Hírlevél




Hétmilliárd forintos egyetemfejlesztés a Széchenyi István Egyetemen

Csaknem hétmilliárd forintos egyetemfejlesztési beruházás ünnepélyes alapkőletételét tartották a Széchenyi István Egyetemen, október 30-án. Az elnyert uniós összeg 6,5 milliárd forintját az intézmény további 360 millióval egészíti ki. A hároméves egyetemfejlesztési projekt célja egy európai színvonalú, az ipari, gazdasági szereplőkkel hatékonyan együttműködő felsőoktatási intézmény kialakítása. A projekt három fő fejlesztési eleme egy oktatási és közösségi tér kialakítása, egy regionális tudástranszfer központ létrehozása, valamint egy műszaki, K+F eszközpark megteremtése.

 

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség korábbi, február 10-i döntése értelmében a győri Széchenyi István Egyetem az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében, az Oktatási és Kulturális Minisztérium Támogatáskezelő által lebonyolított Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program TIOP-1.3.1 konstrukciója révén 6,5 milliárd forint uniós támogatásban részesül. Az intézmény által biztosított önerővel kiegészülve csaknem 7 milliárdos összköltségvetésű a projekt.
A beruházás ünnepélyes alapkőletételét október 30-án, pénteken tartották meg a Magyar Tudomány Hetéhez kapcsolódva. Az eseményen köszöntőt mondott dr. Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, zárásaként pedig dr. Szekeres Tamás, a Széchenyi István Egyetem rektora és a rendezvény szónokai közösen helyezték el az alapkövet a leendő központi épület, az Új-Tudástér helyén.

A közbeszerzési eljárás útján kiválasztott kivitelező augusztus 17-én kezdte el a munkálatokat. Az alapozási munkák a tervek alapján még idén befejeződnek, jövő márciusra pedig szerkezetkész állapotban lesznek az épületek. A műszaki átadás határideje 2010. október 4. Teljes funkciójában 2011-től vehetik használatba a hallgatók, az egyetem munkatársai, a vállalati partnerek és valamennyi érintett az új komplexumot.

A fejlesztés súlypontjai között szerepel a műszaki képzés minőségének emelése, az egyetem tudáspotenciáljának jelentős növelése, az egész életen át tartó tanulás korszerű feltételeinek megteremtése, kutatási-fejlesztési támogatás a vállalatok számára, ehhez korszerű kutatási infrastruktúra kiépítése, széleskörű mérnöki szolgáltatások kínálata, valamint integráció hazai és nemzetközi tudáshálózatokhoz.
A projekt három fő fejlesztési eleme:
I.) Új-Tudástér Oktatási és Közösségi Tér (6240 m2 összterület, 2,9 Mrd Ft tervezett bekerülési költség): itt, az egyetem új központi épületében koncentrálódnak majd a tudományos képzési, szakképzési és oktatásfejlesztési funkciók, valamint a hallgató szolgáltatások.
II.) INNO-Share Regionális Tudástranszfer Központ (6280 m2 összterület, 2,8 Mrd Ft tervezett bekerülési költség): az új épületszárny az egyetem hallgatói, oktatói, valamint a jelentős kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységet folytató vállalatok, vállalkozások, tudományos szervezetek és személyek számára kínál könyvtári, információs háttértámogatást valamint technológiai és technológia-transzfer szolgáltatásokat.
III.) UNI-INNO Műszaki K+F Eszközpark és Technológia Transzfer Tér (1,2 Mrd Ft tervezett bekerülési költség): a projekt révén jelentős eszközberuházással gazdagodó és továbbfejlődő, a vállalati igényeket is figyelembe vevő, korszerű felszereltségű laborbázis hatékonyan támogatja a hallgatók gyakorlatorientált képzését, az oktatók, doktoranduszok tudományos kutató munkáját. Itt találnak otthonra a közös egyetemi-vállalati kutatási projektek is.

Forrás: edupress

 

Szólj hozzá!

Név:
E-mail cím:
Hozzászólás:

Integrált magkórház jön létre a Szegedi Tudományegyetemen

Támogatásra érdemesnek ítélte a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Humán Erőforrás Programok Irányító Hatóságának Főigazgatója a Szegedi Tudományegyetem pályázatát, amit az...

Nevet változtatott a Budapesti Műszaki Főiskola

Óbudai Egyetem néven folytatja működését január 1-jétől a Budapesti Műszaki Főiskola. Az intézmény Szenátusa még 2009. szeptember 7-én rögzítette határozatában, hogy eleget tett...

Nem jó a hallgatói légkör a színvonalas egyetemeken

A Felvételi Tájoló 2010 című kiadványában megjelent elemzés alapján kiderült, hogy a legnagyobb presztízsnek örvendő egyetemeken nem a legjobb a hallgatói légkör.

Veszélyben négy vidéki felsőoktatási intézmény működése

Négy vidéki felsőoktatási intézmény olyan súlyos terheket vállalt magára a magántőke bevonásával megvalósított, úgynevezett PPP-beruházásokkal, hogy azok komolyan veszélyeztetik az...

Akadémiai kutatóközpont épül a BME területén

Az akadémiai, a felsőoktatási és a piaci kutatásoknak is korszerű hátteret biztosíthat a Magyar Tudományos Akadémia új, lágymányosi központjának megépítése.

Külföldi képzések Magyarországon

Ugyan számos szakember még nem is érzi a határainkon álló és Magyarország kapuin kopogtató felsőoktatási intézményi dömpinget, immár 24 külföldi egyetem indít képzéseket...

Népszerű a tanárképzés Finnországban

Habár a finn felsőoktatás szintén csatlakozott a bolognai folyamathoz és ott sem népszerűbbek a műszaki képzések, mint nálunk, számos területen eltérő képet mutat a finn egyetemek...

Módosították a felsőoktatási törvényt

Elfogadta hétfőn az Országgyűlés a felsőoktatási törvény módosítását, a megváltozott jogszabály kitér többek között a felsőoktatási intézmények vállalkozói közintézetként...

Szankciókkal sújtanák a támogatási többletet késve visszafizető intézményeket

A növekvő létszámú nem állami felsőoktatási intézmények is megkapták a 2008-as évre vonatkozó plusz támogatásukat - mondta az InfoRádiónak Móré Tamás, az Oktatási és Kulturális...

Növekszik az egyetemek és a munkaerő-piaci szektor kapcsolatainak szerepe

Az intézményekkel közös kiadványokkal és felmérésekkel igyekszik segíteni az intézmények pályakövetési tevékenységét az Educatio Nonprofit Kft., mely uniós támogatásból...

Nincs helye a politizálásnak a felsőoktatásban

Nincs helye az egyetemeken, főiskolákon a pártpolitikai alapú politikai tevékenységnek - ismét így döntött a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöksége november 17-én, budapesti...

Németországban is tiltakoznak a diákok

Tiltakozó akcióba kezdtek és több egyetemet is megszálltak Németországban a hallgatók, akik az oktatási rendszer átformálása ellen emelték fel szavukat.

Pálinkás József: Az oktatás az egyik legfontosabb közügy ma Magyarországon

El kell döntenünk, hogy melyek azok a felsőoktatási intézmények, amelyek részt vehetnek a nemzetközi versenyben, azokat fejleszteni kell, és melyek azok, amelyek inkább a gyakorlati...

Nem adják fel a pártok ifjúsági szervezetei

Ismét az Magyar Rektori Konferenciához (MRK) fordulnak a parlamenti pártok ifjúsági szervezetei azért, hogy demokratikus értékek fejleszése érdekében vizsgálják felül a rektorok a...

A lányok taníttatása adhat lendületet a fejlődő országoknak

A Világbank egykori fő közgazdásza, Lawrence Summers már a kilencvenes évek elején leírta, hogy a fejlődő világban alighanem a legnagyobb hozamú beruházás az, amit a lányok...

Jó ütemben halad a pécsi tudásközpont építése

Jó ütemben halad a 2010-es pécsi Európa Kulturális Fővárosa (EKF) program egyik nagyberuházása, a Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont építése. A munkaterületen...

Folytatódnak az osztrák egyetemisták tiltakozó akciói

Ismét több ezer felsőoktatási hallgató tüntetett november 5-én Ausztriában.

"MOL tantárgyak" a Miskolci Egyetemen

Stratégiai megállapodást kötött a Miskolci Egyetem és a MOL november 4-én. A MOL és jogelődjei valamint a Miskolci Egyetem évtizedek óta együttműködnek az oktatás, a szakemberképzés,...

HR Menedzsment Kutatóközpont alakult a Pécsi Egyetemen

A Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Karán (PTE FEEK) 2009. októberétől HR Menedzsment Kutatóközpont kezdte meg működését. A központ elsődleges...

Harmincnégymillió euró pluszpénzt kapnak az osztrák egyetemek

Harmincnégymillió euró pluszpénzt kapnak az egyetemek abból a tartalékból, amely az oktatási és tudományos tárca rendelkezésére áll. Így döntött Johannes Hahn, az illetékes...

Kapcsolódó cikkek