Hírlevél




Nem elég innovatív az oktatás a tanárok szerint

Az OECD által készített nemzetközi oktatási és tanulási felmérés (Teaching and Learning International Survey, TALIS) eredményei elsőként teszik lehetővé a pedagógusok munkakörülményeinek nemzetközi összehasonlítását. A 23 országra kiterjedő vizsgálat megállapításait június 16-án, a Hatékony tanítási és tanulási környezet kialakítása című jelentésben adták közre.

 

Ennek kapcsán Angel Gurría, az OECD főtitkára a tanárok jobb teljesítményének szükségességére hívta fel a figyelmet, hisz „a kiváló tanárok kulcsszerepet töltenek be az oktatási politikák sikeres megvalósításában”. Ján Figeľ, az Európai Bizottság oktatásért, képzésért, kultúráért és ifjúságért felelős biztosa a döntéshozók felelősségét hangsúlyozta: „Becslések szerint az Európai Unióban 6 és negyed millió tanár dolgozik, akiknek az oktatási hatóságoktól megkapható minden segítségre szükségük van ahhoz, hogy a gyorsan változó iskolai környezetben a megfelelő típusú oktatási módot biztosíthassák. Ehhez a politikai döntéshozóknak határozottan el kell kötelezniük magukat a pedagógusok támogatása mellett, nem pusztán képzésük, de munkakörnyezetük jobbá tételében is.”

Az OECD TALIS vizsgálat távlati célja a pedagógusokat érintő hatékony és méltányos munkaerő-politika megalapozása nemzetközileg is összehasonlítható mutatók segítségével. Az adatgyűjtést a tervek szerint háromévenként fogják megismételni. A jelenlegi első ciklusban Ausztrália, Ausztria, a belgiumi flamand közösség, Brazília, Bulgária, Dánia, Észtország, Írország, Izland, Korea, Lengyelország, Litvánia, Magyarország, Malajzia, Málta, Mexikó, Norvégia, Olaszország, Portugália, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország és Törökország vett részt. Magyarországon a vizsgálat szervezője az OKM megbízásából az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, a lebonyolítást a TÁRKI Társadalomkutató Intézet végzi. A Pedagógus Szakszervezet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Tanárképzők Egyesülete, a Gimnáziumok Országos Szövetsége pedig a felmérés Felügyelő Bizottságába küldött képviselőket.

Az Európai Bizottság által támogatott vizsgálat véletlen mintavételen alapult: a részt vevő országok teljes iskolalistájáról 200 intézményt választottak ki, ügyelve arra, hogy arányos képviseletet biztosítsanak a városi és falusi, illetve különböző méretű és típusú iskoláknak (Magyarországon az általános iskolák, valamint a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumok körében folyt az adatgyűjtés). A kiválasztott iskolák igazgatója, továbbá 20 felső tagozaton tanító pedagógusa töltötte ki a nekik szóló kérdőívet.

A TALIS a szakmai fejlődés jelentős aspektusait, a tanárok hozzáállását, megbecsülését és tanítási gyakorlatát, illetve az iskolavezetést vizsgálta. A június 16-án közzétett összefoglaló jelentésből többek közt az alábbiak derültek ki:

  • A megkérdezett pedagógusok 89%-a vett részt szakmai továbbképzésen a vizsgálatot megelőző 18 hónap folyamán. Ilyen szempontból Dániában, Szlovákiában és Törökországban a legrosszabb a helyzet: itt csupán 75% ez az arány. Magyarország a középmezőnybe sorolható, csupán 2 százalékponttal maradt el a TALIS-átlagtól. (A felmérésből viszont az is kiderült, hogy a magyar pedagógusok viszonylag elégedettek helyzetükkel: az 55%-os TALIS-átlaghoz képest alig több, mint 40%-uk igényelt volna több továbbképzési lehetőséget.)
  • A vizsgált országok zömében a tanárok több mint fele a tanórák idejének legalább 80%-át fordítja magára a tanításra. Magyarország a tanításra-tanulásra fordított idő tekintetében a dobogó harmadik fokán végzett, Bulgária és Észtország után. A legtöbb országban azonban nem ilyen jó a helyzet; minden négy tanárból egy kénytelen a tanóra 30%-át fegyelmezésre és adminisztratív feladatok elvégzésére fordítani.
  • Észtországban, Olaszországban, Szlovákiában és Spanyolországban a középiskola alsóbb évfolyamain tanítók több mint 70%-a dolgozik olyan iskolában, ahol érzésük szerint az osztályteremben folyó rendzavarás akadályozza a tanítás folyamatát.
  • A tanórai rendzavaráson kívül más tényezők is hátráltatják az oktatást: az igazolatlan hiányzások (46%), a tanóráról való késések (39%), vulgarizmus és káromkodás (37%), illetve a tanulótársak megfélemlítése vagy szóbeli bántalmazása (35%).
  • Az ösztönző intézkedések hiánya mellett egyes országokban a tanárokat egyáltalán nem értékelik rendszeres jelleggel, illetve nem kapnak semmiféle visszajelzést munkájukról. Az írországi és portugáliai pedagógusok 25, a spanyolországi tanárok 45 és az olaszországi tanárok 55%-a esetében ez a helyzet. Az értékelés és visszajelzések szempontjából Magyarország sokkal jobb helyzetben van, bár külső személyektől, testületektől kapott értékelés nálunk csak kis százalékban van jelen.

Mindent összevetve a felmérésből az derült ki, hogy a legtöbb országban a tanárok többsége elégedett munkájával, vállalja az új kihívásokat és készen áll a szakmai fejlődésre. Aggasztó azonban a tény, hogy a pedagógusok mintegy háromnegyede szerint nem ismerik el kellőképpen az innovatív módszerek alkalmazását, az oktatás minőségének javítását. A tanítás hatékonyabbá tételéhez elengedhetetlen az értékelés és visszajelzés rendszerének kialakítása. Ezt figyelembe véve az oktatási hatóságoknak hathatósabb ösztönzőket kellene biztosítaniuk a pedagógusok számára A TALIS-ból az is kitűnik, mennyire fontos szerepet játszik az intézményvezetés a tanárok szakmai tevékenysége és fejlődése szempontjából. A pozitív iskolai környezet, valamint a tanárok hozzáállása, szakmai elégedettsége és szakmai fejlődése közti szoros összefüggésből levonható a következtetés, miszerint a közpolitikák nagymértékben befolyásolják a hatékony oktatás feltételeit. Ugyanakkor az egyes tanárok képességei és igényei sem hagyhatók figyelmen kívül, ezért a célirányos, személyre szabott oktatási programokat kellene előtérbe helyezni az oktatáspolitika hagyományos, rendszerszintű intézkedései helyett.

Forrás: www.euractiv.hu

 
A hozzászólás nem található.: ArticleID=0

Szólj hozzá!

Név:
E-mail cím:
Hozzászólás:

Egyes kortársak eBookon olvashatók először

A mélyülő piaci válság is közrejátszhatott, hogy főként az elmúlt év második felében több könyvszakmai újdonságot is bevezettek. Így például decemberben a vevopont. hu portált,...

A Fidesz 30 százalékkal növelné az oktatás támogatását

Csaknem 30 százalékkal növelné az oktatásra fordított összeget a Fidesz. Ha tavasszal az ellenzéki párt kerül kormányra, akkor a pedagógusok létszáma alapján finanszírozza majd az...

Egyelőre nem nő a pályakezdő pedagógusok fizetése

Pályakezdői juttatások, megemelt pótlékok és minőségközpontú bérezés – az elmúlt hónapokban ismét több javaslat felvetődött a tanárok fizetésével kapcsolatban. A pedagógusok...

Mikor jutnak az iskolák digitális eszközökhöz?

A másodszor is eredménytelenül zárult közbeszerzési tender után a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél (NFÜ) úgy vélik, hogy más lehetőséget kell keresniük a 24 milliárd forintos...

A világ létrejötte: mit oktasson az iskola?

A Darwin-év alkalmából készült nemzetközi felmérés eredményei szerint erősen megosztja a felnőtt társadalmat, hogy mit kellene tanítani a gyerekeknek az iskolában a világ...

A világ élvonalában a Corvinus

A Financial Times 2009-ben újra rangsorolta Európa és a többi földrész legjobb általános menedzsment mester képzéseit. Az október elején közzétett felmérés a gazdasági...

Nincs pénz az iskolai erőszak megelőzésére

A forráshiány késleltetheti, sőt bizonyos esetekben akadályozhatja is az iskolai erőszak megelőzésére és kezelésére eddig tett állami intézkedések megvalósulását - állapította meg...

Változatos programmal várják a kicsiket a Debrecen Plázában

Az országban egyedülálló gyakorlati lehetőséget nyújt óvodapedagógus hallgatóknak a Debreceni Egyetem, a Lelkierő Egyesület nevű civil szervezet és a Debrecen Plaza együttműködése -...

Csökkent a pedagógusok száma

477 fővel csökkent a közoktatásban foglalkoztatott pedagógusok száma a május 20-ai állapothoz képest - derült ki az Oktatási Hivatal Közoktatási Információs Iroda október 16-i...

Kötelező informatikai oktatás lesz a felnőttképzésben

Januártól minden felnőttképzésben részt vevőnek -például a kosárfonóknak és a kőműveseknek is- kötelező lesz elsajátítani a digitális írástudást. A szakma szerint ez tömegesen...

Differenciálni kellene a pedagógusok fizetését?

"Differenciálni kellene a pedagógusok fizetését, a különbségek pedig akár 100 százalékosak is lehetnének"- fogalmazta meg egy javaslatát Sió László, a Fidesz oktatási műhelyének...

Csökkenő normatíva esetén a Fidesz az Alkotmánybírósághoz fordul

Amennyiben a kormány elfogadja azt a kezdeményezést, amely januártól csökkentené az iskoláknak járó állami támogatás összegét, a Fidesz az Alkotmánybírósághoz fordul - mondta...

A hallgatók többsége mesterképzésben tanulna tovább

A jelenlegi hallgatók többsége mesterképzésben tervezi folytatni tanulmányait - derül ki a Diplomás pályakövetés 2009 című kutatásból, amelyben közel 8 ezer hallgatót kérdezett az...

A Nemzeti Bank és a Google a legvonzóbb a végzősök számára

Magyarország végzős hallgatói a Magyar Nemzeti Bankban (MNB) és a Google-nél dolgoznának a legszívesebben, átlagosan évi 11.566 eurót keresnének és ezért 43.6 órát dolgoznának a...

Elfogynak a fizikatanárok?

Gipszbe öntve őrzik Szegeden az utolsó kémia-fizika szakos végzős kéznyomát. A jelenlegi oktatási rendszerben ugyanis minimális az esély arra, hogy ilyen szakpárral itt vagy másutt...

Mit ér a diploma a hallgatók szerint?

A Diplomás pályakövetés 2009. kutatási program első lépéseként országos vizsgálatra került sor közel nyolcezer hallgató személyes megkérdezésével. A nappali alapképzésben tanuló...

A pályakezdők inkább szakértők, nem vezetők lennének

Közel 20.000 válaszadó megkérdezése alapján készült el a Hewitt felmérése, a Your Future Potentials Research 2009, mely azt vizsgálja, hogy a különböző demográfiai hátterű hazai...

A fiatalok számára a szakmai elismertség a legfontosabb

A fiatalok számára a szakmájukon belüli elismertség és a hasznos munkavégzés fontosabb célok, mint a gazdagság, a rangsor végén pedig a hatalom és a hírnév szerepelnek.

Műszaki és üzleti szakos hallgatók véleményét összegezték Berlinben

A legtöbb, mintegy 48,3 órás munkahétre számítanak a svájci üzleti szakok hallgatói, a legkevesebb, évi 9.332 eurós fizetést képzelnek el maguknak első munkahelyükön a romániai...

A magyar hallgatók fele szerint hasznosak tanulmányaik

A magyar hallgatóknak kiemelten fontos az oktatás minősége a képzésük megválasztásakor. Több mint 50 százalékuk szerint tanulmányaik szükségesek és hasznosíthatók a munkaerőpiacon....

Kapcsolódó cikkek