Hírlevél




Idén is azt ELTE a legnépszerűbb

Idén öt nagy egyetem vonzotta a felsőoktatásba felvételizők egyharmadát, az élen a mindig is első helyet megszerző ELTE szerepel. A gazdasági képzések már nem olyan népszerűek, a Műegyetem viszont egyre kedveltebb. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem először került fel a 15-ös listára, amelyen ez az egyetlen nem állami fenntartású intézmény.

 

Az öt nagy egyetem vonzotta az idén a felsőoktatásba jelentkezők harmadát, az adatok szerint tovább erősödött a klasszikus nagy intézmények dominanciája; a ranglista élén továbbra is az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) áll, olvasható az Országos Felsőoktatási Információs Központ honlapján közzétett friss elemzésben.

Az összegzés szerint minden képzési szintet és munkarendet (tagozatot) figyelembe véve öt nagy egyetem vonzotta 2009-ben a jelentkezők több mint egyharmadát. Ezek közül négy - az ELTE, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE), a Debreceni Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem - mindig az első öt hely valamelyikén szerepel, de a Miskolci Egyetem is rendszeresen a legnépszerűbb tíz között található.

Az átlagos növekedést mutató pécsi egyetemen kívül a többi intézmény kiemelkedő arányban növelte jelentkezői létszámát, ez jelentős részben az idén végzős első alapképzési évfolyamoknak, illetve az egyetemi központokban indított nagyszámú mesterképzésnek köszönhető.

A mindig is az első helyen található ELTE az elmúlt évekhez hasonlóan nagy fölénnyel vezeti a népszerűségi listát: 2009-ben minden tizedik felvételiző ezt jelölte meg első helyen. Itt található a legnépszerűbb magyarországi kar is (ELTE bölcsészettudományi kar). A létszámnövekedés jóval átlag fölötti volt a fővárosi intézmény esetében (41,9 százalék), ami azt mutatja, hogy a kétszintű képzés egyértelmű nyertese a legnagyobb minősített oktatói létszámmal rendelkező hazai egyetem, áll az összegzésben.

Az ELTE-t követő három intézmény évek óta ugyanaz; közülük a 2. helyre lépett elő az SZTE, amely a budapesti egyetemnél is nagyobb arányú (46,3 százalékos) növekedést tud felmutatni 2008-hoz képest. A szegedi a másik intézmény, amely átlépte a tízezres jelentkezői létszámot.

A 3. helyen található Debreceni Egyetem ennél kisebb, de az átlagot még így is meghaladó növekedést (34,9 százalék) ért el. A Pécsi Tudományegyetem szereplése eléggé ingadozó: a három évvel ezelőtt tapasztalt feltűnően magas népszerűség (2. hely) után két éve kissé visszaesett a rangsorban, de még biztosan őrzi 4. helyét. Idén szintén gyengébben szerepelt a többi nagy tudományegyetemhez képest, átlagos mértékű növekedést ért el (29,8 százalék).

A két, fő képzési profilját tekintve legnagyobb gazdaságtudományi intézmény az átlagosnál kisebb létszámnövekedést tud felmutatni. A vegyes képzési profilú, több kart is integráló Budapesti Corvinus Egyetemet (BCE, régi Közgáz) több mint 7,5 ezer jelentkező választotta, csaknem negyedével (24,6 százalékkal) több, mint 2008-ban, amivel az intézmény az idén az 5. lett a rangsorban. A Budapesti Gazdasági Főiskolát 6701-en jelölték meg első helyen, ez 27,8 százalékos növekedést jelent. Az átlagosnál kisebb növekedés sem veszélyeztette ugyanakkor a BGF-nek, mint a legnépszerűbb hazai főiskolának a pozícióját (7. hely).

Ezzel szemben töretlen a hazai egyetemi műszaki képzést vezető intézmény, a BME népszerűségének növekedése, ami az idén szintén az átlagost meghaladó mértékű. A fővárosi Műegyetemet már 7,5 ezren jelölték meg első helyen a jelentkezési lapjukon (36,8 százalék), amivel az egyetem már szinte beérte a BCE-t. A Budapesti Műszaki Főiskola az előző évhez hasonlóan ismét az átlagosnál jobb eredményt ért el, több mint egyharmadával (34 százalék) tudta növelni jelentkezőinek számát: a 3753 fős létszám újabb előrelépést jelent a második legnépszerűbb hazai főiskola számra a rangsorban (12. hely)

A felmérés készítői külön felhívták a figyelmet a Szent István Egyetemre, amit az elmúlt tíz évben az integrációs folyamatok hol negatívan, hol pozitívan érintettek. A néhány évvel ezelőtt tapasztalt, jelentős részben a kivált karok miatt bekövetkezett nagyarányú jelentkezői létszámcsökkenést az utóbbi két évben pozitív elmozdulás követte.

Kitértek az egri Eszterházy Károly Főiskolára (EKF) is, amely 2008-ban először került fel a legnépszerűbb 15 intézmény listájára, és idén tovább javította pozícióját (14.). A 3327 első helyes jelentkező a topintézmények közül a legnagyobb növekedést jelenti, hiszen az EKF ezzel több mint másfélszeresére növelte jelentkezői létszámát (55 százalék).

Az egyetlen lényeges változás a tavalyi top 15-ös listához képest, hogy a legnépszerűbb intézmények közé, a 15. helyre felkerült a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, amely feltűnően magas (40,1 százalékos) létszámnövekedésének eredményeképp a lista egyetlen nem állami fenntartású szereplője lett.

Forrás: index.hu

 
A hozzászólás nem található.: ArticleID=0

Szólj hozzá!

Név:
E-mail cím:
Hozzászólás:

Letölthetők a 2010-es középiskolai felvételi feladatlapok

A Diákkapun letölthetők a 2010-es középiskolai felvételi feladatlapok, valamint a javítókulcsok.

A középiskolai felvételi írásbeli feladatlapok és javítókulcsok - 2010

Oldalunkról letölthetők az egységes központi írásbeli felvételi feladatlapok és a javítókulcsok, amint az Oktatási Hivatal közzéteszi azokat.

Az ELTE rektora Pekingben

Hudecz Ferenc 2009. december 10-13. között részt vett a Konfuciusz Intézetek 4. Konferenciáján és az intézeteket bemutató kiállításon.

Nevet változtatott a Budapesti Műszaki Főiskola

Óbudai Egyetem néven folytatja működését január 1-jétől a Budapesti Műszaki Főiskola. Az intézmény Szenátusa még 2009. szeptember 7-én rögzítette határozatában, hogy eleget tett...

Nem jó a hallgatói légkör a színvonalas egyetemeken

A Felvételi Tájoló 2010 című kiadványában megjelent elemzés alapján kiderült, hogy a legnagyobb presztízsnek örvendő egyetemeken nem a legjobb a hallgatói légkör.

Veszélyben négy vidéki felsőoktatási intézmény működése

Négy vidéki felsőoktatási intézmény olyan súlyos terheket vállalt magára a magántőke bevonásával megvalósított, úgynevezett PPP-beruházásokkal, hogy azok komolyan veszélyeztetik az...

Akadémiai kutatóközpont épül a BME területén

Az akadémiai, a felsőoktatási és a piaci kutatásoknak is korszerű hátteret biztosíthat a Magyar Tudományos Akadémia új, lágymányosi központjának megépítése.

Külföldi képzések Magyarországon

Ugyan számos szakember még nem is érzi a határainkon álló és Magyarország kapuin kopogtató felsőoktatási intézményi dömpinget, immár 24 külföldi egyetem indít képzéseket...

Népszerű a tanárképzés Finnországban

Habár a finn felsőoktatás szintén csatlakozott a bolognai folyamathoz és ott sem népszerűbbek a műszaki képzések, mint nálunk, számos területen eltérő képet mutat a finn egyetemek...

Módosították a felsőoktatási törvényt

Elfogadta hétfőn az Országgyűlés a felsőoktatási törvény módosítását, a megváltozott jogszabály kitér többek között a felsőoktatási intézmények vállalkozói közintézetként...

Szankciókkal sújtanák a támogatási többletet késve visszafizető intézményeket

A növekvő létszámú nem állami felsőoktatási intézmények is megkapták a 2008-as évre vonatkozó plusz támogatásukat - mondta az InfoRádiónak Móré Tamás, az Oktatási és Kulturális...

Növekszik az egyetemek és a munkaerő-piaci szektor kapcsolatainak szerepe

Az intézményekkel közös kiadványokkal és felmérésekkel igyekszik segíteni az intézmények pályakövetési tevékenységét az Educatio Nonprofit Kft., mely uniós támogatásból...

Nincs helye a politizálásnak a felsőoktatásban

Nincs helye az egyetemeken, főiskolákon a pártpolitikai alapú politikai tevékenységnek - ismét így döntött a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöksége november 17-én, budapesti...

Továbbra is a Harvard az élen

Tavaly adtunk hírt a sanghaji Jiao Tong University által készített rangsorról. A lista idén is elkészült, lényeges változások a tavalyihoz képest nem történtek.

Halkított közlekedés a felvételik alatt Dél-Koreában

Halkított légi és közúti közlekedésén Dél-Korea az egyetemi felvételi vizsgák miatt.

Németországban is tiltakoznak a diákok

Tiltakozó akcióba kezdtek és több egyetemet is megszálltak Németországban a hallgatók, akik az oktatási rendszer átformálása ellen emelték fel szavukat.

Pálinkás József: Az oktatás az egyik legfontosabb közügy ma Magyarországon

El kell döntenünk, hogy melyek azok a felsőoktatási intézmények, amelyek részt vehetnek a nemzetközi versenyben, azokat fejleszteni kell, és melyek azok, amelyek inkább a gyakorlati...

Elfogadták az ELTE idegen nyelvű képzési koncepcióját

Az ELTE Szenátusa 2009. november 2-án határozott az idegen nyelven történő képzés koncepciójáról. Az ELTE piacvezető szerepének és szakmai hitelének megőrzése, a nemzetközi...

Nem adják fel a pártok ifjúsági szervezetei

Ismét az Magyar Rektori Konferenciához (MRK) fordulnak a parlamenti pártok ifjúsági szervezetei azért, hogy demokratikus értékek fejleszése érdekében vizsgálják felül a rektorok a...

Folytatódnak az osztrák egyetemisták tiltakozó akciói

Ismét több ezer felsőoktatási hallgató tüntetett november 5-én Ausztriában.

Kapcsolódó cikkek