Hírlevél




A bolognai rendszert bírálják a nagy egyetemek

A bolognai rendszer mindenképpen finomhangolásra szorul, bár vannak olyanok, akik szerint nem kell finomkodni. Öt hazai nagy egyetem bölcsészkarának dékánjai bírálták a bolognai rendszert egy konferencián.

 

A kereteket sikerült lefektetni, a finomhangolást azonban most kell elvégezni – szögezte le a tanácskozás megnyitójában Fazekas Csaba, a Miskolci Egyetem bölcsészkarának vezetője, a Magyar Rektori Konferencia bölcsészettudományi bizottságának elnöke. Bár ugyanő jegyezte meg azt is: a túlzó félelmeknek nem szabad teret engedni. Dezső Tamás, az ELTE BTK dékánja úgy látja: akár a felsőoktatás eltömegesedésére is gyógyírt hozhatna a kétszintű képzés. Ehhez azonban az oktatáspolitikának kéne deklarálnia: az igazi vízválasztó a minőségben a mesterképzés.

Szinte mindegyik felszólaló fájó emlékként említette, hogy rohamléptekben voltak kénytelenek áttérni a bolognai rendszerre. Csernus Sándor, a szegedi egyetem bölcsészdékánja elismerte: több szakon egyszerűen belegyömöszölték a korábbi ötéves anyagot a hároméves alapképzésbe, ezzel utóbbi „butított változat” lett. – Ebben biztosan korrigálni kellene – szögezte le Csernus, aki lát esélyt egyes bölcsész szakok, például a nyelvszakok esetében az alapdiploma piacképességére.

– A rendszer gyermekbetegsége a túl sok specializáció az alapképzésben, illetve, hogy a tanár szakos hallgatóknak túl korán kell elköteleződniük a pálya mellett – sorolta kifogásait Laczkó Tibor, a Debreceni Egyetem bölcsészkarának dékánja. Többen is kijelentették: az elvileg az egyetemek közti átjárhatóságot segíteni hivatott bolognai rendszer itthon fura módon a mobilitás gátjává vált.

A 3+2 éves képzési rend sok egyéb mellett a nemzetközi cserediákprogram kapcsolatait is kettévágta – jelentette ki Fischer Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem bölcsészkari dékánja, aki rendkívül élesen fogalmazott. Egyetemükön 25-30 százalékkal kevesebb bachelor (alapdiplomát szerző) hallgató megy külföldi részképzésre, mint a korábbi rendszerben tanult társaik. Nincs rá idejük, mert a rengeteg vizsgával agyonnyomják őket (miközben szigorlat jellegű, időközi számonkérés nincs a rendszerben), ráadásul a külföldön szerzett kreditpontokat itthon sokszor csak alacsonyabb értéken hajlandók beszámítani.

Fischer szerint a túlzsúfolt alapképzéseket nem képesek az előírt hathét félév alatt teljesíteni a hallgatók. Ezért is van az, hogy idén egyes szakokon csak a „diplomaérett” évfolyam 10-15 százaléka, a bölcsészkarokon 60 százaléka szerzi meg az előírt időn belül az oklevelet.

Forrás: nol.hu

 
A hozzászólás nem található.: ArticleID=0

Szólj hozzá!

Név:
E-mail cím:
Hozzászólás:

Nevet változtatott a Budapesti Műszaki Főiskola

Óbudai Egyetem néven folytatja működését január 1-jétől a Budapesti Műszaki Főiskola. Az intézmény Szenátusa még 2009. szeptember 7-én rögzítette határozatában, hogy eleget tett...

Nem jó a hallgatói légkör a színvonalas egyetemeken

A Felvételi Tájoló 2010 című kiadványában megjelent elemzés alapján kiderült, hogy a legnagyobb presztízsnek örvendő egyetemeken nem a legjobb a hallgatói légkör.

Veszélyben négy vidéki felsőoktatási intézmény működése

Négy vidéki felsőoktatási intézmény olyan súlyos terheket vállalt magára a magántőke bevonásával megvalósított, úgynevezett PPP-beruházásokkal, hogy azok komolyan veszélyeztetik az...

Akadémiai kutatóközpont épül a BME területén

Az akadémiai, a felsőoktatási és a piaci kutatásoknak is korszerű hátteret biztosíthat a Magyar Tudományos Akadémia új, lágymányosi központjának megépítése.

Külföldi képzések Magyarországon

Ugyan számos szakember még nem is érzi a határainkon álló és Magyarország kapuin kopogtató felsőoktatási intézményi dömpinget, immár 24 külföldi egyetem indít képzéseket...

Népszerű a tanárképzés Finnországban

Habár a finn felsőoktatás szintén csatlakozott a bolognai folyamathoz és ott sem népszerűbbek a műszaki képzések, mint nálunk, számos területen eltérő képet mutat a finn egyetemek...

Módosították a felsőoktatási törvényt

Elfogadta hétfőn az Országgyűlés a felsőoktatási törvény módosítását, a megváltozott jogszabály kitér többek között a felsőoktatási intézmények vállalkozói közintézetként...

Szankciókkal sújtanák a támogatási többletet késve visszafizető intézményeket

A növekvő létszámú nem állami felsőoktatási intézmények is megkapták a 2008-as évre vonatkozó plusz támogatásukat - mondta az InfoRádiónak Móré Tamás, az Oktatási és Kulturális...

Növekszik az egyetemek és a munkaerő-piaci szektor kapcsolatainak szerepe

Az intézményekkel közös kiadványokkal és felmérésekkel igyekszik segíteni az intézmények pályakövetési tevékenységét az Educatio Nonprofit Kft., mely uniós támogatásból...

Nincs helye a politizálásnak a felsőoktatásban

Nincs helye az egyetemeken, főiskolákon a pártpolitikai alapú politikai tevékenységnek - ismét így döntött a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöksége november 17-én, budapesti...

Németországban is tiltakoznak a diákok

Tiltakozó akcióba kezdtek és több egyetemet is megszálltak Németországban a hallgatók, akik az oktatási rendszer átformálása ellen emelték fel szavukat.

Pálinkás József: Az oktatás az egyik legfontosabb közügy ma Magyarországon

El kell döntenünk, hogy melyek azok a felsőoktatási intézmények, amelyek részt vehetnek a nemzetközi versenyben, azokat fejleszteni kell, és melyek azok, amelyek inkább a gyakorlati...

Nem adják fel a pártok ifjúsági szervezetei

Ismét az Magyar Rektori Konferenciához (MRK) fordulnak a parlamenti pártok ifjúsági szervezetei azért, hogy demokratikus értékek fejleszése érdekében vizsgálják felül a rektorok a...

Folytatódnak az osztrák egyetemisták tiltakozó akciói

Ismét több ezer felsőoktatási hallgató tüntetett november 5-én Ausztriában.

"MOL tantárgyak" a Miskolci Egyetemen

Stratégiai megállapodást kötött a Miskolci Egyetem és a MOL november 4-én. A MOL és jogelődjei valamint a Miskolci Egyetem évtizedek óta együttműködnek az oktatás, a szakemberképzés,...

HR Menedzsment Kutatóközpont alakult a Pécsi Egyetemen

A Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Karán (PTE FEEK) 2009. októberétől HR Menedzsment Kutatóközpont kezdte meg működését. A központ elsődleges...

Harmincnégymillió euró pluszpénzt kapnak az osztrák egyetemek

Harmincnégymillió euró pluszpénzt kapnak az egyetemek abból a tartalékból, amely az oktatási és tudományos tárca rendelkezésére áll. Így döntött Johannes Hahn, az illetékes...

Kötelezővé tenné az emelt szintű érettségit az MSZP

Kötelezővé tenné 2012-től minden felsőoktatásba felvételiző számára legalább egy tárgyból az emelt szintű érettségit az MSZP.

Hétmilliárd forintos egyetemfejlesztés a Széchenyi István Egyetemen

Csaknem hétmilliárd forintos egyetemfejlesztési beruházás ünnepélyes alapkőletételét tartották a Széchenyi István Egyetemen, október 30-án. Az elnyert uniós összeg 6,5 milliárd...

Egyre több egyetem csatlakozik a bécsi tüntetőkhöz

Mintegy tízezer, a felsőoktatási rendszerrel elégedetlen egyetemista tüntetett október 28-án Bécsben. A diákok zeneszó mellett, hangosan sípolva, dobolva, transzparenseket lengetve...

Kapcsolódó cikkek