Több mint ötven évvel ezelőtt érettségiztek, mégis most tanulnának tovább. Hetven éves az idei három legidősebb felvételiző. A 2009-es felvételi eljárás legérdekesebb adatait elemezve az is kiderül, hogy milyen távolabbi országokból jelentkeztek, illetve, hogy hány érvényes jelentkezéssel tartja egyvalaki az idei "csúcsot".

A felsőoktatásba jelentkezőket minden évben a fiatal korosztályok túlsúlya jellemzi. Az idei felvételizők közül az abszolút számokat tekintve legtöbben 1990-ben születtek, az összes jelentkező átlagéletkora 23 év. Rendszeresen találkozhatunk azonban a felvételizők között az idősebb, gyakran az 50-60 év felettiek csoportjába tartozó pályázókkal is. A 2009-es év három legidősebb felvételizője idén tölti be hetvenedik életévét. Ketten közülük 1957-ben, harmadikuk pedig 1976-ban tette le az érettségi vizsgát. A két 52 éve érettségizett jelentkező közül az egyik a műszaki mesterképzésbe szeretne bekapcsolódni, míg a másik a kommunikáció és médiatudomány alapszak mellett döntött. Negyvenhárom éve vizsgázott kortársuk a villamosmérnök alapszakra jelentkezett. A születési évükön túl az is közös bennük, hogy mindhárman a levelező munkarendet választották az első helyes jelentkezésükben.

Az idei felvételizők átlagosan 3-4 (pontosan 3,35) intézménybe jelentkeztek. Legtöbbjük - az összes jelentkező mintegy 40 százaléka - 3 helyet jelölt meg, de ezen a téren is találkozhatunk kiugró esetekkel. A "csúcsot" egyvalaki tartja 43 beadott jelentkezéssel. Alig marad el mögötte az a három további felvételiző, aki 42, 41, illetve 39 intézményt jelölt meg. Húsznál több jelentkezéssel összesen mintegy hatvanan büszkélkedhetnek - ők csaknem mindannyian a fiatal korcsoportok képviselői, egy-két kivétellel 1989. és 1991. között születtek.

Külföldről is

Körülbelül háromezer külföldi jelentkező adta be idén felvételi kérelmét magyar felsőoktatási intézménybe. Legtöbben hagyományosan a környező országok állampolgárai, nagy számban határon túl élő magyarok. A külföldiek egyharmada Szlovákiából, közel 25 százalékuk Romániából, 10-15 százalékuk pedig Ukrajnából, illetve Szerbiából pályázik - igaz, sokan közülük már magyarországi lakcímmel (is) rendelkeznek.

Az európai országok közül a fentieken kívül Németország emelkedik ki, innen mintegy ötvenen, Horvátországból, Oroszországból és Lengyelországból pedig körülbelül húsz-harminc fő döntött úgy, hogy hazánkban tanul tovább. A jelentkezők között összesen 63 külföldi ország állampolgárai képviseltetik magukat, az európai országokból érkezők mellett ázsiai (elsősorban kínai, vietnami, mongol és afgán), afrikai (nigériai, egyiptomi, líbiai, namíbiai, ugandai, szomáliai), latin-amerikai (brazil, argentín, chilei, kolumbiai, mexikói) és Egyesült Államokbeli fiatalokkal is találkozhatunk.

Forrás: www.felvi.hu