Mi számít államilag elismert nyelvvizsgának? Hol, mennyit kell fizetnünk, ha számot akarunk adni nyelvtudásunkról? A hvg megnézte, hogyan változott a nyelvvizsgapiac az elmúlt években. Gyakorlati kérdések, hasznos információk.

Tizenegy éve, 1998-ban nyelvvizsgáztam. Akkoriban a Rigó utcai és a még kuriózumnak számító Pitman vizsga közül választhattunk. (Nagy-Britannia legnagyobb szakképesítő intézete adja, 15 éve itthon is elérhető - a szerk.) Míg én az előbbi mellett döntöttem, a barátaim inkább Pitmanra jelentkeztek, noha akkoriban az még nem számított államilag elismert nyelvvizsgának, ahhoz előbb honosítani kellett. A szóbeli és írásbeli anyagát elküldték a külföldi központba, ott értékelték ki az eredményeket, és sikeres vizsga esetén kiállították a bizonyítványt is” - meséli egy 28 éves lány. Államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványt 2000. január elsejéig csak azok kaphattak, akik az Idegennyelvi Továbbképző Központban vizsgáztak. Ez a dátum volt a vízválasztó, azóta dinamikusan bővül a kör, az állam többféle nyelvvizsgát és nyelvvizsga-bizonyítványt ismer el, miközben szabályozza a kibocsátásra jogosultak körét, tevékenységét (137/2008. (V.16.) Korm. rendelet). Eszerint vizsgáztatásra és nyelvvizsga-bizonyítvány kiállítására kizárólag az akkreditált vizsgaközpontok jogosultak, amelyek megfelelnek az előírt szakmai és működési feltételeknek. Jelenleg 21 akkreditált nyelvvizsgaközpont bocsát ki általános és szaknyelvi bizonyítványt országszerte.

„A csak Rigó utcaiként ismert nyelvvizsga egyszerű volt abból a szempontból, hogy az ember beadta a jelentkezést, a központ által megjelölt napon megjelent az írásbelin és szóbelin, teljesített, ahogy teljesített, aztán nem volt más dolga, mint kivárni, míg megkapja az eredményt. Hatvan százalék felett sikeres volt a vizsga, az összpontszámot nézték” – emlékszik vissza interjúalanyunk, hozzátéve, hogy akkoriban egy „C” típusú, vagyis komplex vizsga, amely írásbeli és szóbeli részből állt, 14 ezer forintba került. „Ha az egyik fele nem sikerült, befizetted a hétezer forintot, és újra próbálkoztál” - teszi hozzá. Neki, mint mondja, szerencséje volt, éppen hatvan százalékkal csúszott át. „A vizsgaidőpontokkal viszont sakkozni kellett, célszerű volt legalább fél évvel az érettségi előtt bejelentkezni, hogy meglegyen a bizonyítvány, sikertelen vizsga esetén pedig maradjon idő arra, hogy valaki újra vizsgázzon. Csak így úszhattuk meg a matúrát idegen nyelvből” - eleveníti fel a tíz évvel ezelőtti körülményeket az interjúalany.

A legújabb, 2008. június 16-tól hatályos kormányrendelet értelmében módosult a nyelvvizsga-bizonyítvány típusainak megnevezése. Az addig használatos „A”, „B”, „C” megjelölés helyett szóbeli, írásbeli és komplex (szóbeli és írásbeli) megnevezést vezettek be, míg a szinteket az Európa Tanács közös Európai Referenciakeretben (KER) foglalt hat szintjéhez igazodva jelölik: alapfok (B1), középfok (B2), felsőfok (C1). A nyelvvizsga típusát tekintve megkülönböztetnek egy- és kétnyelvű vizsgát. A kettő között az a döntő különbség, hogy utóbbinál tesztelik a delikvens két nyelv közötti közvetítési készségét is, az írásbeli vizsgán ezért kell fordítási feladatokat is megoldani.

Honosítani a Magyarországon vizsgatevékenységet nem folytató külföldi nyelvvizsgaközpont által kiállított egynyelvű illetve szaknyelvi vizsgát lehet általános vagy egyedi eljárás keretében. Előbbi 5 ezer, utóbbi 10 ezer forintba kerül. (A honosításról további információk az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központjának honlapján olvashatók.)

Gyakorlati kérdések

A nyelvvizsgaközpontok számának növekedésével az államilag elismert nyelvvizsgák köre is bővült. Érdemes körülnézni, honnan, miből válogathatunk. Az általános nyelvvizsgák közül talán legismertebb az ITK Origo, a régi, Rigó utcai vizsga utódja. Az új név annak köszönhető, hogy az Idegennyelvi Továbbképző Központ (ITK) 2005 őszétől az Eötvös Lóránd Tudományegyetemmel együtt látja el a nyelvoktatási és vizsgáztatási feladatokat. A komplex alapfokú vizsga díja itt 15 900, a  középfokúé 18 900, míg a felsőfokúé 19 850 forint. Mint számos nemzetközi nyelvvizsgaközpontnál, úgy az ITK-nál is elérhető az úgynevezett Junior Nyelvvizsga, 10-14 éves gyerekek számára. Ez nem akkreditált ugyan, és hosszasan lehetne vitatkozni arról, hogy szükség van-e rá már ebben az életkorban, de az biztos, hogy hasznos, hiszen információval szolgál a gyerek nyelvtudásáról.

A Budapesti Műszaki Egyetem nyelvi tanszéke által kifejlesztett BME nyelvvizsga évente öt alkalommal tehető le, a komplex alapfokú díja 13 900, a középfokúé 20 900, míg a felsőfokúé 22 900 forint. A BME szaknyelvi nyelvvizsgák díja ennél magasabb, a komplex alapfokú 15 900, a középfokú 21 900, a felsőfokú pedig 26 900 forintba kerül. A TELC - csak angolból és németből - nemzetközi nyelvvizsga, ami azt jelenti, hogy a vizsgázó egyszerre két bizonyítványt kap: hazait és nemzetközit. Az Euro magyar fejlesztésű vizsga, angol és német nyelvből. A komplex alapfokú vizsga díja 18 900, a középfokúé 22 900, a felsőfokúé pedig 24 900 forint.  Van szaknyelvi változata is - business -, itt az árak a következőképpen módosulnak: az alapfokúért 19900, a középfokúért 23 900, a fesőfokúért pedig 25 900 forintot kell fizetni. Emellett általános nyelvvizsga az ECL, amelyet az uniós tagországok konzorciuma hozott létre; a Goethe-Intézet nemzetközileg és hazailag is elismert Goethe-vizsgái; az Osztrák Nyelvi Diploma, az ÖSD; és aTársalKODÓ, amelyet a Kodolányi János Főiskola fejlesztett ki, angol és német nyelvtudás felmérésére. A szakmai nyelvvizsgák köre is széles: a Lexinfó informatikai szaknyelvi vizsga, a BME nyelvvizsgái szintén a szaknyelvi tudást mérik fel, ahogy a Budapesti Gazdasági Főiskola gazdasági nyelvvizsgája is. Az OECONOM a Budapesti Corvinus Egyetem kétnyelvű közgazdasági szaknyelvi vizsgája. Ismert még a Zöld Út, és a GazdalKODÓ, a Kodolányi János Főiskola szaknyelvi vizsgája. A PROFEX orvosi szakmai szaknyelvi vizsga, míg az LCCI a Londoni Kereskedelmi és Iparkamara Vizsgáztatói Testületének angol üzleti szaknyelvi vizsgája.

A nemzetközi nyelvvizsgát választók egy része továbbra is az évente öt alkalommal meghirdetett Pitman mellett dönt. Egyik előnye, hogy nemcsak a törvény által előírt életkor után - vagyis 14. éves kortól - lehet igénybe venni, a 9-13 éves gyerekek részére létrehozták az úgynevezett 'Young Learners' vizsgát.  A Cambridge ESOL egynyelvű nyelvvizsgák többsége évente három alkalommal tehető le, az általános és üzleti mellett van egy jogi nyelvvizsga és egy gyermekek számára. Díja, típustól függően, 30-50 ezer forint között változik. Azok körében, akik külföldön is érvényes bizonyítványra vágynak vagy nemzetközi vállalatnál helyezkednek el, és ezért üzleti nyelvi ismereteikről kell számot adniuk, népszerű a TOEIC teszt (Test of English for International Communication), melynek díja 19 500 forint, 8 ezer forint felárért viszont egyedül is lehet vizsgázni. Ha valaki például egy amerikai egyetemen szeretne továbbtanulni, leteheti a TOEFL vizsgát (Test of English as a Foreign Language), amelyet a nem anyanyelvi felvételizőktől kérnek. A világ 165 országban fogadják el különféle intézmények, így a legismertebb, leszélesebb körben elfogadott angol nyelvteszt. Számítógépen zajlik, nincs szóbeli része és fordítást sem tartalmaz, ráadásul 2006. júliusa óta a tesztsor is egységes, minden vizsgázó ugyanazt kapja.

És ezért mit kell tenni? Míg a régi rendszerben az összpontszám 60 százaléka kellett a sikerhez, 2009. január elseje után a minimum hatvan százalékos összteljesítmény mellett minden vizsgarészben (olvasott szöveg értése, íráskészség, nyelvismeret és szókincs, valamint kétnyelvű vizsga esetén közvetítés, illetve szóbeli vizsgánál a hallott szöveg értése és beszédkészég) legalább 40 százalékot kell teljesíteni.

Hiába azonban a széles választék, a 2008-ban valamely egyetemre vagy főiskolára felvételt nyert diákoknak mindössze 44,8 százaléka rendelkezett már érettségivel valamely idegennyelvből - derül ki az Országos Felsőoktatási Információs Központ tájékoztatójából. Az oktatási tárca közelménye mégis derűlátó: évről-évre csökken azok száma, akik nyelvvizsga-bizonyítvány hiányában nem kapják kézhez egyetemi diplomájukat végzéskor.

Forrás: hvg.hu