Az elmúlt évek folyamatos visszaesése után idén látványosan nőtt a jogász képzés népszerűsége. Ami viszont nem változott, hogy továbbra is a kifejezetten jó középiskolai teljesítményt nyújtó, magas előképzettségű fiatalok jelentkeznek a szakra. Sőt, sokan hajlandók fizetős képzésben is részt venni azért, hogy jogi diplomát szerezzenek.

A jogász képzés hosszú ideje a legnépszerűbb szakok közé tartozik. Igaz, a kétezres évek elején tapasztalt kiugró jelentkezési statisztikai mutatói - amikor évekig vezette a szakok toplistáját - már a múlté. A folyamatos jelentkezői létszámcsökkenés elsősorban a nappali osztatlan képzést (korábban: nappali alapképzést) érintette, az egyéb képzési formák és munkarendek (tagozatok) tekintetében a szak folyamatosan őrizte és őrzi kiemelkedő népszerűségét. Idén azonban több év után először nőtt, ráadásul az átlagot érdemben meghaladó mértékben (35,2%), a nappali képzést első helyen megjelölők száma a szakon. Ez 700 fős emelkedést jelent. Íígy 2009-ben a 6. leggyakoribb továbbtanulási célnak számít, a kevés, ám népszerű egységes, osztatlan képzéses szakok közül pedig a legkeresettebb.

A jelentkezők többsége az ELTE-t preferálja

A jogász szakra beadott jelentkezések esetében az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dominanciája egyértelmű. A nappali munkarendes képzés jelentkezőinek 40 százaléka jelölte meg első helyen ezt az intézményt. A hazai jogászképzés másik három nagy intézménye - a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetem - megközelítőleg azonos (13-11 százalékos) arányban osztozik a jelentkezők tömegén. A fennmaradó négy intézmény esetében az első helyes jelentkezők aránya 10 százalék alatt marad. Az ELTE dominanciája egyébként az összes munkarendre beadott jelentkezések esetében is érvényes, ám fölénye ebben a tekintetben már nem ilyen mértékű. A három budapesti intézmény (ELTE-ÁJK, PPKE-JÁK, KRE-ÁJK) az összes jelentkező 58 százalékát vonzotta, ami jóval nagyobb arány, mint Budapest és tág agglomerációja összlakosságának aránya az országos népességen belül.

Kiegyenlített munkarendi arányok, sok a költségtérítéses jelentkező

A magyar oktatási rendszerben a jogász szak képzési formája kizárólag az egységes, osztatlan képzés. Munkarend szerinti megoszlásban a szakra beadott első helyes jelentkezések a nappali képzés felé mozdulnak el (a jelentkezések 57 százaléka) ám a levelező munkarend súlya is jelentősnek mondható, 43 százalékos arányával. A finanszírozás tekintetében kétharmados az első helyen államilag támogatott helyeket megcélzó jelentkezők aránya. Az egyéb szakokkal összevetésben vizsgálva viszonylag magas (egyharmados) költségtérítéses képzési arány fakadhat részben abból, hogy általános népszerűsége mellett a jogász szak a kevésbé költséges képzések közé tartozik, s e két tényező gyakrabban motiválja a felsőoktatásban máshol is (hallgatóként, vagy már diplomásként) érintett jelentkezőket a szak megcélzására.

Az idősebb korosztályban is népszerű

A jogászképzés sem különbözik a felsőoktatási szakok nagy többségétől a tekintetben, hogy túlnyomóan a frissen érettségizettek számára jelent képzési célt. E szempontból a szak a többi képzésen tapasztalt arányt produkálja: jelentkezőinek 35,6 százaléka végzett középiskolában idén vagy egy éve. A következő korcsoport - a 20-22 évesek - azonban már 10 százalékkal alulreprezentáltak a jogász szakra jelentkezők körében, összevetve az összjelentkezői adatokkal. Ezzel párhuzamosan az idősebb korosztályok esetében a jogászjelöltek körében rendre magasabb megoszlásokat kapunk. Már a levelező, illetve költségtérítéses jogászképzés átlagnál nagyobb népszerűsége is arra engedett következtetnünk, hogy a szakot megcélzók körét nem csak a felsőoktatásba legfrissebben belépő generáció uralja. Az életkori megoszlások mindezt megerősítik.

A jogászképzés a női jelentkezők körében népszerűbb, mint a férfiakéban, a jelentkezők majd kétharmada nő. Ez az arány erősebb női többséget mutat az összes többi jelentkező esetében regisztrált 57-43 százalékos női-férfi megoszlásnál.

A jogászképzésre jelentkezők állampolgárságukat tekintve lefedik a többi szak jelentkezőinek körében talált arányokat, vagyis itt is évek óta 2-3% körül van a külföldiek aránya.

Magas előképzettségű jelentkezők

A jelentkezők középiskolai hátterét és nyelvismeretét elemezve azt találjuk, hogy a jogász szak választásához az átlagosnál magasabb előképzettségi mutatók társulnak. Ez nyilván összefügg a szak hagyományosan magas társadalmi presztízsével (hasonlóan pl. az orvosképzéshez), de szerepet játszhat benne az is (az előző körülménytől szintén nem függetlenül), hogy a képzés nagy népszerűségéből adódóan komoly verseny van a jelentkezők között, különösen a nevesebb intézményekben.

Az érettségit adó középiskola típusát tekintve a 70 százalékos gimnáziumi végzettség a többi szak 57 százalékos átlagához viszonyítva kifejezetten magas aránynak számít. Igaz, a top szakok közül több esetben hasonló arányokkal találkozhatunk.

A turizmus-vendéglátás alapszak által nyújtott végzettség felhasználásának egyik kulcseleme lehet a nyelvtudás. Ennek ellenére az alapszakra jelentkezők nyelvvizsgáik átlagos számát tekintve nem emelkednek ki a többi jelentkező mezőnyéből. Középfokú nyelvvizsgával ugyan némileg többen - 30,7 százalékuk - rendelkezik, mint a többi jelentkező (27,5 százalék). Ez a kis nyelvismereti előny azonban "elvész", sőt megfordul, ha a felsőfokú nyelvvizsgák arányát tekintjük (ez a turizmus-vendéglátás szakra jelentkezők körében 5,9 százalék, szemben a többi jelentkező 6,8 százalékos átlagával).

A megcélzott pálya követelményeinek némileg ellentmondva az alapszak jelentkezőinek 59,4 százaléka semmilyen nyelvvizsgával nem rendelkezik, alig van tehát kedvezőbb helyzetben a jelentkezők átlagánál. Különösen kiemelendő ez annak fényében, hogy a legnépszerűbb, legtöbb jelentkező által megcélzott szakról van szó, amely ennek ellenére nem mutat kiugróan magas előképzettséget. Mindezzel egyébként a turizmus-vendéglátás alapszak némileg elkülönül a 20 legnépszerűbb szak mezőnyéből is, hiszen a legkeresettebb képzések esetében a magasabb előképzettség általában jellemző, növelvén a bekerülési esélyeket.

Forrás: www.felvi.hu