A munkaerőpiacon nem jelent automatikus előnyt a mesterképzés elvégzése, de Dr. Zentai László, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem oktatási rektorhelyettese szerint hosszabb távon a magasabb végzettség javítja az elhelyezkedés esélyeit. Az elméleti tudás legnagyobb ellenfele a gyakorlati tapasztalat, az Index által megkérdezett hallgatók eltérően közelítenek a továbbtanulás lehetőségéhez.

Hétfőn, február 16-án járt le a 2009 szeptemberi alap és mesterképzésekre vonatkozó felvételi határideje, első alkalommal választhatnak a Bologna-rendszerben végző hallgatók, hogy a három év alatt megszerzett főiskolai diplomájukkal a kezükben kilépnek-e a munkaerőpiacra, folytatják-e tanulmányaikat a mesterképzés keretein belül, más BA szakot választanak, esetleg felsőfokú szakképzésben vesznek részt.

A 2006/2007-es tanévtől bevezetett Bolognai-rendszer lényege, hogy az érettségizett felvételizők először egy korábbinál rövidebb, 6-7 félévből álló főiskolai alapszakot (BA/BSc) végeznek el, majd tanulmányaikat 2-4 (tanári szakok esetében 5) félév időtartamban mesterképzésen (MA/MSc) vagy másmilyen alapképzésen folytathatják, akár megszakítással is. A főiskolai tanulmányaikat idén befejező vagy a közeljövőben elvégző hallgatók között gyakori kérdés, hogy az elhelyezkedés szempontjából előnyösebb-e további elméleti ismeretekkel gazdagodniuk vagy inkább a lehető leggyorsabban munkába állniuk. Különösképpen érzékelhető a dilemma a BA hallgatók körében, akik közül sokan aggódnak a korábbinál rövidebb képzés után járó diploma piacképessége miatt.

Egy, az Index megkérdezett műegyetemes gépészmérnök-hallgató mindenképpen szeretne továbbtanulni, miután elvégezte a 7 féléves alapképzést. Ez viszont csak csúszással lehetséges, hiszen gyakori, hogy a hallgatók elmaradnak tanulmányaikkal. Ennek egyik oka, hogy a külső gyakorlóhelyek a két hónapos nyári gyakorlatnál hosszabb távon is szeretnek foglalkozni a hallgatókkal, akiknek gyakran azt is javasolják, hogy tolják el féléveiket. A hallgató elmondása szerint a Budapesti Műszaki Egyetemen kifejezetten ösztönzik a továbbtanulást, és biztatják a fiatalokat, hogy BA tanulmányaik végén házon belül jó eséllyel bejuthatnak a mesterképzésekre.

A műszaki szférában nem egyértelmű a mesterképzés előnye, a cégek sok esetben a gyakorlott munkaerőre szavaznak, ráadásul az Educatio Kht. felmérése szerint a műszaki és informatikus hallgatók 19 százaléka teljes mértékben elégedett elhelyezkedési lehetőségeivel, ami a többi képzési terület 8-11 százalékával összevetve kiemelkedő adat. A képzésben résztvevők közül tízből kilencen biztosra veszik, hogy 1-2 éven belül találnak munkát, egyéb szakok esetében a válaszadók háromnegyede bizakodó.

Megfelel a statisztikai eredményeknek egy, a Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Karán hallgató fiatal véleménye is, aki kérdésünkre válaszolva elmondta, a BA diploma megszerzését követően befejezettnek tekinti tanulmányait és dolgozni szeretne, a munkaerőpiacról pedig nem szándékozik visszatérni az iskolapadba, mert bízik benne, hogy erre nem lesz szüksége a továbbiakban.

Másként látja a helyzetet Dr. Zentai László, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem oktatási rektorhelyettese, aki szerint a főiskolai végzettség megszerzése nem garancia a jövőre nézve. „A munkaerőpiaci versenyképesség megőrzéséhez elengedhetetlen az állandó fejlődés, amelyre kiváló lehetőséget nyújt a mesterképzés. Intézményünkben még egy 84 éves úr is tanul, informatika tanár szakon" - nyilatkozta.

A főiskola elvégzése után tehát érdemes számolni a a mesterképzés lehetőségével, akár a munkába állást követően is, hiszen nem garantált, hogy a megszerzett ismeretek hosszabb távon is korszerűek maradnak, az egyetemeken pedig frissíthetők, aktualizálhatók az információk.

Az ELTE oktatási rektorhelyettese elmondta, az intézményen belüli statisztikáik azt mutatják, hogy a hallgatók általában 5 évben gondolkodnak felsőfokú tanulmányaikat illetően, így az alapképzést követően jelentkeznek mesterképzésre is.

Forrás: index.hu