A jelenlegi hallgatók többsége mesterképzésben tervezi folytatni tanulmányait - derül ki a Diplomás pályakövetés 2009 című kutatásból, amelyben közel 8 ezer hallgatót kérdezett az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. A megkérdezettek csaknem 42 százaléka MA/MSc képzésben tanulna tovább, de kedvelt képzési célnak mondható a szakirányú továbbképzés (21,7 százalék) és a doktori képzés (17,3 százalék) is. Emellett sokan, majdnem minden harmadik diák tervezi, hogy ha lehetősége lesz rá, külföldön is fog tanulni hosszabb-rövidebb ideig.

Az első diploma megszerzése után a legtöbben (41,9 százalék) a mesterképzésre (MSc/MA) lépnének tovább. Ez az arány nem annyira meglepő, hiszen korábban a hallgatók öt- hatéves képzésekben vettek részt. Átlag feletti a mesterképzést választók aránya a természet- és társadalomtudományi, művészetközvetítői, bölcsészettudományi, informatikai és műszaki területek hallgatói körében. A jórészt osztatlan képzést nyújtó területeken viszont - mint a jogi és szociális, vagy az orvos- és egészségtudományi - ez az arány jóval kisebb.

A doktori képzés - a felsőoktatás legmagasabb szintje - különösen a természettudományi, bölcsészettudományi, orvos- és egészségtudományi, valamint a művészeti területek hallgatói között népszerű. Legkevésbé a pedagógiai, informatikai és művészetközvetítői szakokon tanulók választják ezt a képzésfajtát.

A diploma utáni szakirányú továbbképzést főként a pedagógiai, jogi és igazgatási, orvos és egészségtudományi képzési területek hallgatói választják. Ezeken a területeken a szakirányú továbbtanulás nemcsak a képzési rendszer szerves része, hanem általában a további munkavállalás formális feltétele is. Ezzel szemben az olyan speciális területekről, mint a nemzetvédelmi és katonai, művészeti, művészetközvetítői és műszaki viszonylag kevesen döntenek a továbbtanulás e formája mellett.

A tanulmány rámutat, a bölcsészet- és természettudományi képzést végzők érzik leginkább szükségesnek a sokrétű továbbtanulást.

A felsőfokú tanulmányok kiegészítésére vonatkozó képzési tervek között a külföldi továbbtanulás nagyon népszerű - derült ki a tanulmányból. A közel 8 ezer válaszadó több mint egyharmada (34,8 százalék) egészítené ki tudását más országban, akár csak egy-két szemeszter idejére. Feltűnően magas a külföldi tanulmányokat tervezők aránya a művészképzésben, ugyancsak átlag feletti a bölcsészettudományi, gazdasági és művészetközvetítői képzések hallgatóinál is. Legkevésbé a nemzetvédelmi és katonai, pedagógiai, jogi és igazgatási, valamint sporttudományi képzési területek hallgatói tanulnának más országban.

A vizsgálat során megkérdezett hallgatók az alapképzésen, osztatlan képzésen, illetve a régi rendszerű egyetemi/főiskolai képzéseken tanulók közül kerültek ki. A felsőoktatási hallgatók körében általánosan jellemző, hogy szándékaik szerint képzésük nem fejeződik be a jelenlegi képzési szinthez kötődő végzettség megszerzésével, hanem akár párhuzamos, akár folytatólagos képzésben a végzés után is a felsőoktatásban maradnának. A felsőoktatási tanulmányok tehát nem feltétlenül egy lineáris tanulmányi utat jelentenek, hanem horizontálisan is kiszélesednek, az egyéni preferenciák szerint.

Forrás: www.edupress.hu