozásakor az derült ki, hogy a támogatási rendszer potenciális célcsoportja 250-300 ezer főre becsülhető, szemben a jelenleg éves szinten foglalkoztatást segítő támogatásban részesülő 110-130 ezer fővel. Pedig a jelenleg rendelkezésre álló költségvetési előirányzatokból lényegesen több megváltozott munkaképességű személy munkába helyezését lehetne megoldani, ha a foglalkoztatás nagyobb arányban integrált formában valósulna meg, vagy ha a védett szervezeti foglalkoztatást védett vagy szociális foglalkoztatással lehetne felváltani.

Nem kecsegtet túl sok jóval az állam célszerű gazdasági szerepvállalásáról készült tanulmány sem, amely szerint a magyar gazdaság jelenlegi állapota nem egy rövid időszak alatt, hirtelen kialakult válsághelyzet, hanem hosszabb időszakon át tartó kedvezőtlen folyamatok, felhalmozott feszültségek következménye. Hazánknak a fejlett nyugati államok intézményrendszerébe történő gyors integrálódása ellenére sem jött létre a magyar gazdaság egészének felzárkózása. Az országban megtelepedett külföldi vállalatok szervesebben kötődnek a globális, mint az itteni gazdasághoz, és ezért húzó hatásuk a nemzetgazdaság egészére alig érvényesült.

Forrás: Világgazdaság Online