Egyre népszerűtlenebbek a természettudományos képzések – évről évre kevesebben választják a fizika, kémia vagy biológia szakot. A szakemberek szerint a népszerűtlenség oka: túl alacsony az óraszám, sok az elmélet, kevés a kísérlet. Pedig természettudományos diplomával még a gazdasági válság idején sem lehetetlen elhelyezkedni (ezt igazolja a németországi példa is).

Nem lesz nehéz dolga annak a diáknak, aki idén jelentkezett egyetemi vagy főiskolai természettudományos képzésre – a 4200 szabad helyre mindössze 3240-en adták be jelentkezésüket, így már előre sejthető, hogy még a tavalyinál is alacsonyabb pontszámmal és rosszabb tanulmányi eredménnyel, a négyszáznyolcvan pontból kétszáz-háromszázzal is be lehet majd kerülni a kémiai, fizikai és biológiai alapszakokra.

Egyre népszerűtlenebbek a természettudományos képzések – ezzel mind az oktatási minisztérium, mind a szakemberek tisztában vannak, így az idei, minden eddiginél rosszabb adatok jóformán senkit nem leptek meg. A természettudományos oktatás mélyrepülése ugyanis évek óta tart: míg 2001 és 2006 között átlagosan hat-nyolcezer végzős középiskolás döntött úgy, hogy ilyen irányban folytatja tanulmányait, addig 2008-ra ez a szám ötezerre, idén pedig alig több mint háromezerre csökkent. Miközben például a bölcsészettudományi karokra évente húszezernél is többen szeretnének bejutni, de többszörös a túljelentkezés a társadalomtudományi, a jogi és a pénzügyi karokra is.

Fizika, kémia, biológia – melyik a vesztes?

Ugyan a biológia és kémia szakra jelentkezők száma is folyamatosan csökken, a népszerűtlenség igazi vesztese a fizika – az Országos Felsőoktatási Információs Központ legfrissebb adatai szerint míg biológiára több mint ezren szeretnének bejutni, addig például a Debreceni Egyetem fizika alapszakjára alig több mint ötvenen adták be jelentkezésüket, de az ország más felsőoktatási intézményeiben sem sokkal jobb a helyzet. Így évről évre lejjebb tolódnak a bekerüléshez szükséges pontszámok: tíz éve az Eötvös Loránd Tudományegyetem fizika szakára csak kitűnő tanulmányi eredménnyel lehetett bejutni, tavaly azonban ugyanide már kétszázhatvan ponttal, vagyis egy erős közepes átlaggal is felvették a diákokat.

„Egyértelműen látszik, hogy már nem a legjobb és legtehetségesebb hallgatók járnak a természettudományi karokra, hiszen nem kell kiemelkedő teljesítmény ahhoz, hogy felvegyék őket” - mondja Hebling János, a Pécsi Tudományegyetem Fizikai Intézetének vezetője. Az egyre romló hallgatói teljesítményt más egyetemek is érzik, az ELTE-n például felzárkóztató kurzusokat indítottak az elsőéveseknek, amelyeken átismétlik a középiskolai tananyagot, a felvett hallgatók közül sokan ugyanis már az első félévi, bevezető jellegű tanulmányi feladatokat sem tudják megoldani.

Kevés kísérlet, sok elmélet, gyenge népszerűség

A szakemberek szerint elsősorban az alap- és a középfokú oktatásban kell keresni a természettudományos képzések népszerűtlenségének okait. „Számos kutatásból egyértelműen kiderült, hogy a középiskolás diákok a fizikát kedvelik a legkevésbé, de a kémia sem tartozik a kedvenceik közé” - mondja Nahalka István, az ELTE Oktatáselméleti tanszékének egyetemi docense. „Az biztos, hogy a természettudományos tantárgyak nehézsége, az ezekhez szükséges másfajta, precíz gondolkodásmód sokakat elriaszt. De az is egyértelmű, hogy míg más országokban a természettudományos nevelés társadalomorientált lett, vagyis az órákon olyan központi és érdekes témákról esik szó, mint például a környezetvédelem vagy a génkutatás etikai problémái, addig a magyar oktatás szigorúan az elmélet oktatásánál maradt, ez pedig nem motiválja a diákokat” - magyarázza.

Túl sok az elmélet, és túl kevés a gyakorlat – ebben a legtöbb oktatáskutató és pedagógus egyetért. Az elmúlt években ugyanis radikálisan lecsökkentették a természettudományos tantárgyak óraszáma, a tananyag mennyisége azonban változatlan maradt. Ami a jó érettségi eredményekért folytatott hajszában először kimaradt, azok a kísérletek. „A tanárok beszámolói szerint sokszor a legegyszerűbb kísérletekre sincs idő, ám sok iskolában nem ez a legfőbb gond, hanem a pénzhiány. Hiszen egy kémiai vagy fizikai szertár berendezése több százezer forintba kerül, erre pedig a legtöbb intézménynek jelenleg nincs pénze. Pedig egy-egy látványos, érdekes kísérlettel nagyon sok diák érdeklődését fel lehet kelteni a természettudományok iránt” - mondja a fizikus Hebling János.

Megoldási javaslatok – az érettségiben nincs egyetértés

Az egyre romló felsőoktatási statisztikák láttán nemcsak az egyetemek, hanem a gazdasági élet szereplői is riadót fújtak – többek között magasabb óraszámot, gyakorlatiasabb oktatást, a középfokú oktatásban humán- és reáltagozatos osztályok szervezését, illetve kötelezően választható természettudományos érettségit követelnek. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium válaszul hét pontban foglalta össze javaslatait, amelyek között a tankönyvek és a digitális tananyag fejlesztése, a kísérletek anyagi támogatása, integrált szemléletű tantervek kidolgozása, illetve az alap- és mesterképzésben a természettudományos terület államilag támogatott keretszámának bővítése szerepel.

Nem sorolják azonban a legsürgetőbb feladatok közé a kötelező természettudományos érettségit – pedig az szakemberek egyetértenek abban, hogy a helyzeten valamennyit biztosan segítene az, ha a végzős középiskolásoknak kötelező lenne érettségi vizsgát tenniük valamelyik természettudományos tantárgyból. Ugyan korábban Hiller István oktatási miniszter azt mondta, 2012-re vagy 2013-ra meg is valósulhat az elképzelés, pár nappal ezelőtt Bakonyi László, az Oktatási Hivatal vezetője már úgy nyilatkozott, indokolatlannak tartják az érettségi rendszerének megváltoztatását, ugyanis a tavaly kiadott érettségi bizonyítványok több mint felében szerepelt természettudományos tantárgy.

Kérdés, hogy a minisztériumfelsőoktatást érintő tervezett változtatások, például a keretszám növelése mennyiben lehet gyógyír – 2008-ban ugyanis már megnövelték a természettudományos területre felvehető hallgatók számát százzal, azonban pozitív változás nem történt.

Állás van, munkavállaló nincs

„Gyorsan kellene lépni, mert a recesszió után jelentősen növekedni fog a természettudományi és műszaki területen dolgozó szakemberek iránti kereslet” - véli Szabó Gábor, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke, a Szegedi Tudományegyetem tanára. „Természettudományi diplomával eddig is jóval könnyebben lehetett elhelyezkedni, mint például bölcsészként vagy jogászként. Nagyon sok vállalat- és cégvezető jelezte, hogy nem találnak ilyen végzettségű munkaerőt” - teszi hozzá. Magyarországon az OECD adatai szerint ugyanis százezer emberből mindössze hétszázan rendelkeznek természettudományos végzettséggel, míg más tagországokban háromszoros-négyszeres ez az érték.

De nemcsak a vállalatok, hanem az iskolák is rosszul járhatnak, ha tovább folytatódik ez a tendencia. Az idén először meghirdetett tanári mesterszakokra ugyanis nagyon kevesen jelentkeztek, az egész országban mindössze negyvenen akarnak kémiatanárok lenni, és alig több mint hetvenen képzelik el a jövőjüket a fizikaoktatásban. „A tanári pálya alacsony presztízse és a tantárgyak népszerűtlensége ebben az esetben erősíti egymást” - magyarázza Nahalka István, hozzátéve: „A kutatások azt mutatták ki, hogy a természettudományos tantárgyakat tanító pedagógusok többsége negyven évesnél idősebb. Ha ezek a tanárok nyugdíjba mennek, jelentős tanárhiány elé néz az ország”.

Forrás: origo.hu