Hamarosan kiderül, kik kerültek be az idén az egyetemekre és a főiskolákra. Július 23-án állapítják meg a bejutáshoz szükséges ponthatárokat. A tavalyi adatok szerint egy középfokú nyelvvizsga inkább garantálja a felvételi sikert, mint egy felsőfokú.

Jelentősen javítja a felvételi esélyeket a nyelvvizsga-bizonyítvány és az emelt szintű érettségi: a pluszteljesítményeket fölmutató diákok jóval nagyobb arányban kerülnek be az egyetemekre és a főiskolákra, mint a többiek. Ez persze nem túl meglepő, hiszen ezekért pluszpont jár: az emelt szintű érettségi tárgyanként 40, a középfokú nyelvvizsga 35, a felsőfokú 50 többletpontot ér. A tavalyi felvételizők eredményeiből az is kiderül, hogy két középfokú nyelvvizsgával a legnagyobb az esély a bekerülésre: a két nyelvet középszinten beszélők 93 százalékát vették föl, miközben a csupán egy nyelvből, de felsőfokú vizsgával rendelkezőknek a 75 százaléka jutott be.

Ez azért érdekes, mert előbbi és utóbbi csoport is 50 pluszpontot kapott a nyelvtudásáért - ezért ugyanis legfeljebb ennyi adható, függetlenül a bizonyítványok számától -, a nagyobb bekerülési esély okát tehát nem a számokban kell keresni. Kiss Paszkál, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának oktatója a Felsőoktatási Műhelyben megjelent elemzésében úgy véli: az ok a két nyelv tanulása során keletkezett kulturális többlet.

Az viszont már igen furcsa, hogy az összesen 50-50 többletpontot érő, egy felsőfokú, illetve egy felső- és egy középfokú nyelvvizsgával is rendelkezők kisebb arányban (75, illetve 77 százalék) jutnak be a felsőoktatásba, mint a 35 pontot érő, egyetlen középfokú nyelvvizsgával rendelkezők (81 százalék). Kiss szerint ennek az lehet az oka, hogy a magasabb nyelvtudással bírók valószínűleg nagyobb presztízsű, nehezebben elérhető képzéseket céloznak meg.

Ráadásul kevésbé hajlandóak kompromisszumot kötni, azaz az általuk preferált intézmény és szak helyett mást is megjelölni felvételi lapjukon - inkább halasztanak. Valószínűleg ugyanez játszik szerepet abban is, hogy a két emelt szintű érettségivel is rendelkezők tavaly kisebb arányban (89 százalék) kerültek be a felsőoktatásba, mint a csak egy emelt szintű bizonyítványt szerzők (91 százalék), bár előbbi teljesítmény 80, utóbbi pedig 40 többletpontot jelent a felvételin.

Kiss Paszkál megvizsgálta azt is, hogy a felvételi során beszámíttatott érettségi tárgyak milyen felvételi karriert eredményeznek. Kiderült: a történelemből, angolból és németből érettségizők a legnagyobb arányban a gazdaságtudományi pályákra kerültek be, a matematikából, fizikából és informatikából vizsgázók műszaki képzésekre jutottak be, a magyar érettségi a jogász szakma felé vezet, a biológia és a kémia az orvosi pályákra belépő, a földrajz pedig a természettudományos szakokra.

Ez persze nyilvánvalóan összefügg azzal is, hogy az adott képzési területen mely érettségi tárgyakat veszik figyelembe (a felvételin egy vagy két, előre meghatározott érettségi tárgy százalékos eredményeit váltják át pontokra), de figyelemre méltó, hogy a harmadik legnépszerűbb bölcsészettudományi szakterületnek már nem jutott kisajátítható felvételi tárgy.

Az adatokból az is látszik, hogy az angolból érettségizők felülről, míg a matematikából vizsgázók alulról közelítik meg az összes felvett hallgató átlagos felvételi pontszámát. A tavaly fölvettek átlagosan 342 pontot értek el, az angolosok viszont 357-et, míg a matematikából "felvételizők" csak 330-at. A legjobb eredményt egyébként a kémiából érettségizők érték el: átlagosan 386 pontot szereztek. Ők azok, akik a legtöbb pluszteljesítményt is fölmutatták: 68 százalékuknak volt nyelvvizsgája, 69 százalékuknak emelt szintű érettségije.

A pluszpontok terén egyébként a leggyakrabban választott "felvételi" tárgyakból - matematikából, történelemből vagy magyarból - vizsgázók jeleskednek a legkevésbé, míg az elsősorban az orvosi pályára vezető kémia és biológia tárgyakból érettségizők komoly pluszteljesítményeket nyújtanak.

70 évesen is felvételiznek

Az idén tölti be a hetvenedik életévét az idei felvételi három legidősebb jelentkezője: közülük ketten 1957-ben érettségiztek, a harmadik pedig 1976-ban - derül ki az Országos Felsőoktatási Információs Központ elemzéséből. A két 52 éve érettségizett egyike a műszaki mesterképzésbe kapcsolódna be, a másik a kommunikáció és médiatudomány alapszaknál döntött. Negyvenhárom éve vizsgázott kortársuk a villamosmérnök alapszakra jelentkezett.

A felvételizők átlagéletkora 23 év, a legtöbben 1990-ben születtek, s átlagosan 3,35 intézményt jelöltek meg felvételi lapjukon. Vannak kiugró esetek: az idei csúcstartó 43 helyre felvételizik. Húsznál több jelentkezéssel mintegy hatvanan büszkélkedhetnek.

Forrás: Népszabadság