A magyar gyerekek jobb egészségügyi ellátást és oktatást kapnak, mint az OECD- (fejlett ipari) országokban élő gyerekek többsége. Viszont többet isznak, dohányoznak, és jobban fenyegeti őket a kamaszkori teherbe esés, mint kortársaikat - derül ki az OECD gyermekjólétet vizsgáló tanulmányából. Harminc ország adatait hasonlították össze.

Hat dimenzióban vizsgálták a gyerekek jólétét: anyagi források, egészségügy, oktatás, az "iskolai élet minősége" (ez a kettő nem ugyanazt jelenti a vizsgálatban), lakhatás és kockázati magatartások, vagyis az ivás, dohányzás, kamaszkori teherbe esés tekintetében.

Az nem meglepő, hogy Norvégiában és Dániában költik a legtöbbet a gyerekekre, míg a legkevesebbet Törökországban, Mexikóban és Lengyelországban. Az viszont már érdekesebb, hogy a gyermekszegénységet összevető adatsor szerint az OECD-országokban minden nyolcadik gyerek szegény. Az Egyesült Államokban minden negyedik, míg Magyarországon - legalábbis e vizsgálat szerint - minden tizenegyedik. (Azokat a gyerekeket sorolták a szegények közé, akik az országos jövedelmi átlag felénél kevesebb pénzből élnek.) De összességében nem lehetünk elégedettek: Magyarország a harmincból a huszadik helyen végzett, ami a gyerekekre költött pénzt illeti.

Meglepő lehet, de a gyerekek egészségügyi ellátását és biztonságát vizsgáló kategóriát Szlovákia nyerte, megelőzve Izlandot és Svédországot. Ezt többek között annak köszönheti, hogy Szlovákiában a legtöbb hatévesnél idősebb gyerek rendszeresen mozog. Magyarország ebben a kategóriában a tizenegyedik. A védőoltási programok hatékonyságát viszont Magyarországon ítélték a legjobbnak.

Oktatás kategóriában Magyarország a 12., az úgynevezett "iskolai élet minősége" kategóriában pedig a hetedik helyen végzett. Előbbi az oktatás eredményeit és a kimaradók arányát, utóbbi pedig a gyerekek közérzetét vizsgálta az iskolában. Magyarországon 27,6 százalék állította, hogy szeret iskolába járni, míg a finn gyerekek mindössze 16, a csehek alig 12 százaléka mondta ugyanezt.

Az iskolából kimaradók aránya Törökországban, Mexikóban és Olaszországban a legmagasabb, de Nagy-Britannia is rosszul szerepelt. A tanulmány szerint Magyarországon a 15-19 éves korosztály mindössze hat százaléka nem jár iskolába, és nem is dolgozik. Ez jobb, mint az OECD-átlag, ami közel nyolc százalék.

Ami a korai alkoholfogyasztást, a dohányzást és a kamaszkori teherbe esést illeti, itt Mexikó, Törökország és Nagy-Britannia szerepelt a legroszszabbul. A tinédzserterhességek mutatója négy országban kiemelkedően magas: Mexikóban, az Egyesült Államokban, Törökországban és Nagy-Britanniában. Az OECD-átlag 15 terhesség ezer 15 és 19 év közötti lányra, ezzel szemben például az Egyesült Államokban csaknem ötven terhesség jut ezer ilyen korú lányra. Magyarország is az OECD-átlag fölött van, mintegy 21 terhességgel.

Ez is hozzájárult ahhoz, hogy az úgynevezett kockázati magatartások kategóriában Magyarország az utolsók között, a 25. helyen végzett. A vizsgált országok közül Magyarországon a negyedik legrosszabb a dohányzó fiatalok aránya. A 15 éves gyerekek 21 százaléka gyújt rá legalább egyszer egy héten, szemben az OECD-átlaggal, ami 17 százalék.

Alkoholfogyasztási mutatóink egy fokkal jobbak: itt Magyarország a hatodik legrosszabb helyen végzett. A 13 és 15 éves korosztály összesített adatai szerint nálunk a gyerekek 23 százaléka volt már részeg legalább kétszer életében. Az OECD-átlag 19 százalék, a legrosszabbul teljesítő Nagy-Britanniában a gyerekek 33, Dániában 31, Finnországban 28 százaléka rúgott már be.

Forrás: Népszabadság