Összeültek az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a Szegedi Tudományegyetem (SZTE), a Debreceni Egyetem (DE), a Pécsi Tudományegyetem (PTE) és a Miskolci Egyetem (ME) Bölcsészettudományi Karainak dékánjai április 2-án, és megállapították: a legtöbb bölcsészkaron jelentősen - 40-50 százalék körüli aránnyal - nőtt az összes jelentkezések, mintegy 30 százalék körüli arányban az első helyes jelentkezések aránya. A dékánok megállapodtak továbbá, hogy a bölcsészek elhelyezkedésének valós felmérése érdekében konferenciát szerveznek 2009 őszén.

Az ELTE BTK részéről Dezső Tamás, az SZTE BTK részéről Csernus Sándor, a DE BTK részéről Laczkó Tibor, a PTE BTK részéről Fischer Ferenc és a ME BTK részéről Fazekas Csaba szokásos egyeztető megbeszélésükön a felsőoktatásba jelentkezettek létszámának alakulását és a bolognai rendszer újabb szintjének, a mesterképzésnek a szeptemberi indulását vitatták meg. Megállapították, pozitív fejlemény, hogy az alapképzésre jelentkezők száma jelentősen nőtt, ugyanakkor látható a költségtérítéses hallgatók létszámának további csökkenése. A legtöbb bölcsészkaron jelentősen nőtt az összes jelentkezések, mintegy 30 százalék körüli arányban az első helyes jelentkezések aránya. "Ez pedig azt jelenti, hogy nemcsak a mesterszakok növelték a jelentkezések számát - bár a tendenciában ennek van nagyobb szerepe -, hanem az alapszakos jelentkezések tendenciája is növekedést mutat 2008-hoz képest" - vélik a dékánok.

A BTK dékánjai így értékeltek: "Összehasonlítva a bölcsészettudományi képzést bizonyos más képzési területekkel, nagyon örvendetes fejlemény, hogy a 2006-os, első bolognai alapszakos évfolyamok hallgatóinak átlagosan mintegy 60 százaléka megszerzi az oklevelét az idén, és mesterszakon folytathatja tanulmányait, avagy elhelyezkedhet a munkaerőpiacon. Ez az arány más képzési területeken néha 15-20 százalék, tehát a bölcsészettudományi képzési terület sikeresen vizsgázott" - szummázzák a dékánok.

A bölcsész dékánok kezdeményezték, hogy a regionális munkaügyi központok számait elemző felmérések alapján végre reális képet kaphasson a közvélemény arról is, hogy a bölcsészet- és társadalomtudományi képzési területen diplomát szerzők elhelyezkedési esélyei a valóságban hogyan alakulnak, mivel különféle megalapozatlan felmérésekkel alá nem támasztott vélemények is terjednek a médiában. Ennek érdekében 2009 őszén az együttműködő bölcsészkarok a Magyar Rektori Konferencia Bölcsészet- és Társadalomtudományi Bizottságának megbízásából konferenciát szerveznek.

Mint ismeretes, az említett bölcsészkarok abból a célból, hogy megőrizzék a tudományegyetemeken szerzett mesterszakos diplomák értékét, mesterszakos felvételi rendszerük minél teljesebb összehangolásában állapodtak meg. Erre azért van szükség, mert ugyan az egyes intézmények hatáskörébe tartozik a 100 pontos felvételi eljárásban a részpontszámok meghatározása, a teljesen a szóbeli vizsgára épülő rendszerek megítélésük szerint a színvonalat nem biztosítják megfelelő mértékben. Ezért a fent felsorolt intézményekben a bölcsészképzésben indított mesterszakok esetében azonos keretben válogatják ki a hallgatókat. Ezenkívül a bolognai rendszerű alapszakos bölcsészképzés keretében tanulható 50 kredites egységek, az úgynevezett minor szakok vagy specializációk kölcsönös elfogadásával az említett öt felsőoktatási intézmény egyszerűsítette a mesterszakos felvételi eljárást, és ezzel átjárhatóbbá tette hallgatói számára a jelentkezési rendszert.

Forrás: www.edupress.hu