A szakképzési rendszer átalakításával kapcsolatos javaslaton dolgozik a szociális és munkaügyi tárca – tudta meg a Világgazdaság. Egyik célja, hogy hatékonyan segítse az első munkahelyhez jutást. Tavaly negyvenezer szakképzett ember volt rendszeres szociális segélyen, jó részük olyan fiatal, akinek volt szakképzettsége, de soha nem volt még első munkahelye – indokolt a Világgazdaságnak Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter. A tárca éppen ezért kezdeményez változtatásokat, egyeztetve többek közt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (MKIK). Egyelőre csak az irány van meg, a részleteken dolgoznak.

Olyan irányban változtatnának a jelenlegi iskolai rendszerű szakképzésen, hogy 14 éves kortól kezdjék meg a diákok a hároméves szakképzési időszakot. Ezalatt közösségi projektekkel tarkított kompetenciafejlesztés zajlana, s a diákok heti néhány alkalommal vállalatokhoz is eljutnának. A negyedik évben intenzív munkatapasztalat-szerzésre nyílna lehetőségük.

A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete (MSZOE) január elején kezdeményezte, hogy az iskolai rendszerű szakképzésbe a jövőben már tizennégy évesen bekapcsolódhassanak a diákok. Korábban is így volt, csak 1998-ban emelték a korhatárt 14-ről 16 évre, hogy a szakiskolai tanulókat a kilencedik-tizedik évfolyamokon felkészítsék az alapműveltségi vizsgára. Ám 2006-ban kikerült a törvényből az alapműveltségi vizsga intézménye. Éppen ezt a kétéves céltalan időszakot szüntetné meg a tervezett változtatás – mutatott rá lapunknak Bihall Tamás, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke. A változtatás után a gyerekek 14 évesen megkezdhetnék a szakképzési időszakot, olyan kompetenciafejlesztési irányokkal, hogy azok szorosan kapcsolódjanak a diák által tanult szakma irányultságához. Bihall kiemelte a negyedik évet, amikor a cégeknél tartósan foglalkoztatnák a diákokat – hasonlóan az egyetemi/főiskolai intenzív terepgyakorlatokhoz. Az MKIK azt szeretné, ha mindez tanulószerződéses alapon történne. A tanulószerződés segítségével az adott gazdálkodónál végzett gyakorlat munkaviszonynak számít, a diákok rendszeres juttatást (munkabért) kapnak, amely a minimálbér 20–70 százaléka között mozog, teljesítményarányosan. Bihall szerint ez a negyedik év egyrészt elősegítené a munkára szocializálást, másrészt megkönnyítené a diák számára, hogy az adott cégnél állást, első munkahelyet kapjon. Az MKIK alelnöke azonban hozzátette: egy ilyen tervezet megvalósítása igényelné a közoktatási törvény módosítását, de ezt kemény küzdelmek árán is csak nehezen tartja megvalósíthatónak, és ehhez ráadásul meg kellene szerezni az oktatási tárca támogatását is.

Azt is tervezi a kormány, hogy ismét benyújtja a korábban a parlament által elvetett szakiskolai ösztöndíj-rendszerről szóló javaslatot. A szociális és munkaügyi miniszter, Szűcs Erika szerint azért szavazták le a parlamentben a javaslatot az előző alkalommal, mivel politikai témákkal egy csomagban lett benyújtva.

A szakképzési rendszer átalakításának szükségességét a számok is igazolják. Habár több tízezer szakmunkás van munka nélkül, a vállalatok közül soknak gondot okoz a szakmunkáshiány. 2006-ról 2007-re 9-ről 15 százalékra nőtt az olyan vállalatok száma, amelyek egy évnél hosszabb idő alatt sem találtak megfelelő képzettségű munkavállalót. A létszámgondok elsősorban a külföldi tulajdonú és a döntően exportra termelő cégeket érintik, s főleg a magasan kvalifikált szakmunkások hiányoznak az álláspiacról.

Forrás: vg.hu