Hírlevél




Továbbra is a nagy múltú állami egyetemek a népszerűek

Az ELTE-t tartják a legszínvonalasabb egyetemnek a hallgatók - derül ki egy kutatásból, amely arra is rámutat: a nagy múltú állami egyetemekkel nehéz fölvenni a versenyt. A legszínvonalasabbnak tartott intézmények hallgatói ugyanakkor elégedetlenek az oktatókkal és a légkörrel.

 

A nagy múltú állami egyetemekkel sem a főiskolák, sem a nem állami egyetemek, sem a nemrégiben nagyrészt főiskolai karokból egyetemmé fejlesztett intézmények nem képesek fölvenni a versenyt - derül ki egy kutatás előzetes adataiból. (Az elemzés a decemberben megjelenő Felvételi Tájoló című pályaválasztási kiadványban lesz olvasható.) A hallgatók a legszínvonalasabb intézménynek az ELTE-t tartják, és jó értékelést kapott több képzési területen a Debreceni Egyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, illetve a Szegedi Tudományegyetem is. Bölcsészképzésben például az ELTE Bölcsészettudományi Karát, a gazdaságtudományi területen a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdaságtudományi Karát, a műszaki karok közül pedig a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karát tartják a legszínvonalasabbnak a hallgatók.

Az Educatio Nonprofit Kft. tizedik éve készíti el rangsorkutatását: ennek során húsz objektív mutatót vetnek össze a hallgatói véleményekkel - a többi között a felvettek pontátlagát és a minősített oktatók arányát. Az idén 7800 nappali tagozatos hallgató rangsorolta az intézményeket mintegy 50 szempont alapján.

A többi között azt is megkérdezték: mennyire elégedettek a hallgatók az intézményi menedzseléssel, azaz mennyire segítik őket az oktatók tanulmányaik alatt, illetve végzéskor, például az elhelyezkedésben. A válaszok első ránézésre ellenmondásosak: a legszínvonalasabbnak tartott intézmények diákjai ugyanis e téren általában elégedetlenek, de az oktatók hozzáállását sem tartják megfelelőnek, sőt, szakmai szempontból is vannak kifogásaik. Ezzel szemben több nemrég alakult intézményben - köztük számos alapítványi főiskolán - elégedettek a hallgatók a szakmai színvonallal és az oktatók hozzáállásával, segítőkészségével.

- Mindez nem ellentmondás, sőt, a hallgatók nagyon is jól tudnak differenciálni az intézmények között, képesek objektíven és szubjektíven is értékelni egy képzést - állítja Fábri István, a kutatás vezetője. - A nagy presztízsű egyetemekre ugyanis általában magasabb pontszámmal, jobb gimnáziumokból kerülnek be a hallgatók, ezért elvárásaik is nagyobbak: emiatt elégedetlenebbek azzal, amit kapnak - magyarázza.

- A kisebb intézmények hallgatói megfelelőnek tartják saját képzésüket, másrészt a magánintézmények, kis főiskolák igyekeznek kompenzálni presztízshátrányukat, és sokkal jobban támogatják, segítik hallgatóikat, mint a nagyobb egyetemek. Ám ha nem saját elvárásaikról, hanem arról kérdezik a hallgatókat, melyek a színvonalas intézmények, a nagy múltú egyetemekre szavaznak, hiszen tudják: oda lehet a legmagasabb pontszámokkal bekerülni, ott tanítanak a legnevesebb professzorok - mutat rá Fábri István. A kutatás vezetője ugyanakkor elismeri: a közvéleményben erősen él egy egyetemi presztízssorrend, amelytől nehéz elvonatkoztatni - ez is érződik a válaszokban.

Márpedig a jelenlegi felvételi mechanizmus a népszerű intézményeknek kedvez: azok az egyetemek kapják a legtöbb állami finanszírozású hallgatót, ahová a legtöbb magas pontszámú diák jelentkezett első helyen. Ők pedig jó eséllyel a legszínvonalasabbnak tartott intézményekbe felvételiznek. A kör ezzel be is zárult.

- Némi elmozdulás ugyanakkor már megfigyelhető e téren - hívja fel a figyelmet Fábri István. A hallgatói kiválóság rangsorban - amelyet a felvettek pontátlaga alapján állítottak össze - a bölcsészképzésben az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kara áll az első helyen (453,7 ponttal), de negyedik helyre bekerült a Zsigmond Király Főiskola (415,4 ponttal), megelőzve számos nagy tudományegyetemet.

A hallgatói vélemények alapján második helyre került a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogászképzése, ami pár évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna. Szintén előkelő helyezéseket ért el több tekintetben a Nemzetközi Üzleti Főiskola (IBS), a Budapesti Műszaki Főiskola, a Budapesti Gazdasági Főiskola és a Budapesti Kommunikációs Főiskola is. Mindez Fábri István szerint azt mutatja, hogy a társadalomban erősen élő presztízsrangsorokból nehéz kitörni, de nem lehetetlen: néhány intézmény szépen lépeget előre.

Forrás: Népszabadság Online

 

Szólj hozzá!

Név:
E-mail cím:
Hozzászólás:

Design Hét Budapest 2010: "Design - Élj vele!"

A Design Hét Budapest idén hetedik évébe lép. Az elmúlt esztendőkben a programsorozat a főváros egész területén zajló, a szakmát és a nagyközönséget egyként megszólító...

Nevet változtatott a Budapesti Műszaki Főiskola

Óbudai Egyetem néven folytatja működését január 1-jétől a Budapesti Műszaki Főiskola. Az intézmény Szenátusa még 2009. szeptember 7-én rögzítette határozatában, hogy eleget tett...

Nem jó a hallgatói légkör a színvonalas egyetemeken

A Felvételi Tájoló 2010 című kiadványában megjelent elemzés alapján kiderült, hogy a legnagyobb presztízsnek örvendő egyetemeken nem a legjobb a hallgatói légkör.

Folytatódik a Mindentudás Egyeteme

Rengeteg pénzt nyert tavasszal a Mindentudás Egyeteme Kft. az ismeretterjesztő sorozat új évfolyamaira, mostanáig azonban úgy tűnt, hogy személyi és koncepcionális ellentétek miatt a...

Veszélyben négy vidéki felsőoktatási intézmény működése

Négy vidéki felsőoktatási intézmény olyan súlyos terheket vállalt magára a magántőke bevonásával megvalósított, úgynevezett PPP-beruházásokkal, hogy azok komolyan veszélyeztetik az...

Akadémiai kutatóközpont épül a BME területén

Az akadémiai, a felsőoktatási és a piaci kutatásoknak is korszerű hátteret biztosíthat a Magyar Tudományos Akadémia új, lágymányosi központjának megépítése.

Külföldi képzések Magyarországon

Ugyan számos szakember még nem is érzi a határainkon álló és Magyarország kapuin kopogtató felsőoktatási intézményi dömpinget, immár 24 külföldi egyetem indít képzéseket...

Népszerű a tanárképzés Finnországban

Habár a finn felsőoktatás szintén csatlakozott a bolognai folyamathoz és ott sem népszerűbbek a műszaki képzések, mint nálunk, számos területen eltérő képet mutat a finn egyetemek...

Módosították a felsőoktatási törvényt

Elfogadta hétfőn az Országgyűlés a felsőoktatási törvény módosítását, a megváltozott jogszabály kitér többek között a felsőoktatási intézmények vállalkozói közintézetként...

Szankciókkal sújtanák a támogatási többletet késve visszafizető intézményeket

A növekvő létszámú nem állami felsőoktatási intézmények is megkapták a 2008-as évre vonatkozó plusz támogatásukat - mondta az InfoRádiónak Móré Tamás, az Oktatási és Kulturális...

Növekszik az egyetemek és a munkaerő-piaci szektor kapcsolatainak szerepe

Az intézményekkel közös kiadványokkal és felmérésekkel igyekszik segíteni az intézmények pályakövetési tevékenységét az Educatio Nonprofit Kft., mely uniós támogatásból...

Nincs helye a politizálásnak a felsőoktatásban

Nincs helye az egyetemeken, főiskolákon a pártpolitikai alapú politikai tevékenységnek - ismét így döntött a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöksége november 17-én, budapesti...

Továbbra is a Harvard az élen

Tavaly adtunk hírt a sanghaji Jiao Tong University által készített rangsorról. A lista idén is elkészült, lényeges változások a tavalyihoz képest nem történtek.

Németországban is tiltakoznak a diákok

Tiltakozó akcióba kezdtek és több egyetemet is megszálltak Németországban a hallgatók, akik az oktatási rendszer átformálása ellen emelték fel szavukat.

Nyílt napok a Pannon Egyetemen

Az alábbiakban olvashatók a Pannon Egyetem nyílt napjainak időpontjai, illetve programjai.

Pálinkás József: Az oktatás az egyik legfontosabb közügy ma Magyarországon

El kell döntenünk, hogy melyek azok a felsőoktatási intézmények, amelyek részt vehetnek a nemzetközi versenyben, azokat fejleszteni kell, és melyek azok, amelyek inkább a gyakorlati...

Nem adják fel a pártok ifjúsági szervezetei

Ismét az Magyar Rektori Konferenciához (MRK) fordulnak a parlamenti pártok ifjúsági szervezetei azért, hogy demokratikus értékek fejleszése érdekében vizsgálják felül a rektorok a...

Két uniós támogatású projektet indít a Miskolci Egyetem

A tudásalapú gazdaság és társadalom építésének, formálásának erősítését, felgyorsítását is szolgálja az a két európai uniós támogatású projekt, melyek megvalósítására...

Folytatódnak az osztrák egyetemisták tiltakozó akciói

Ismét több ezer felsőoktatási hallgató tüntetett november 5-én Ausztriában.

"MOL tantárgyak" a Miskolci Egyetemen

Stratégiai megállapodást kötött a Miskolci Egyetem és a MOL november 4-én. A MOL és jogelődjei valamint a Miskolci Egyetem évtizedek óta együttműködnek az oktatás, a szakemberképzés,...

Kapcsolódó cikkek