Ötvenhárom forintot fordít az állam évente egy gyermek baleset-biztosítására. Kérdés, a spórolás közepette van-e ennek értelme. Az érdeklődés ugyanis minimális.

- Politikai döntés volt a rendszer felállítása a Medgyessy-kormány idején - értékeli a 2004-ben bevezetett ingyenes gyermekbiztosítás rendszerét Trunkó Barnabás, a Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkára. A kormány úgy gondolta: látványos lenne és nem kerülne sokba minimális védelmet biztosítani minden gyermeknek. Ám a rendszer később nem kapott megfelelő publicitást az állam részéről - fogalmazza meg kritikáját a Mabisz-vezető. Az ingyenes gyermekbiztosítás szabályait egy 2003-ban kiadott kormányrendelet rögzíti: automatikusan biztosítottá válik minden 3-18 év közötti, a Magyar Köztársaság területén állandó lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár. A szülőknek vagy a törvényes képviselőknek ehhez semmit sem kell tenniük. Igaz, a szolgáltatás meglehetősen "fapados". Egy csonttörés után háromezer, baleseti halál után kétszázezer forint jár. Ha valaki hajlandó és képes évi tízezer forintot rászánni a gyermeke kiegészítő biztosítására, akkor már több százezres vagy milliós kártérítésre válik jogosulttá baleset vagy halál esetén. Évente - nem hivatalos statisztikák szerint - csaknem kétszázezer fiatalkorút ér baleset Magyarországon. Az ingyenes biztosítás gazdájához, a Generalihoz 2007 és 2009 között viszont mindössze ötvenezer kárigény futott be e konstrukcióban. Ez annyit jelent, hogy minden tizenkettedik balesetet szenvedett gyerek után kérik a szülők az állami kártérítést.

- Nagy svindli lett az egész, a szülők nem is igen tudtak róla, csak a biztosító nyert - sommázza véleményt Keszei Sándor, a Magyarországi Szülők Országos Egyesületének elnöke, aki szerint ma sem megfelelő a tájékoztatás az iskolákban és a szülők körében.

Az állami biztosításra kiírt közbeszerzést 2007-ben egyedüliként megnyert Generali másként látja a helyzetet. Ők mindent megtesznek a szülők informálásáért - mondják. A társaság honlapja mellett a tanuló-balesetbiztosításokat bemutató, másfél milliós példányszámú tájékoztató kiadványra hivatkoznak, amelyeket évente juttatnak el az iskolákba. Tény, hogy honlapjukon jól látható helyen minden szükséges információ megtalálható. Másfelől: a Generali saját, fizetős gyermekbiztosítást is működtet. Egyes vélemények szerint talán ezért üzlet számára az állami biztosítás. Hiszen az utóbbi - az állami ráfordítás csökkenése, majd stagnálása miatt - alig-alig hoz már hasznot; csaknem a teljes állami támogatást kifizetik kártérítésként. Az állami biztosítás kizárólagos működtetőjeként viszont a Generali az elmúlt három évben "kötelezően" ott lehetett az összes közoktatási intézményben, s ez saját biztosítása népszerűsítését is megkönnyítette számára.

Az ország különböző régióiban véletlenszerűen megkeresett iskolák vezetői állították: ők tájékoztatták a szülőket. Iskolai biztosítási ügyintézők szerint viszont nem mindegy, milyen módon teszik ezt. Sok helyütt pár mondattal letudják az ismertetést, ráadásul a tanév kezdetéhez kötődő információözönben így ez sokszor elsikkad. Mások az ingyenesség számlájára írják a viszonylagos érdektelenséget: ami ingyen van, azt nem értékelik az emberek. További feltételezés, hogy a pár ezer forintos kártérítés egyszerűen nem éri meg a "papírmunkát", az ügyintézésre fordított időt a családoknak.

A biztosítás nagyságrendjéről sokat elmond az évenkénti állami támogatás összege, illetve annak változása. A rendszer 2004-es indulásakor még kereken 400 millió volt erre a büdzsében. 2007 óta - amikor a közbeszerzés győztese a Generali biztosító lett - drasztikusan csökkent az állami ráfordítás: 2008-ban 92,1, idén 90,7 millió forintra. Mára a biztosított korosztály létszáma is csökkent 8-9 százalékkal (most 1,7 millió fő), s ez szintén "apasztotta" az igényeket. Az ingyenes gyermekbiztosítás azonban továbbra is fennmarad, igaz, 2010-ben már csupán 88,5 millió forintot költenének erre a célra.

Forrás: Népszabadság Online