A magyar közoktatás egyelőre nem alkalmas arra, hogy a munkaerőpiac folyamatosan változó igényeihez igazodjon, sőt, nem ad elég motivációt adjon az életen át tartó tanuláshoz sem.

Az OECD- vizsgálatai szerint a 15 éves magyar tanulók szövegértésben, matematikában és a természettudományi műveltségben is az átlag alatt teljesítenek, legyen szó nálunk fejlettebb vagy hozzánk hasonló országok diákjairól. Ehhez hozzáadódik az oktatási intézmények leromlott infrastrukturális állapota és a tanításhoz szükséges hiányos, elavult eszköztár.

Nemcsak nemzetközi összehasonlításban, de országon belül is óriásiak a különbségek: egy falusi általános iskolából továbbtanulni készülő gyerek többszörösen előnytelen helyzetből indul egy hasonló korú fővárosihoz képest. Ha roma, akkor sok esetben még helyi szinten is más minőségű képzést kap.

A rendszerváltozás óta jelentősen visszaesett a született gyerekek száma, amihez az intézményrendszer sem az oktatásban, sem a tanárok számában, sem infrastruktúrájában nem alkalmazkodott. Statisztikák szerint legalacsonyabb működési költséggel a 700 főt befogadó intézmények képesek működni - a 100 diák alatti iskolák esetében az egy főre eső működési kiadások kétszer magasabbak. Elvben 4,5 százalékos költségmegtakarítást jelentene, ha a kisebb településeken minden diák legalább 500 fős iskolában tanulna, és országos átlagban összesen 7,5 százalékot, ha 800 főt befogadó intézmények lennének a legkisebbek.

Az Európai Unió egyik kiemelt célja az életen át tartó tanulás feltételeinek megteremtése, és az előbbiekben említett hátrányok csökkentése. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében az oktatás fejlesztésére csaknem 650 milliárd forint fordítható 2007-2013 között. A cél a területi egyenlőtlenségek csökkentése és az esélyegyenlőség megteremtése, ezért indult el a Nemzeti Iskolafelújítási Program.

Az ÚMFT programja nem előzmény nélküli, hiszen már az első - 2004-2006-os - Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) idejében is lehetett támogatást nyerni óvodák és általános iskolák infrastrukturális fejlesztésére. A fejlesztéseknek azonban az a kockázatuk, hogy az épületek látványos felújítása nem von maguk után lényeges változtatást a pedagógiai módszerekben, és önmagukban nem segítik a tanulók teljesítményének, eredményeinek javulását.

Forrás: www.penzcentrum.hu