A szülői egyesület szerint egész évben, így a nyári szünet alatt is biztosítani kell a gyerekek napközbeni felügyeletét. A pedagógusoknak ugyanakkor lehetőleg nyárra kell kiadni a szabadságukat, így a legtöbb intézmény kapujára lakat kerül a vakáció idejére. Az OKM szerint nem az iskola feladata a nyári gyermekfelügyelet.

A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete (MSZOE) foglalkoztatáspolitikai kérdésként fogja fel, hogy ne zárják be nyárra az oktatási intézményeket. Hol helyezzék el gyermekiket a dolgozó anyák, amíg az óvoda és az iskola több-kevesebb időre bezárja kapuját? – teszi fel a kérdést az egyesület elnöke.

A gyermekvédelmi törvény egyébként elő is írja, hogy meg kell szervezni azon gyermek nappali felügyeletét, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését, akinek szülei munkájuk, egészségi helyzetük vagy egyéb okok miatt a napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni – emlékeztet Keszei Sándor. Ez megszervezhető a nyári hónapok alatt – a gyermekek életkorának megfelelően – bölcsődében, nyári napközis otthonban vagy napközis táborban, valamint óvodában, iskolai napköziben.

 
A kollégiumból sem lehet hazaküldeni a gyereket

Ha akár egy szülő is igényli a gyermeke napközbeni ellátását, akkor az iskolának meg kell azt szervezni. Sőt, az MSZOE arra is felhívja a figyelmet, hogy a kollégiumokból sem lehet hazaküldeni a gyerekeket a nyári szünetben azért, hogy közben szállodaként működtessék az intézményeket. Az óvodáknak, a szülők igénye alapján, ugyancsak egész évben nyitva kell tartaniuk.

Keszei arra is felhívja a figyelmet, hogy a pedagógusoknak nincs nyári szünetük, az csak a tanulóknak jár. A közalkalmazotti törvény úgy rendelkezik, hogy pedagógusok szabadságát – amely a normál szabadság mellett 25 nap pótszabadságot is tartalmaz, igaz ebből 15 nappal az igazgató rendelkezhet – elsősorban a nyári szünetben, óvodákban a június 1-jétől augusztus 31-ig tartó időszakban kell kiadni. Az iskolában a téli és a tavaszi szünet munkanapjai, illetve a nyári vakáció idején is bizonyos napok tanítás nélküli munkanapoknak számítanak. A közalkalmazotti törvény abból indul ki, hogy megbénulna az oktatási rendszer, ha tanév közben adnák ki a pedagógusok szabadságát. Gondoljunk bele, mi lenne, ha mondjuk, októberben lennének huzamosabban távol a pedagógusok.

Ki vigyáz nyáron a gyerekre?

A gyermekvédelmi és a közalkalmazotti törvény tehát, úgy tűnik, kissé ellentmond egymásnak. Abban mindenki egyetért, hogy gyermek nem maradhat felügyelet nélkül, de ha a pedagógusok jól megérdemelt pihenésüket töltik, akkor felmerül a kérdés, ki vigyáz a vakáció ideje alatt a gyerekekre. A szülők szerint az ellentmondásos helyzet feloldása a fenntartókra vár, meg kell oldaniuk a pedagógusok helyettesítését erre az időre.

Ez szerintük megoldható a nyugdíjas vagy munkahely nélküli, pályán kívülre rekedt pedagógusok időszakos felvételével, ami mellesleg szintén fontos foglalkoztatáspolitikai előrelépés lenne. Természetesen mindez pénzbe kerül, az önkormányzatok sokszor már csak ezért sem gondoskodnak a nyári gyermekfelügyeletről. Nem beszélve a bezárt iskolák, óvodák rezsiköltségének néhány havi megspórolásáról. A szülők mindenesetre a fenntartónál – általában a jegyzőnél – követelhetik ki, hogy teljesítsék a törvényi kötelezettségüket.

A PSZ szerint nem szokott gond lenni

A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint viszont nem szokott gond lenni a nyári gyermekfelügyelettel. Galló Istvánné az FN kérdésre megerősítette, hogy amennyiben a szülők igénylik, meg kell szervezni a gyermekfelügyeletet a nyári hónapokra is. Az óvodák – a szülői igények feltérképezése után – oldják meg a szakszerű felügyeletet. A fenntartónak legkésőbb február 15-ig értesítenie kell az óvodával jogviszonyban álló gyermekek szüleit az óvoda nyári nyitvatartási rendjéről.

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) kérdésünkre leszögezte, hogy a településen egy adott óvoda csak akkor zárható be, ha az önkormányzat a nevelési és gyermekfelügyeleti feladatának más módon (például intézményi ügyeleti rendben) eleget tud tenni.

Az iskolák szintén jó előre felmérik, hogy szükség van-e nyári gyerekfelügyeletre. Ha igen, akkor általában egyes pedagógusok a szabadságuk idején, külön szerződéssel például nyári napközis tábort tartanak – mondta Galló Istvánné.


OKM: nem iskolai feladat

Az OKM viszont leszögezi, hogy „a tanév végével, a szorgalmi idő lejártát követően az iskolai oktatás és ezzel egyidejűleg a napközis csoportok is beszüntetik a tevékenységüket. A tanulók nyári szünidei felügyeletéről a szülők kötelesek gondoskodni, az nem jogszabályban előírt feladata a nevelési-oktatási intézményeknek.” A tárca közoktatási főosztályának illetékese, László Bálint ugyanakkor hozzáteszi: egyes tanulók esetében a szünidei felügyelet a nevelési, tanítási szünetekben is indokolt lehet. A nyári szünet alatt elsősorban azok számára válik szükségessé a felügyeletről való gondoskodás, akiknek erre a nevelési év, tanév folyamán is szükségük van. (Mert nem biztosított a gyermek otthoni, napközbeni felügyelete, étkeztetése, beteg a szülő s a többi.)

A nyári szünidei programot az önkormányzatok – a gyermekvédelmi törvényben foglaltak alapján – kötelesek szervezni. Az OKM állásfoglalása szerint ez a kötelezettségük nem általános érvényű, nem minden „vakációzó” tanulóra vonatkozik: egyedi, személyre szóló gondoskodás szükségességét kell mérlegelniük, és ennek megfelelően intézkedniük az ellátásról.

Az persze kézenfekvő, hogy az önkormányzatok a feladatokhoz a tanítási szünetben „szabad kapacitású” közoktatási intézményeik személyi és tárgyi feltételeit veszik igénybe. A nyári szünidei programok szervezése tehát az intézményfenntartó döntésére, a működtetés feltételeinek egyidejű biztosításával, nem közoktatási feladatként válhat iskolai feladattá. Az önkormányzat a napközbeni ellátásra nem szorulók számára is megteremtheti a nyári felügyelet (étkeztetés, táboroztatás, játékos, sportos foglalkoztatás s a többi) feltételeit. Ennek a feladatnak az ellátására is kijelölheti a legmegfelelőbb intézményét, óvodáját, iskoláját.

A szülők nincsenek tisztában a lehetőségekkel

Az MSZOE tapasztalatai szerint a munkavállaló szülők jó része nem ismeri azokat a lehetőségeket, amelyeket az állam biztosít számára gyermeke elhelyezésére, vagy elhiszi, hogy a nyári szünetben kizárólag az ő feladata gondoskodni gyermekéről.

Évek óta figyelmeztetnek ezzel kapcsolatban arra, hogy több százezer „kulcsos gyermek” cselleng az utcákon a nyári szünetben, mert szüleik dolgoznak, és nincsenek olyan rokonaik, akik vigyázni tudnának rájuk. Erre vezethető vissza a gyermekbalesetek és bűncselekmények száma, sok gyermek ráadásul éhezik is.

Forrás: www.fn.hu