Itt a nyár, aki teheti útra kel, akár bel- akár külföld irányába, hogy élvezze a nyári szabadságot. Ám amíg a napolaj elengedhetetlen kelléke a nyárnak, addig a védőoltásokról az elsöprő többség elfeledkezik, pedig egy csúnya fertőzés sokkal szörnyűbb nyári élményeket és maradandóbb károkat okozhat, mint egy leégés.

Tetanusz

A leggyakrabban előforduló védőoltás, lévén bármely mély, nyílt seben keresztül képes fertőzni. Bár a gyermekkori védőoltás-koktélban ez ellen is beoltanak mindenki, felnőtt korban a hatás gyengül, ezért érdemes 10 évente emlékeztető oltást beadni. (Nem csak súlyosabb sérülés vagy baleset után!) Fontos a fertőzés megelőzésében a seb megfelelő kitisztítása és az elhalt szövetek eltávolítása: a sebet minél hamarabb tiszta vízzel és szappannal vagy fertőtlenítőszerrel ki kell mosni.

Veszettség

A természetjárók kedvenc rémtörténetei a veszett állatokkal való találkozásokhoz kapcsolódnak: szerencsére a legtöbben már kiskorukban megtanulnak óvakodni a túlzottan barátságos, habzó szájú róka-, illetve kutyakölyköktől. Az emlőkökről az emberre terjedő fertőzés a bőrön illetve a nyálkahártyákon keresztül, a beteg állat harapása, marása révén történhet. Fontos tudnivaló viszont, hogy a veszett állatoknak teteme is fertőz! Az amerikai kontinensen a denevérek fertőzöttsége is ismert, ezek tartózkodási helyén, barlangokban a belélegzett levegő is tartalmazhatja a vírust.

Fertőzés gyanúja esetén, az időben elkezdett ismételt oltással meg lehet akadályozni a betegség kialakulását. Amennyiben a veszélyeztetettség folyamatosan fennáll, célszerű védőoltást adni megelőzés céljából. Ilyenkor az alanyok 0., 7. és a 21 - 28. napon kaphatnak oltást. Veszettségre gyanús sérüléskor újabb oltásra szükség van! Tartós veszélyeztetettség esetén 1-2 évenként emlékeztető oltást kell adni.

Kullancs által terjesztett agyvelőgyulladás

Kullancsokkal minden természetjáró találkozott már, hiszen Magyarország erdős területei hemzsegnek tőlük. A vérszívók táplálkozás közben gyomortartalmukat a véráramba ürítik, így kerülhet az emberi szervezetbe az agyvelőgyulladás kórokozója. A vírus, bár nem halálos és nem is túl gyakori, a betegség lefolyása után is hosszú éveken keresztül visszamaradó negatív hatásokkal bír, így hasznos lehet a védőoltás beadatása.

Az immunreakció kialakításához két alapoltás szükséges 1 - 3 hónap időközzel, melyet 9 - 12 hónap múlva emlékeztető oltás követ. A védőhatás hosszú távú fenntartására 3 évenként egy újabb emlékeztető oltás szükséges. Nagyon lényeges körülmény, hogy az oltás nem véd a kullancsok terjesztette másik betegség, a Lyme-kór ellen, így a beoltottak is nézzék át magukat egy-egy erdőben töltött nap után.

A külföldre utazóknak ajánlott oltások

Akik külföldre utaznak - különösen meleg, trópusi éghajlatú országokba - számtalan betegséggel találhatják szemben magukat. Egy részükre - mint amilyen a malária - nincs hatékony védőoltás, itt csak a fertőzés elkerülése segíthet, például a szúnyogok távol tartása. Más esetekben a kifejlesztett védőoltás hatékony és sok évre szól.

Ennek ellenére az utazók többsége nem kér, vagy esetleg már későn kér orvosi szaktanácsot és védőoltásokat: egy felmérés szerint alig 15% fordul szakemberhez utazása előtt. Pedig fertőzésveszélyes környékre utazás előtt érdemes legalább egy hónappal kikérni a háziorvos véleményét, illetve ellátogatni ez erre specializálódott intézményekbe: a megyei oltóközpontokba, Budapesten a Fővárosi ÁNTSZ-be vagy a Nemzetközi Oltóközpontba. Még a legdurvább területekre való utazás maximális védelme is megoldható néhány tízezer forintból, ennél pedig jóval többet ér az ember egészsége.

Hepatitis A és B

Bár elsősorban a külföldre utazóknak ajánlott a Hepatitis két legismertebb fajtája ellen beoltatni magukat, Magyarországon is elő-előfordulnak esetek, így semmiképp sem árthat az oltás (A Hepatitis B elleni oltást ma már kötelezően megkapják a gyerekek Magyarországon).

Az emberi érintkezés, illetve nem megfelelő higiénés követelmények következtében terjedő Hepatitis A fertőzés tőlünk délre a Balkánon sem ismeretlen fogalom, a harmadik világbeli országok meglátogatásakor pedig szinte kötelező a védőoltás. Az oltássorozat két részből áll, az első oltás után 6-12 hónapos, a második után 10 -15 éves védelem alakul ki.

Nagy testvére, a főleg testnedvekkel terjedő Hepatitis B ellen két alapoltás szükséges 1-2 hónap időközzel, melyet 12 hónap múlva emlékeztető oltás követ. Három oltás után életre szóló a védettség. Különleges helyzetekben gyorsított oltási renddel oltanak. Hazánkban 2000 óta a 14 éveseket kötelezően oltják Hepatitis B ellen. Van olyan oltóanyag is, mely mindkét (A és B) Hepatitis formától megvéd. Az oltásokat 0-1, illetve 6 hónap időbeosztással kell beadni.

Hastífusz

Szintén az alacsony higiénéjű, rossz közműellátottságú területek veszélyes fertőzése a hastífusz. Jelenleg Magyarországon a baktériumból létrehozott vakcina van forgalomban, amely 3 éves védelmet biztosít.

Kolera

A főleg a fejlődő országokban tomboló kolera első számú terjesztője szintén a fertőzött víz, valamint a szennyvízzel kezelt nyers zöldségek, gyümölcsök lehetnek. Akár egy jégkocka, egy szelet citrom is átviheti a fertőzést. A fertőzés ellen megiható ellenszert kínálnak az orvosok, mely kolerával szemben 2 évre 85-90%-os védettséget nyújt. További pozitívum, hogy az oltóanyag a utazók hasmenését leggyakrabban okozó Coli baktériumok ellen is 60-70 százalékos védőhatást fejt ki 3 hónapos időtartamra.

Sárgaláz

A sárgaláz elsősorban a trópusi esőerdőkben előforduló betegség. Az oda utazóknak érdemes beadatniuk a védőoltást, sőt sárgaláz endémiás területre utazóknak az oltás kötelező. Magyarországon a sárgaláz elleni oltásokat, valamint a nemzetközi oltási könyv kiadását kizárólag az Országos Epidemiológiai Központ Nemzetközi Oltóközpontja végzi (Bp. IX, Gyáli út 2-4. B épület). A jelenleg használatos oltóanyag a beadástól számított 10 nap múlva aktivizálja az immunrendszert és igen hatékony: legalább 10 évre védelmet biztosít.

Forrás: www.penzcentrum.hu