Hírlevél




Tervek a szakképzési rendszer átalakítására

A szakképzési rendszer átalakításával kapcsolatos javaslaton dolgozik a szociális és munkaügyi tárca – tudta meg a Világgazdaság. Egyik célja, hogy hatékonyan segítse az első munkahelyhez jutást. Tavaly negyvenezer szakképzett ember volt rendszeres szociális segélyen, jó részük olyan fiatal, akinek volt szakképzettsége, de soha nem volt még első munkahelye – indokolt a Világgazdaságnak Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter. A tárca éppen ezért kezdeményez változtatásokat, egyeztetve többek közt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (MKIK). Egyelőre csak az irány van meg, a részleteken dolgoznak.

 

Olyan irányban változtatnának a jelenlegi iskolai rendszerű szakképzésen, hogy 14 éves kortól kezdjék meg a diákok a hároméves szakképzési időszakot. Ezalatt közösségi projektekkel tarkított kompetenciafejlesztés zajlana, s a diákok heti néhány alkalommal vállalatokhoz is eljutnának. A negyedik évben intenzív munkatapasztalat-szerzésre nyílna lehetőségük.

A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete (MSZOE) január elején kezdeményezte, hogy az iskolai rendszerű szakképzésbe a jövőben már tizennégy évesen bekapcsolódhassanak a diákok. Korábban is így volt, csak 1998-ban emelték a korhatárt 14-ről 16 évre, hogy a szakiskolai tanulókat a kilencedik-tizedik évfolyamokon felkészítsék az alapműveltségi vizsgára. Ám 2006-ban kikerült a törvényből az alapműveltségi vizsga intézménye. Éppen ezt a kétéves céltalan időszakot szüntetné meg a tervezett változtatás – mutatott rá lapunknak Bihall Tamás, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke. A változtatás után a gyerekek 14 évesen megkezdhetnék a szakképzési időszakot, olyan kompetenciafejlesztési irányokkal, hogy azok szorosan kapcsolódjanak a diák által tanult szakma irányultságához. Bihall kiemelte a negyedik évet, amikor a cégeknél tartósan foglalkoztatnák a diákokat – hasonlóan az egyetemi/főiskolai intenzív terepgyakorlatokhoz. Az MKIK azt szeretné, ha mindez tanulószerződéses alapon történne. A tanulószerződés segítségével az adott gazdálkodónál végzett gyakorlat munkaviszonynak számít, a diákok rendszeres juttatást (munkabért) kapnak, amely a minimálbér 20–70 százaléka között mozog, teljesítményarányosan. Bihall szerint ez a negyedik év egyrészt elősegítené a munkára szocializálást, másrészt megkönnyítené a diák számára, hogy az adott cégnél állást, első munkahelyet kapjon. Az MKIK alelnöke azonban hozzátette: egy ilyen tervezet megvalósítása igényelné a közoktatási törvény módosítását, de ezt kemény küzdelmek árán is csak nehezen tartja megvalósíthatónak, és ehhez ráadásul meg kellene szerezni az oktatási tárca támogatását is.

Azt is tervezi a kormány, hogy ismét benyújtja a korábban a parlament által elvetett szakiskolai ösztöndíj-rendszerről szóló javaslatot. A szociális és munkaügyi miniszter, Szűcs Erika szerint azért szavazták le a parlamentben a javaslatot az előző alkalommal, mivel politikai témákkal egy csomagban lett benyújtva.

A szakképzési rendszer átalakításának szükségességét a számok is igazolják. Habár több tízezer szakmunkás van munka nélkül, a vállalatok közül soknak gondot okoz a szakmunkáshiány. 2006-ról 2007-re 9-ről 15 százalékra nőtt az olyan vállalatok száma, amelyek egy évnél hosszabb idő alatt sem találtak megfelelő képzettségű munkavállalót. A létszámgondok elsősorban a külföldi tulajdonú és a döntően exportra termelő cégeket érintik, s főleg a magasan kvalifikált szakmunkások hiányoznak az álláspiacról.

Forrás: vg.hu

 
A hozzászólás nem található.: ArticleID=0

Szólj hozzá!

Név:
E-mail cím:
Hozzászólás:

Szakmai szervezetek szerint tarthatatlan az egészségügyi szakképzés

A négyéves nappali tagozatú egészségügyi szakközépiskolai képzés visszaállítását követeli közös állásfoglalásában az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezete és a...

Tapintva láss - tapintható tárgyak a Magyar Nemzeti Múzeumban

A régi kultúrák megismerése nélkül a mai világunk nehezen értelmezhető. A régi idők "emléknyomai" nagyrészt kézzelfogható módon maradtak ránk az adott kultúra jellegzetes...

Az oktatási rendszerben új alapokra kell helyezni a konfliktuskezelést

Az egész oktatási rendszerben új alapokra kell helyezni a konfliktuskezelést, az individualista versengést fel kell váltania a kooperatív versenynek - mondta Jancsák Csaba ifjúságkutató a...

Támogatott képzések a mátészalkai Baross iskolában

A Mátészalkai Szakképző Iskola és Kollégium Baross László Mezőgazdasági Szakközépiskolai és Szakiskolai Tagintézménye a 2010 -es évben az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program...

Vonzóbbá tehető e a szakképzés a fiatalok számára?

Az elmúlt években jelentősen csökkent a szakképzésben tanulók száma, ennek egyik oka lehet, hogy a szülők ódzkodnak ipari iskolákba adni a gyermekeiket. Ma már nem elég a szakma...

Neveljünk zsebpénzzel

Túl keveset tudnak a magyar diákok a pénzügyekről, a bankokról és a megtakarítás lehetőségeiről több hazai kutatás szerint. A szakemberek úgy vélik, javíthatna a helyzeten, ha a...

A világ létrejötte: mit oktasson az iskola?

A Darwin-év alkalmából készült nemzetközi felmérés eredményei szerint erősen megosztja a felnőtt társadalmat, hogy mit kellene tanítani a gyerekeknek az iskolában a világ...

Egyszerűsödik a szakmai vizsgáztatás

Az uniós irányelvekhez illeszkedik december 28-tól a szakképzési törvény. A törvénymódosítással nem akarjuk átírni a szakképzést, fő célunk a jelenlegi, évek óta működő...

Sok a pályaelhagyó a hiányszakmákban

Egyre kevesebb fiatal jelentkezik szakmunkástanulónak, a hiányszakmákban végzettek több mint fele pedig annak ellenére elhagyja a pályát, hogy munkájukra szükség lenne - hangoztatta...

A válság hat a felnőttképzésre is

A gazdasági válság a felnőttképzési piacot sem hagyta érintetlenül. A Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Zrt. tapasztalatai szerint a képzésekre jelentkező magánszemélyek...

Veszélyesen élnek a magyar iskolások

A magyar gyerekek jobb egészségügyi ellátást és oktatást kapnak, mint az OECD- (fejlett ipari) országokban élő gyerekek többsége. Viszont többet isznak, dohányoznak, és jobban...

Újra nyit a Planetárium

Szeptember 8.-án újra kinyitja kapuit a budapesti Planetárium. Az eddigi jól ismert prograjaival a Planetárium óvodás kortól kezdve az idősekig, a tudományokban jártasabbaknak és a...

Hogyan spórolhatunk az iskolakezdésen?

Néhány nap múlva kezdődik a tanév, a szülők pedig csak kapkodják a fejüket: tíz és tízezer forintokba kerül a gyerek beiskolázása. Most ahhoz adunk tanácsokat, mire figyeljünk, hogy...

A szülők nehezményezik, hogy a diplomához nyelvvizsga kell

Miközben több felsőoktatási intézményben sok hallgató nyelvvizsga hiányában nem kaphatja meg a diplomáját, a Magyarországi Szülők Országos Egyesülete (MSZOE) szerint etikátlan, hogy...

Bologna levizsgázott

Korábban Bolognáról minden diáknak a spagetti jutott az eszébe – mostanra azonban a feltételes reflex jellege alaposan megváltozott. Nem a nyálelválasztásunk indul el a fenti város...

Hová menjünk strandolni?

Az esős, hűvösebb időnek, ami eddig jellemezte az idei nyarat, talán vége. Lehet végre strandra járni. De melyikre érdemes? A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által...

Amikor függőséget okoz a számítógép...

Florian Geissler valós létezése – saját bevallása szerint – nem sokkal azután ért véget, hogy a számítógép megjelent a szobájában. Tizenhat éves korában már sem az iskola, sem a...

Nem baj, ha elalszik az órán a diák

Így képzeli el az egyszeri diák álmai tanóráját: végighever egy kényelmes nyugágyon, fülére fejhallgatót húz, szemére sötét szemüveget tol, és elengedi magát. A tanár...

Hiánycikk a jó eladó

A nagy kereskedőláncok is keresik a módját annak, hogyan lehet a kereskedelmi szakma tekintélyét visszahozni. A jó eladó ugyanis nemcsak behozza a vevőt, mint a bombaáras akció, hanem meg...

Obama tanácsa: Ne hagyjuk a gyereket egész nap videojátékozni!

Az Amerikai Egyesült Államok elnöke, Barack Obama vitába szállt az egészséges életmód oldalán. Az tanácsolta az állampolgároknak, hogy ne hagyják, hogy gyermekeik éjt nappallá téve...

Kapcsolódó cikkek