A legnépszerűbb szakok 2009-ben

Hírlevél

Legolvasottabb hírek

Legkedveltebb cikkek

Diákkapu hírek

Tematizált RSS csatornáink

A legnépszerűbb szakok 2009-ben

A legtöbb felsőoktatási intézményben idén tavasszal végeznek az első Bsc/BA évfolyamok, így a korábbi évekkel összehasonlítva elemezhető a bolognai átalakulás következtében kialakult új alapszakos rendszer szakjainak népszerűségi tendenciáit.

Az első helyes jelentkezések alapján két általános megállapítás tehető. Az egyik, hogy a legnépszerűbb szakos listák érdemben nem változtak néhány év alatt, hiszen lényegében ugyanazok a szakok találhatóak minden évben a top 20-as listán.

Úgy tűnik, hogy ilyen rövid időszak nem elég ahhoz, hogy a továbbtanulni szándékozók szakterületi preferenciái lényegesen módosuljanak. A másik feltűnő jelenség, hogy az egymást követő éveket összehasonlítva igen nagymértékű "hektikusság" figyelhető meg a szakokra jelentkezők létszámát illetően: sok esetben ugyanazon a szakon egyik évben jelentősen nő, a másik évben jelentős csökken a jelentkezők száma, majd később ismét növekedés tapasztalható. Így nem csak hogy általános magyarázatot nehéz találni a népszerűségi mutatók változására, de egy-egy szak esetében is nehéz megmondani, mi állhat a jelentkezői létszám két-három év alatt bekövetkező növekedése vagy csökkenése mögött.

Továbbra is a gazdasági szakok a népszerűségi lista élén

Az általában a főiskolákon oktatott turizmus és vendéglátás szak (5 042 fő) egy éve vette át a vezetést a gazdálkodási és menedzsmenttől (4 302 fő), melyet döntően egyetemi karok indítanak. Kettejük között a különbség idén tovább nőtt, mivel a turizmus és vendéglátást közel negyedével többen jelölték meg első helyen, mint tavaly. Még ennél is nagyobb mértékben - sőt, az első húsz szak között a legnagyobb arányban - nőtt egy másik gazdasági szak, a pénzügy és számvitel népszerűsége, mely a több mint 50%-os növekedéssel, idén az 5. legnépszerűbb képzésnek bizonyult (2 978 fő). Ezzel szemben egy másik, szintén népszerű pénzügyi szak, a nemzetközi gazdálkodás idén nem tudott növekedést felmutatni, így valamelyest visszaesett a rangsorban (1 477 fő).

A harmadik és negyedik legnépszerűbb szak évek óta, felváltva, a mérnök informatikus (3 067 fő) és a kommunikáció (3 007 fő). 2009-ben szinte ugyanannyian választották mindkettőt, ám ez a mérnök informatikus esetében jelentős, közel hatszáz fős növekedést jelent az elmúlt évhez képest. Azt megelőzően viszont éppen itt volt tapasztalható radikális visszaesés, vagyis a fentebb jelzett ingadozás ennél a szaknál igen látványosnak mondható.

Szintén komoly ingadozást mutat a jogász szak jelentkezési mutatója (2 660 fő). Néhány évvel ezelőtt még a legnépszerűbb képzés volt Magyarországon, majd egyértelműen visszaesett a népszerűsége, de pár éve stabilizálta helyét az első tíz szak között. Idén több mint egyharmadával nőtt a jelentkezői létszám, amivel a 6. legnépszerűbb hazai képzésnek bizonyult.

Folyamatosan nő a legnépszerűbb műszaki szakokra jelentkezők száma

Az utóbbi években több műszaki szaknak folyamatosan - bár nem túl nagyléptékben - nőtt a népszerűsége. Ennek köszönhetően 2009-ben a top 20-ban található három műszaki szak közül mindegyikre többen jelentkeztek, és előrébb is léptek a listán. A "kiszámíthatatlanság" azonban itt is megfigyelhető: míg az elmúlt évben a villamosmérnöki szakon, addig idén a gépészmérnökin (2 580 fő) volt a legnagyobb mértékű a növekedés (40,1%). Állandónak nevezhető viszont az építőmérnöki szak (1 282 fő) folyamatos előretörése, hiszen az első húszas listára két éve felkerült képzés idén már a 16. helyen található, köszönhetően a több mint egyharmados jelentkezői létszámnövekedésnek. Az előző évekhez hasonlóan viszont természettudományi szak most sem tudott felkerülni a legnépszerűbb szakok listájára.

A hosszú évek óta a legkedveltebb szakok között található két egészségügyi képzés kapcsán is komoly ingadozás figyelhető meg. Egy évvel ezelőtt mindkét szaknál jelentős visszaesést lehetett tapasztalni, idén viszont, különösen az ápolás és betegellátás esetében, nagyságrendekkel nőtt a jelentkezők száma (48,9%). Természetesen megkísérelhetnénk mindezt az egészségügyet az utóbbi két évben érintő változásokkal, politikai-társadalmi vitákkal magyarázni, de nem csak általában a továbbtanulási preferenciák alakulását befolyásoló hosszabb távú hatások figyelembevétele, hanem a többi szak jelentkezői létszámánál kimutatható hasonló mértékű, ennél olykor nagyobb ingadozás is ennek elvetését indokolja.

A legnépszerűbb szakok között található mindkét társadalomtudományi szak szereplése figyelemreméltó: a kommunikáció és médiatudomány évek óta az első öt hely valamelyikén található, idén a negyedik legnépszerűbb hazai képzésnek bizonyult. A nemzetközi tanulmányok évről-évre történő népszerűség növekedése ebben az évben torpant meg először, de még így is a top 20 biztos tagjának mondhatja magát (1 276 fő).

A bölcsészettudományi szakok szereplése igen vegyes képet mutat: amíg hosszú évek után idén a történelem és a szabad bölcsészet először csúszott ki a legnépszerűbb szakok listájáról, addig az andragógia (1 375 fő) és az anglisztika (1 067 fő) is jelentős jelentkezői növekedést tud felmutatni. A már régóta, és 2009-ben is legnépszerűbbnek számító bölcsész szak, a pszichológia idén némileg rontott a helyezésén (1 929 fő).

A bűnügyi igazgatási szak szintén nagyon rapszodikusan szerepel az elmúlt évek statisztikái alapján: idén éppen jelentős népszerűség növekedést tud felmutatni (1 065 fő), aminek eredményeképp ismét felkerült a húszas listára. Végül a műszaki menedzser szakra érdemes felhívni a figyelmet: 1 141 első helyes jelentkezővel (amely egyébként a legnagyobb arányú, 76,1%-os növekedést jelenti) a szak először szerepel a húszas toplistán.

Ha nem csak a nappali alap- és osztatlan képzést vesszük figyelembe, hanem minden képzési szintet és munkarendet, akkor is nagyon hasonló eredményekkel találkozunk a szakok népszerűségi rangsorában. Két érdekes eltérésre azonban érdemes felhívni a figyelmet. Az egyik, hogy ebben az összevetésben a gazdálkodás és menedzsment szak (6 575 fő) megelőzi a turizmus és vendéglátás szakot (6 031 fő). A másik, hogy a két vezető gazdasági szakot már régóta az osztatlan képzési formában meghirdetett jogász szak követi (4 653 fő). A jogi képző helyek számára hagyományosan komoly rekrutációs bázist jelent az idősebb korosztály, hiszen sokan második diplomaként vagy már megkezdett egyéb felsőoktatási tanulmányok mellett választják a még mindig az egyik legnagyobb presztízzsel rendelkező képzést.

Jelentősen nőtt a jogi és igazgatási, műszaki és informatikai képzési területek népszerűsége

Egy másik összehasonlítási lehetőség, ha minden szakot együttesen, képzési területek szintjén vizsgálunk, ami általánosabb összefüggések megfigyeléséhez nyújthat segítséget. A tizennégyből mindössze négy képzési területre koncentrálódik a jelentkezők több mint felének érdeklődése. Gazdasági képzést jelölt meg első helyen minden ötödik felvételiző (22,5%). A műszaki és a bölcsészettudományi szakok hasonló népszerűséget mutatnak (15,7%, illetve 11,6%), bár az utóbbi években a műszaki képzés folyamatosan növeli előnyét a bölcsésszel szemben. A társadalomtudományi képzési terület részesedése érdemben nem változott (8,4%).

Az idén tapasztalt általános jelentkezési létszámnövekedés nem egyformán érintette az egyes képzési területeket. Az átlaghoz képest jelentős növekedést tud felmutatni az összesített listán évek óta második műszaki képzés (+33,1%). Még ennél is jelentősebb a növekedés azonban az utóbbi években némiképp visszaeső, de most úgy tűnik, ismét sokakat vonzó jogi- és igazgatási képzési terület esetévben: 2009-ben másfélszer annyian (54,2%) jelöltek meg első helyen jogi vagy igazgatási szakot. Ha nem is sokkal, de az átlaghoz képest nagyobb mértékben növekedett továbbá az informatikai (29,3%) természettudományi (27,4%), a pedagógiai (26,5%) és a művészetközvetítői (26,0%) képzési terület népszerűsége. Érdekesség, hogy abszolút értelemben csökkenés csak a művészeti szakokon volt tapasztalható, bár ott is minimális ennek mértéke (-1,4%). Nőtt ugyan a jelentkezői létszám, az átlagos növekedéstől azonban elmaradt a gazdaságtudományi (19,3%), a társadalomtudományi (17,2%), a bölcsészettudományi (11,7%) és a sporttudományi (14,3%) képzési területek szakjainak.

Forrás: felvi.hu

A hozzászólás nem található.: ArticleID=0

Szólj hozzá!

yvComment v.1.19.1

Kapcsolódó cikkek

Szavazások

Sok szó esik mostanában a kötelező természettudományos érettségiről. Te hogy vélekedsz róla?

Hírlevél

Legolvasottabb hírek

Legkedveltebb cikkek

Diákkapu hírek

Tematizált RSS csatornáink

Szólj hozzá!

Letölthetők a 2010-es középiskolai felvételi feladatlapok

A középiskolai felvételi írásbeli feladatlapok és javítókulcsok - 2010

Nevet változtatott a Budapesti Műszaki Főiskola

Nem jó a hallgatói légkör a színvonalas egyetemeken

Veszélyben négy vidéki felsőoktatási intézmény működése

Akadémiai kutatóközpont épül a BME területén

Külföldi képzések Magyarországon

Népszerű a tanárképzés Finnországban

Módosították a felsőoktatási törvényt

Szankciókkal sújtanák a támogatási többletet késve visszafizető intézményeket

Növekszik az egyetemek és a munkaerő-piaci szektor kapcsolatainak szerepe

Nincs helye a politizálásnak a felsőoktatásban

Halkított közlekedés a felvételik alatt Dél-Koreában

Németországban is tiltakoznak a diákok

Pálinkás József: Az oktatás az egyik legfontosabb közügy ma Magyarországon

Nem adják fel a pártok ifjúsági szervezetei

Folytatódnak az osztrák egyetemisták tiltakozó akciói

"MOL tantárgyak" a Miskolci Egyetemen

HR Menedzsment Kutatóközpont alakult a Pécsi Egyetemen

Harmincnégymillió euró pluszpénzt kapnak az osztrák egyetemek

Kapcsolódó cikkek

Szavazások

Legújabb hozzászólások

Látogatók

Archív

HVG hírek

OKM hírek

AULA hírek

KUTDIÁK hírek

Név:
E-mail cím:
Hozzászólás: