Kevesebb külföldi egyetemről kapnak kedvező visszajelzést a magyar diákok, pedig a nemzetközi érettségin várhatóan idén is átlagon fölött fognak teljesíteni. A speciális érettségin 45 pontot lehet szerezni: ilyen eredményt a vizsgázók 0,2 százaléka ér el a világon, a karinthysoknak viszont több mint egy százaléka teljesíti a maximumot.

Nem sokat foglalkoztam a magyarországi felvételikkel; külföldön szeretnék továbbtanulni - meséli Bezeczky Balázs, a budapesti Karinthy Frigyes Két Tanítási Nyelvű Gimnázium végzős diákja. Minden esélye meg is van erre, hiszen a magyar vizsgákkal egy időben zajló nemzetközi érettségin várhatóan 44 pontot szerez. A cardiffi egyetemre pedig - ide és még három másik brit egyetemre pályázott - 33 pont kell a bekerüléshez.

Bezeczky Balázs hagyományos érettségit akart tenni, de szülei és tanárai meggyőzték: terveihez célszerűbb a nemzetközi bizonyítvány. Az ugyanis több mint száz ország számos egyetemére jelent belépőt - köztük olyan rangos intézményekbe is, mint az Oxford, a Yale vagy a Humbold. Megfelelő eredmények esetén persze, de e tekintetben a magyar diákoknak nem kell szégyenkezniük.

Nemzetközi érettségit - amelyet eredetileg a diplomaták, illetve a külföldön dolgozók gyermekei számára fejlesztettek ki a 60-as években - Magyarországon először 1994-ben lehetett letenni a Karinthy gimnáziumban. A magyar diákok rögtön az élre törtek, és a világon a legjobb iskolai vizsgaátlagot érték el, és azóta is rendre a világátlag fölött teljesítenek. És nem csak az átlageredményekben. A nemzetközi érettségin 45 pontot lehet szerezni: ilyen eredményt a vizsgázók 0,2 százaléka ér el a világon, a karinthysoknak viszont több mint egy százaléka teljesíti a maximumot.

Az elmúlt 15 évben nemzetközi érettségit tett több mint 400 karinthys diák közül 60-an külföldi egyetemen folytatták tanulmányaikat - többeket fölvettek a Harvardra, a Sorbonne-ra, Cambridge-be, illetve neves német, olasz vagy japán egyetemekre. Persze ennél jóval többen pályáztak sikeresen, a kinti tanulmányoknak ugyanis nem a teljesítmény, hanem az anyagiak szabnak gátat.

Tanulmányi ösztöndíjat sokan nyernek, de az nem fedezi az ott tartózkodás és a megélhetés költségeit, így a legtöbb karinthys végül magyar egyetemen tanul tovább.

Bezeczky Balázs számolt is ezzel - Nagy-Britanniában amúgy sincs teljes ösztöndíj -, és azt tervezi, hogy angol diákhitelt vesz föl, hogy a több mint háromezer fontos tandíjat fizetni tudja. - A hitelt csak akkor kell visszafizetni, amikor a volt hallgató fizetése meghaladja az évi 15 ezer fontot (4,6 millió forint). - Ha nem keresek ennyit, nem kell törlesztenem, de ha igen, már megérte - von mérleget.

Kósa Krisztina viszont nem szeretné rögtön egy hitellel indítani az életét, ezért, bár már fölvették, még gondolkozik, hogy beiratkozzon-e az angliai nottinghami egyetemre. Igaz, a szíve amúgy is inkább az Amerikai Egyesült Államokba húzza. - New Jerseyben töltöttem egy gimnáziumi évet ösztöndíjjal, és beleszerettem Amerikába. Akkor határoztam el, hogy nemzetközi érettségit teszek, és amerikai egyetemen tanulok tovább - mondja.

Az öt brit egyetem mellett ezért 14 amerikai intézménybe is benyújtotta felvételi kérelmét, hat helyen azonban már elutasították: nem tudnak teljes ösztöndíjat adni. Pedig az eredményei kiválóak, tanárai 42 pontra számítanak.

- A teljes ösztöndíjra vonatkozó kérelmeket a korábbiakhoz képest jóval nagyobb arányban utasítják el az idén - mondja Bognár Anikó, a gimnázium igazgatóhelyettese. Szerinte ez egy kiváló évfolyam, várhatóan nem teljesítenek majd rosszabbul, mint az előzőek, ez nem lehet oka az egyre gyakoribb elutasításoknak. A nemzetközi program vezetője szerint az ok inkább a gazdasági válság: az amerikai Williams College például az idén tavalyhoz képest 20 százalékkal kevesebb ösztöndíjas külföldi diákot vehetett csak fel.

Hogy várhatóan most is jól teljesítenek majd a karinthysok, azt onnan lehet tudni, hogy a nemzetközi érettségi rendszerében a felkészítő tanárok előre „megjósolják" a diákok várható vizsgaeredményét. Az 1-től 7-ig terjedő osztályzatokat a genfi központnak még a vizsgák előtt el kell küldeni, de a diákokkal nem közlik a jegyeket, ne befolyásolja őket. - A „jósolt" osztályzat igazából akkor kap szerepet - az kerül a bizonyítványba -, ha például elveszik a vizsgadolgozat, mint történt hogy az egyszer egy Chilébe küldött dolgozattal - idézi fel Bognár Anikó.

A nemzetközi érettségiket ugyanis külső szakértők értékelik, így a dolgozatok, illetve az anyanyelvi és idegen nyelvi szóbelik hangfelvételei a világ nemzetközi érettségit szervező 137 országa közül bármelyikbe kerülhetnek.

A Karinthyban 11 pedagógus a nemzetközi érettségi kinevezett vizsgáztatója: ők javítják a világ minden tájáról ideérkező dolgozatokat is. Mindannyian ma-gyar anyanyelvűek, mint ahogyan a többiek is, akik angol nyelven fölkészítik a diákokat a nemzetközi érettségire egy kétéves kurzuson. Erre felvételizni is kell, és elsősorban az angoltudást nézik. Évente 25-40 diák jelentkezik ide - az iskolán kívülről is pályázhatnak -, és nagyjából ennyien is szerzik meg a nemzetközi érettségit.

- Nincs nagy túljelentkezés, hiszen a nemzetközi érettségi megszerzése komoly erőfeszítéseket kíván a diákoktól - mondja Bognár Anikó. Ráadásul - mivel a Fővárosi Önkormányzat évi 9 millió forintos támogatása messze nem fedezi a költségeket - az iskola anyagi hozzájárulást is kénytelen kérni a szülőktől. A teljes kétéves program durván 900 ezer forintba kerül, de ehhez a gimnázium alapítványa is nyújthat támogatást.

- A diákok e két év alatt anyanyelvi szinten tanulják meg a tudományok nyelvét - fogalmaz Bognár Anikó, aki szerint ennek később, még ha Magyarországon is maradnak, nagy hasznát veszik. Ráadásul a vizsgák sokkal több gyakorlati feladatot tartalmaznak, mint a hazai érettségi: kémiából, biológiából és fizikából például konkrét kísérletek jegyzőkönyveit is el kell küldeni a javítótanároknak.

- A nemzetközi érettségi sokkal inkább az önálló gondolkodást, a források elemzését, az összefüggések megtalálását követeli meg a diákoktól; az adatok bemagolása itt nem követelmény, ezért a felkészítés is egészen más, mint a hagyományos középiskolákban - mutat rá Bognár Anikó. - Jó néhány volt diák az első években szinte unatkozik is a magyar egyetemeken - teszi hozzá.

A nemzetközi érettségit a karinthysok angolul teszik le, kivéve persze az anyanyelvi tárgyat (a vizsgák nyelve a világban francia és spanyol lehet még). Hat tárgyból kell vizsgázni: anyanyelvből, matemati-kából és egy idegen nyelvből kötelező. Választani kell további hármat: legalább egy humán tárgy (például történelem, közgazdaságtan vagy pszichológia) és egy reáltárgy (például fizika, biológia, kémia vagy számítástechnika) kötelező.

A hatodik tárgy lehet egy másik idegen nyelv vagy művészeti tárgy, vagy még egy a humán, illetve a reáltárgyak csoportjából. Minden diáknak legalább három vizsgát emelt szinten, a többit alapszinten kell letennie. Ezen kívül kell még írni egy 4 ezer szavas, önálló kutatást igénylő esszét, és 150 órában részt venni valamilyen kulturális, sport, illetve szociális segítő tevékenységben.

Forrás: nol.hu