Hírlevél




A világ legjobb egyetemeinek rangsora - két magyar szereplővel PDF Nyomtatás E-mail
Olvasóink értékelése: / 16
ElégtelenKitűnő 
2008. október 29. szerda, 11:59

2008. október 27-én adott hírt az MTI arról, hogy a shanghai-i Jiao Tong University által készített, a világ legjobb 500 egyetemét rangsoroló listán két magyar intézmény szerepel: a Szegedi Tudományegyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem, mindkettő a 303-401. helyen. A kínai intézmény 2003 óta évenként rangsorolja az egyetemeket. Az idei lista kapcsán utánajártunk a készítés módszertanának.

 

A shanghai-i Jiao Tong University 2003 óta készít rangsorokat a világ vezető egyetemeiről. A magyarországi egyetemek közül két állandó szereplője van a listának: a Szegedi (SZTE) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), amelyek rendszerint a "középmezőnyben" helyezkednek el. E két egyetemen kívül Magyarországról csak a Budapesti Műszaki Egyetem tudott bekerülni a listára egy alkalommal, 2004-ben.

 

A rangsorolás módszertana

Az egyetemek rangsorolásánál az alapelv az egyes intézmények tudományos minősége volt, amelyet több szempontból is vizsgáltak a lista készítői:

SzempontIndikátor
Súly (%)
Oktatás minősége
Az intézmény Nobel-díjas vagy Fields Medalt elnyert öregdiákjainak száma (az időben 1991-től visszafelé haladva évtizedenként egyre kisebb súllyal veszik figyelembe).
10
Tantestület színvonalaA tantestület Nobel-díjas vagy Fields Medalt elnyert tagjainak száma, akik az adott egyetemen dolgoztak díjuk elnyerésének időpontjában. (Időben 2001-től visszafelé haladva évtizedenként egyre kisebb súllyal veszik figyelembe).
20
Az intézmény gyakran idézett kutatóinak száma 21 különböző kategóriában.
20
Tudományos munkaAz intézmény munkatársai által a Nature and Science-ben 2003-2007 között publikált cikkek száma.20
Az intézmény munkatársai által írt, a Science Citation Index-expandedbe és a Social Science Citation Indexbe1 2007-ben bekerült cikkek száma.
20
Egy főre eső teljesítmény
Az előző indikátorok elosztva az intézmény teljes állású tudományos munkatársainak számával.
10

1A Science Citation Index Expanded (Bővített Tudományos Hivatkozási Index) egy átfogó tudományos adatbázis, amely több mint 6500 vezető tudományos és műszaki újságot indexel 150 tudományos témakörből. A Social Science Citation Index (Társadalomtudományi Hivatkozási Index) társadalomtudományos adatbázis, 2000 társadalomtudományi és 3500 tudományos és műszaki újságot indexel. Mindkettőben kereshető az egyes szerzők idézettségi indexe. Az adatbázisokat készítő Institute for Science Information (ISI) a Thomson Reuters hírügynökség tulajdonában van.

Mindegyik indikátornál a legmagasabb pontszámot elért intézmény 100 pontot kap, a többiek pedig ennek a pontszámuk és a legnagyobb pontszám arányának megfelelő százalékát. Az egyes indikátoroknál elért pontszámokat a táblázatban látható módon súlyozzák, így minden intézménynél létrejön egy összesített pontszám, amellyel megismétlik az előbbi eljárást. A bonyolult eljárással valószínűleg a lehető legobjektívebb (és így nehezen megkérdőjelezhető) eredményt kívánták elérni a készítők.

 

A legjobbak

Az idei rangsor "élcsoportja":

Helyezés
Intézmény neve
1.
Harvard University
2.

Stanford University

3.
University of California, Berkeley
4.
Univerity of Cambridge
5.
Massachusetts Institute of Technology (MIT)
6.
California Institute of Technology
7.
Columbia University
8.
Princeton University
9.
University of Chicago
10.
University of Oxford

A rangsort nemcsak az idén, hanem a kezdetektől a Harvard University vezeti, ráadásul kiemelkedve a mezőnyből: 100 pontjához képest a második helyezett (hol a Stanford, hol a Cambridge) rendszerint 75% alatt marad. Az első tíz helyezett névsora sem sokat változott (valamint helyezéseik sem), pusztán a 2003-ban nyolcadik helyezett Yale esett vissza a következő évtől (ekkor változott a lista összeállításának módszertana az idén is alkalmazottra) a 11. helyre, és bekerült az első tízbe a chicagói egyetem. További jellemzője a listának, hogy USA-beli és angol egyetemek szerepelnek elöl, az első, nem e két országból való intézmény (a tokiói egyetem) a 19. helyen található.

 

A magyar egyetemek szereplése

Mit mondhatunk a magyar egyetemek szerepléséről? Érdemes ezt az adatok fényében vizsgálni. Az első százban 54 USA-beli, 11 nagy-britanniai, 6 német, 4-4 kanadai, japán és svéd, 3-3 francia, ausztráliai és svájci, 2-2 dán és holland, 1-1 orosz, finn, izraeli és norvég egyetem található. A teljes listán 159 USA-beli, 42 nagy-britanniai, 40 német, 31 japán, 30 kínai (Hong Konggal és Tajvannal együtt), 15 ausztrál, 12 holland, 11 svéd egyetem szerepel. Ez azt mutatja, a legobb egyetemek ott vannak, ahol a legtöbb pénz jut a fejlesztésükre. Ennek fényében a két magyar egyetem helyezése távolról sem fogható fel rossznak, épp ellenkezőleg, a magyar egyetemek anyagi lehetőségeit tekintve kimondottan szép eredmény az is, hogy stabilan szerepelnek a listán. Ezt bizonyítja az is, hogy a Magyarországhoz hasonló lehetőségekkel bíró Csehországnak egy, Lengyelországnak ugyancsak két egyeteme került fel a listára (míg a hasonló méretű, de jóval gazdagabb Svédországnak 11, Hollandiának 12, Belgiumnak és Ausztriának 7-7). Különösen nem lehet szégyenkeznivalója a magyar felsőoktatásnak annak fényében, hogy olyan nagy országoknak is csak 1-2 egyeteme szerepel a listán, mint Oroszország, India, Argentína, vagy éppen Törökország.

Következő, a témával foglalkozó cikkünkben más, hasonló rangsorokat és azok készítését ismertetjük.

 
A hozzászólás nem található.: ArticleID=0

Szólj hozzá!

Név:
E-mail cím:
Hozzászólás:

Kapcsolódó cikkek