2009. július 10. és 22. között rendezték meg Németországban, Brémában az 50. Nemzetközi Matematikai Diákolimpiát. A versenyen 104 résztvevő ország közül Magyarország a 19. helyen végzett.

A versenyről

A matematikai diákolimpiák 1959 óta íródó történetében (ezzel a matematikai a legrégebbi a tudományos diákolimpiák közül) az idei versenyen lépte túl először a résztvevő országok száma a 100-at: 104 ország indított csapatot.

Magyarország mindössze egy alkalommal nem vett részt a kezdetben főleg a szocialista országok "belügyének" számító versenyen, 1978-ban (csak Románia és Bulgária indult mind az ötven alkalommal). Magyarország három alkalommal (1961, 1970, 1982) a házigazda szerepét is vállalta. A 49 versenyen a magyar diákok összesen 75 arany, 140 ezüst és 80 bronzérmet szereztek. Ezzel a teljesítménnyel Magyarország a negyedik a nemzetek rangsorában (Kína, az USA és a már megszűnt Szovjetunió mögött).

A versenyen 20 év alatti, felsőoktatásban részt még nem vett tanulók indulhatnak. A majd' két hetes rendezvényből maga a verseny mindössze két napot vett igénybe (az esemény többi napján kirándulásokat tartottak, de az eredményhirdetésre is külön napot szántak). Mindkét napon négy és fél óra alatt három-három problémát kellett megoldaniuk a versenyzőknek.

Az értékelés

Minden feladat 7-7 pontot "ér", feltéve hogy a versenyző tökéletes megoldást talál. Így egy versenyző összesen 42 pontot érhet el.

A legtöbb pontot szerző versenyzőket érmekkel díjazzák:

• aranyérmet a versenyzők legeredményesebb 1/12-e;
• ezüstérmet a következő 1/12;
• bronzérmet a harmadik 1/12 kap.

Dicséret jár annak a versenyzőnek, aki nem nyert érmet, de minimum egy problémát hibátlanul megoldott. Egyes esetekben különdíjat is kap egy-egy versenyző.

A verseny diákok és nem országok között zajlik, de természetesen minden évben készül nem hivatalos országok közötti lista is a versenyzők pontszámának összeadásával.

Az idei eredmények

A versenyen a kínai diákok "taroltak", 221 pontot szereztek meg a lehetséges 252-ből, minden versenyzőjük aranyéremmel térhetett haza. Második helyen a japán (212 pont), harmadik helyen az orosz (203 pont) csapat végzett (mindkét csapatból 5-5 diák szerzett aranyérmet).

A hattagú magyar csapat minden tagja érmet szerzett - ahogy legtöbb alkalommal. Az érmek megoszlása: egy arany, két ezüst és három bronzérem.

Tomon István harmadik indulása alkalmával második aranyémét szerezte meg (egy bronzérme van még), összesítésben a 14. helyen végzett.

Kornis Kristóf második bronzérmét szerezte meg.

A magyar csapat a 19. helyen végzett (megosztva Bulgáriával és az Egyesült Királysággal) 157 ponttal. Ezt akár gyengébb eredményként is értékelhetnénk (49-ből 41 alkalommal a magyar csapat az első tízben végzett, és csak egyszer nem került a legjobb húsz közé), de érdemes figyelembe venni, hogy az utóbbi 10 évben "mindössze" háromszor sikerült a legjobb tíz ország közé kerülni. Tehát mindez inkább egy tendenciának tekinthető, amit valószínűleg az (is) okoz, hogy jóval erősebb a verseny, mint korábban, hiszen míg az 1990 előtti tíz évben az induló országok átlagos létszáma 36 volt, a következő évtizedben (ekkor Magyarország még rendszerint az első tízben végzett) már megközelítette a hetvenet, az utolsó tíz évben pedig a kilencvenet. Tekintetbe véve tehát, hogy minden magyar induló éremmel térhetett haza, a magyar szereplés a legkevésbé sem tekinthető eredménytelennek. Sőt.

A magyar indulók:

Forrás: hu.wikipedia.org, imo-official.org