Hírlevél




Nincs többé nemi diszkrimináció?

Az amerikai kormány dollármilliókat fordított arra, hogy száműzze a tudományos életből a nőkkel szemben tapasztalható előítéleteket. Újabb felmérésekből azonban kiderült, hogy az egyetemeken nem is éri őket hátrányos megkülönböztetés.

„A nőkkel szembeni egyetemi diszkriminációval kapcsolatos állítások túlzóak. Valójában az amerikai felsőoktatásban egyre inkább a férfiak válnak a második nemmé” – olvassuk a The Americanben, a konzervatív American Enterprise Institute folyóiratában.

A második nemre, Simone de Beauvoir klasszikus feminista művére utaló cikk szerzője Christina Hoff Sommers filozófus, az intézet kutatója, aki 1992-ben megjelent Ki lopta el a feminizmust? című könyvében kiállt a női esélyegyenlőség mellett, de élesen bírálta a radikális feministákat, amiért a nemek közötti egyenlőség nevében teljességgel el akarták törölni a hagyományos női szerepeket. 2001-ben publikált Háború a fiúk ellen című művében pedig azt állította, hogy az oktatás az elmúlt évtizedekben átesett a ló másik oldalára, és a lányok túlzott támogatása miatt a fiúk szenvednek kárt.

Hoff Sommers ezúttal a nőkkel a természettudományos életben tapasztalható nemi diszkrimináció vádját tűzi tollhegyre. Emlékeztet az amerikai National Academy of Sciences 2006-ban készített esélyegyenlőségi tanulmányára, amelyet Donna Shalala, a Clinton-kormány egészségügy-minisztere által vezetett bizottság készített. A tanulmány a nőkkel szembeni előítéletekkel és „tudat alatti elfogultsággal” magyarázta, hogy a vezető egyetemi állásokban jóval több a férfi, és a „nőkkel szembeni ellenséges klíma” felszámolása érdekében egyetemi reformot és szemléletváltást követelt.

A jelentés nagy vihart kavart. Volt, aki egyszerűen propagandának minősítette a kutatást, és akadt, aki abszurdnak nevezte a többnyire nőkből álló kormánybizottság következtetését, miszerint a nőket hátrányos megkülönböztetés éri a tudományos életben.

Nemrég napvilágot látott egy másik felmérés is, amely empirikus adatokra hivatkozva száll szembe a 2006-os kutatással. A szintén a National Academy of Sciences által készített újabb tanulmány szerint a számok nem igazolják, hogy a természettudományi karok a professzorok szerződtetésekor előnyben részesítenék a férfiakat. Sőt, a felmérés a statisztikák alapján arra a következtetésre jutott, hogy a pályázó nőknek jobbak az esélyeik, mint a férfiaknak. Igaz ugyan, hogy kevesebb nő jelentkezik a természettudományi karokra tanárnak, de a jelentkező nők közül arányosan többet vesznek fel. 2004–2005-ben például a matematikai szakok professzori állásaira jelentkezőknek 20, az állásajánlatot kapóknak viszont 32 százaléka volt nő.

A tanulmány azt is cáfolta, hogy a nőket rosszabb feltételekkel alkalmazzák. Épp ellenkezőleg: a természettudományi karokra felvett professzornőknek valamivel kevesebb volt a kötelező óraszáma. Az egyetemi tanárnők 8 százalékkal kevesebbet kerestek férfitársaiknál, de a kutatás szerint a különbséget az magyarázza, hogy a statisztikák bizonyítják: a vezető férfi tanárok hosszabb gyakorlattal rendelkeznek.

Hoff Sommers elismeri, hogy a természettudományos doktorátust szerző nők közül kevesebben választják a tudományos pályát, mint a hasonló végzettségű férfiak közül. Csakhogy szerinte nem azért, mintha az egyetemek hátrányosan megkülönböztetnék a nőket – sokkal inkább azért, mert a nőket általában más karrierlehetőségek vonzzák.

Az amerikai feminista filozófus utal Mark Perry michigani közgazdász felmérésére is, amelyből szintén az derül ki, hogy a felsőfokú végzettséget szerző nők aránya jelentősen meghaladja a férfiakét: 100 diplomás férfira 148 diplomás nő jut. Az oktatási minisztérium nemrég készített előrejelzése pedig arra mutatott rá, hogy 2017-re már a természettudományi képzésben is hiány várható diplomás férfiakból.

A dolog iróniája, hogy miközben a férfiak lassan kisebbségbe kerülnek a tudományos életben, a politikát továbbra is a nők hátrányos megkülönböztetésével kapcsolatos tévhitek határozzák meg – véli Hoff Sommers. Például a szemléletváltást sürgető 2006-os tanulmány hatására a kongresszus dollármilliókat különített el az egyetemi női esélyegyenlőségi programokra.

Forrás: nol.hu

 
A hozzászólás nem található.: ArticleID=0

Szólj hozzá!

Név:
E-mail cím:
Hozzászólás:

Design Hét Budapest 2010: "Design - Élj vele!"

A Design Hét Budapest idén hetedik évébe lép. Az elmúlt esztendőkben a programsorozat a főváros egész területén zajló, a szakmát és a nagyközönséget egyként megszólító...

Nevet változtatott a Budapesti Műszaki Főiskola

Óbudai Egyetem néven folytatja működését január 1-jétől a Budapesti Műszaki Főiskola. Az intézmény Szenátusa még 2009. szeptember 7-én rögzítette határozatában, hogy eleget tett...

Nem jó a hallgatói légkör a színvonalas egyetemeken

A Felvételi Tájoló 2010 című kiadványában megjelent elemzés alapján kiderült, hogy a legnagyobb presztízsnek örvendő egyetemeken nem a legjobb a hallgatói légkör.

Folytatódik a Mindentudás Egyeteme

Rengeteg pénzt nyert tavasszal a Mindentudás Egyeteme Kft. az ismeretterjesztő sorozat új évfolyamaira, mostanáig azonban úgy tűnt, hogy személyi és koncepcionális ellentétek miatt a...

Kétéves tudományos-egészségügyi projekt indul a Szegedi Tudományegyetemen

Génjeink elárulják, hogy hízásra könnyen vagy kevésbé vagyunk hajlamosak; a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) szakemberei nemzetközi partnereikkel együttműködve, egy kétéves programba...

Egyiptomi egyetemmel kötött szerződést az SZTE

Prof. Dr. Szabó Gábor rektor december 7-én együttműködési megállapodást írt alá az egyiptomi, kairói Ain Shams University vezetőjével.

Veszélyben négy vidéki felsőoktatási intézmény működése

Négy vidéki felsőoktatási intézmény olyan súlyos terheket vállalt magára a magántőke bevonásával megvalósított, úgynevezett PPP-beruházásokkal, hogy azok komolyan veszélyeztetik az...

Akadémiai kutatóközpont épül a BME területén

Az akadémiai, a felsőoktatási és a piaci kutatásoknak is korszerű hátteret biztosíthat a Magyar Tudományos Akadémia új, lágymányosi központjának megépítése.

Külföldi képzések Magyarországon

Ugyan számos szakember még nem is érzi a határainkon álló és Magyarország kapuin kopogtató felsőoktatási intézményi dömpinget, immár 24 külföldi egyetem indít képzéseket...

Népszerű a tanárképzés Finnországban

Habár a finn felsőoktatás szintén csatlakozott a bolognai folyamathoz és ott sem népszerűbbek a műszaki képzések, mint nálunk, számos területen eltérő képet mutat a finn egyetemek...

Az oktatási rendszerben új alapokra kell helyezni a konfliktuskezelést

Az egész oktatási rendszerben új alapokra kell helyezni a konfliktuskezelést, az individualista versengést fel kell váltania a kooperatív versenynek - mondta Jancsák Csaba ifjúságkutató a...

Milliárdokat szán oktatási reformra az USA

Az Obama adminisztráció elkötelezett az amerikai közoktatási rendszer megreformálása tekintetében, hiszi, hogy minden gyereknek biztosítani kell a teljeskörű és versenyképes oktatást. A...

Módosították a felsőoktatási törvényt

Elfogadta hétfőn az Országgyűlés a felsőoktatási törvény módosítását, a megváltozott jogszabály kitér többek között a felsőoktatási intézmények vállalkozói közintézetként...

Szankciókkal sújtanák a támogatási többletet késve visszafizető intézményeket

A növekvő létszámú nem állami felsőoktatási intézmények is megkapták a 2008-as évre vonatkozó plusz támogatásukat - mondta az InfoRádiónak Móré Tamás, az Oktatási és Kulturális...

Növekszik az egyetemek és a munkaerő-piaci szektor kapcsolatainak szerepe

Az intézményekkel közös kiadványokkal és felmérésekkel igyekszik segíteni az intézmények pályakövetési tevékenységét az Educatio Nonprofit Kft., mely uniós támogatásból...

Nincs helye a politizálásnak a felsőoktatásban

Nincs helye az egyetemeken, főiskolákon a pártpolitikai alapú politikai tevékenységnek - ismét így döntött a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöksége november 17-én, budapesti...

Továbbra is a Harvard az élen

Tavaly adtunk hírt a sanghaji Jiao Tong University által készített rangsorról. A lista idén is elkészült, lényeges változások a tavalyihoz képest nem történtek.

Németországban is tiltakoznak a diákok

Tiltakozó akcióba kezdtek és több egyetemet is megszálltak Németországban a hallgatók, akik az oktatási rendszer átformálása ellen emelték fel szavukat.

Nyílt napok a Pannon Egyetemen

Az alábbiakban olvashatók a Pannon Egyetem nyílt napjainak időpontjai, illetve programjai.

Kevesen vesznek részt a felnőttképzésben

Magyarországon még mindig kevesen tették magukévá az egész életen át tartó tanulás koncepcióját, fejti ki Állami Számvevőszék Kutató Intézete által készített tanulmány.

Kapcsolódó cikkek