Gyorselemzést készített a felvi.hu a 2009 szeptemberben induló képzések ponthatárairól.

1. Turizmus-vendéglátás

A nappali tagozatra jelentkezők körében az elmúlt évhez hasonlóan idén is az általában főiskolákban oktatott turizmus-vendéglátás szak a legkedveltebb. Az 5024 első helyes jelentkezéssel még a tavalyinál is csaknem negyedével több felvételizőt vonzott. Az államilag támogatott képzések mindegyikénél 352, vagy annál több pont kellett a bejutáshoz.

Hat helyen 400 pont felett kellett teljesíteni a jelentkezőknek. 454 pont jelentette a belépőt a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar nappali, államilag támogatott (ANA) képzésére, ugyanennek költségtérítéses formájára (ANK) 443 pont szükségeltetett. A Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai Kar magyar nyelvű ANA képzésén 427 ponttal vették fel a hallgatókat, míg költségtérítéses formáján 421 volt a ponthatár.

A szakot tizenegy helyen lehetett megkezdeni a minimum, 160 pontos határ átlépésével, ezek mindegyike költségtérítéses, zömmel levelező képzési formával.

2. Gazdálkodás és menedzsment

A gazdálkodási és menedzsment alapszak közel 4 ezer első helyes jelentkezést vonzott a nappali képzésre jelentkezők körében, ezzel a második legnépszerűbb szak lett.

A legmagasabb ponthatárok a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karán alakultak ki (ANA képzés: 454 pont, ANK képzés: 443 pont), harmadik helyre a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karán meghirdetett képzés került 432 ponttal. 400 pont fölött kellett még teljesíteni a Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskoláján (406 pont) és a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karán (402 pont).

22 költségtérítéses képzésre ugyanakkor a minimálisan előírt 160 pont is elég volt a bejutáshoz.

3. Mérnök informatikus

Az informatikai képzési terület legnépszerűbb alapszakja a mérnök informatikus. Tavaly a legmagasabb pontszám a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karán kellett a bejutáshoz (ANA 366, ANK 365), idén viszont a legnagyobb felkészültséget - és vele 435 pontot - a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Karára pályázóknak kellett felmutatniuk, ANK képzésen - ide 2 felvételiző jutott be. Több 400 pont feletti ponthatár nincs is a szakon; a Pannon Egyetem Mérnöki Karán 375 pont , a már említett BME-n 373 pont kellett a bejutáshoz (mindkettő ANA).

300 pont feletti ponthatárt állapítottak meg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának ANK képzésén (365 pont), a Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Karán, (ANA 333, ANK 319 pont, AEA 325, AEK 320 pont). A Debreceni Egyetem Informatikai Karán 314 pontra volt szükség ANA képzésre, ugyanehhez a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Karán 330 pont kellett, míg a Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Karán 340 pontot, a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karán kellett gyűjtenie annak, aki az ANK formát választotta.

4. Kommunikáció és médiatudomány

Szinte pontosan 3 ezer (3007) nappali képzésre jelentkező választotta első helyen a kommunikáció és médiatudomány alapszakot, amely ezzel - bár egy helyet visszaesve a negyedik a legnépszerűbb képzések között - továbbra is a legvonzóbb a társadalomtudományi képzési területen. A tavalyi évhez hasonlóan igen sok intézményben magasan, 400 pont környékén húzták meg a ponthatárokat.

Kiemelkedik a mezőnyből a Budapesti Corvinus Egyetem Társadalomtudományi Kara és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara (államilag támogatott nappali képzésen 455 illetve 451 pont). A harmadik legmagasabb ponthatárral - talán az intézmény profiljához képest meglepetést okozva - a Budapesti Műszaki Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kara rendelkezik, itt 439 pont kellett a bejutáshoz.
Jellemző a verseny mértékére, hogy 19 helyen is 400 pont felett állapították meg a határt.

A költségtérítéses képzések ponthatára lényegesen alacsonyabb, hat nappali költségtérítéses képzésre a jogszabályi minimummal, 160 ponttal is be lehetett ellenben kerülni.

5. Pénzügy és számvitel

Évek óta a jelentkezési top 10-ben található a pénzügy és számvitel alapszak is. Idén az első húsz szak között a legnagyobb arányban nőtt a szak népszerűsége, amely a több mint 50 százalékos növekedéssel, idén az ötödik legnépszerűbb képzésnek bizonyult (2 978 fő választotta).

Az utóbbi két évhez hasonlóan idén is a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karán lett a legmagasabb a ponthatár, államilag támogatott képzésre 452, költségtérítésesre 400 pontra volt szükség a bejutáshoz - előbbi kissé csökkent, utóbbi emelkedett 2008-hoz képest. A harmadik helyen egyszerre nyolc képzést is találunk, mindegyiken 396-nál húzták meg a ponthatárt. Ezek ALA képzésen: Károly Róbert Főiskola Gazdálkodási Kar, Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar, Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Szolnoki Főiskola, Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Tessedik Sámuel Főiskola Gazdasági Főiskolai Kar (2009. január 1.-től a Szent István Egyetembe integrálódott), Zsigmond Király Főiskola. ANK képzésen pedig a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karán kellett 396 pontot gyűjteni.

A jogszabályilag meghatározott minimum-ponthatáron 17 költségtérítéses képzésbe (9 távoktatási vagy levelezős, 8 nappalis szakra) vettek fel jelentkezőket.

6. Jogász

Több, mint harminc százalékkal többen jelentkeztek első helyen valamely nappali tagozatos jogászképzésre, mint tavaly. Államilag támogatott képzésben a legtöbb pont - 426 - az ELTE jogi karán kellett a bejutáshoz, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemre már 411, a szegedi jogi karra pedig már 409 pont is elég volt. A negyedik helyen négyes holtverseny alakult ki: a Károli Gáspár Református Egyetemen, a győri Széchenyi István Egyetemen, a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetemen is egyaránt 408-408 a ponthatár. A legkevesebb pontot (405-öt) a Miskolci Egyetemre jelentkezőknek kellett gyűjteniük.

Költségtérítéses képzés ponthatárait tekintve szintén az ELTE áll az élen, 400 ponttal, második a Pázmány (337 pont), harmadik a Károli (255 pont).

7. Gépészmérnöki

A gépészmérnöki képzés három helyett javított tavalyi helyezéséhez képest: 2580 jelentkezőjével a 7. helyen áll a legnépszerűbb szakok rangsorában. A képzést meghirdető intézmények közül magasan kiemelkedik a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem: az első helyen jelentkezők negyede a BME-t választotta. Ez visszaköszön a ponthatárokban is: itt volt a legmagasabb (367 pont). Jóval kevesebb, 299 pont kellett a Budapesti Műszaki Főiskolára és az őt követő Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemre való bejutáshoz (275 pont).

Érdekesség, hogy a negyedik helyen itt is holtverseny alakult ki: hat intézmény jelentkezőinek (Debreceni Egyetem, Kecskeméti Főiskola, Miskolci Egyetem, Pécsi Tudományegyetem, Széchenyi István Egyetem, Szent István Egyetem) is egyaránt 258 pontot kellett gyűjteniük a bejutáshoz. A sort a Dunaújvárosi Főiskola és a Pannon Egyetem (257 pont), valamint a Nyíregyházi Főiskola (256 pont) zárja.

Forrás: felvi.hu