Az érettségi előtt bizonyára sok diáknak jutott eszébe, hogy legszívesebben összepakolna, felszállna az első repülőgépre, és jó messzire menekülne az eredményeket aggódva váró szülők és az érettségi vizsga elől. A kétségbeesett maturálóknak azonban igen távoli országba kellene költözniük ahhoz, hogy megszabaduljanak a vizsgáktól.

Semmiképpen se álljunk meg például lakott településen, ahol iskola van – válasszunk biztonságos, kietlen helyeket, ahová lehetőleg még nem vezették be az áramot, az internettel fertőzött pontokat pedig messze kerüljük el. Mert bizony a világ minden részén ott gomolyognak a középiskolai évek végén a záróvizsga viharfelhői.

Csupán egy eltérés van az érettségi vizsgák rendszerében a világ különböző pontjain: nem mindenhol számít felvételinek a középiskolai éveket lezáró megmérettetés. Jó példa erre az amerikai rendszer.

Amerikából jöttem

Az Egyesült Államok megalakulásakor komoly vita folyt arról, milyen területekkel, kérdésekkel kapcsolatban legyenek jogosultak az államok külön-külön dönteni, és mely ügyekben legyenek kötelesek alávetni magukat egy egységes, országos szabályrendszernek. Az oktatás ügye manapság egyértelműen az első kategóriába tartozik: az egyes államok többé-kevésbé szabadon dönthetnek az iskolai curriculumról – tehát arról, hogy mit, hány órában, milyen szinten tanulnak diákjaik. A negyedik év végén letett vizsgából tehát nem sok minden derül ki – épp ezért vezették be az egységes felvételi vizsgákat.

Kissé furcsa, de egységesnek nevezett felvételi vizsgából is több van, a legtöbb egyetem azonban az SAT-t, a Scholastic Aptitude Test megírását kéri a diákoktól. A vizsga két részből, az „érvelésből” és a tantárgyi tesztből áll. Az előbbi során a diákok matematikai, szövegértési és íráskészségét vizsgálják egy – a hazai érettséginek megfelelő – három órás és negyvenöt perces dolgozat segítségével. Az utóbbi során a tanulók egy konkrét tantárgyban való jártasságát vizsgálják, a diákok a feladatsort egy óra alatt kell kitölteniük. Mindenki annyi tantárgyból ír, amennyiből szeretne – egészen pontosan amennyire szüksége van. Érdekes módon az amerikai diákok sem lelkesednek a megmérettetésért. Nem is csoda: a maximális 2400 pontot 2005-ben csupán 107 diák érte el a háromszázmilliós országban.

Kevés tantárgy, könnyebb vizsga?

Igazán extrém rendszerekkel Európában nem találkozhatunk, a Magyarországot körülvevő országok mindegyikében van matúra – általában a magyarhoz hasonló felépítéssel..

Az albán diákok például összesen négy tárgyból érettségiznek – ezek közül az albán nyelv és irodalom, valamint a matematika kötelező, kettőt pedig szabadon választanak. Az érettségi vizsgákat pedig mindösszesen három nap alatt (egy-egy nap a két főtárgynak, egy közös nap a választottaknak) lezavarják. Ezzel szemben Ausztriában már az angol is a kötelező tárgyak között van. Bulgáriában csak és kizárólag a bolgár nyelv és irodalommal kapcsolatos tudásukról kell kötelezően számot adniuk a tanulóknak, egy második tárgyat kötelezően választaniuk kell, harmadikra pedig csak akkor kell jelentkezniük, ha valamelyik igazán jó egyetem igazán jó képzésére szeretnének bekerülni. A bolgár oktatási minisztérium adatai szerint tavaly 76013 érettségiző közül csupán 1748 jelentkezett egy harmadik tárgyból is vizsgára – és közülük csupán 845-en tudták teljesíteni a kihívást.

Európa, Európa

Az összes közül egyértelműen a franciák rendelkeznek a legbonyolultabb rendszerrel – amelynek átlátását súlyozott pontszámok és előre meghatározott tantárgy-koktélok akadályozzák.

Az diákok már a középiskolában kiválasztják, hogy milyen irányra szakosodnak: természettudományosra, közgazdasági és szociálisra vagy irodalmira. Amennyiben ezt eldöntötték, már tudják is, mely tárgyakból érettségiznek majd. Az például, aki a természettudományos irányt választja, nem tehet érettségit például közgazdaságtanból, de művészettörténetből sem: a kémia, fizika, biológia mellett francia nyelv és irodalomból kell kötelezően, és számos más, az adott szakirányhoz kapcsolódó tárgyból (ilyen például a latin is) választhatóan levizsgáznia.

A rendszer átlátását egy kicsit nehezíti, hogy a tantárgyak súlyozottak – a különböző vizsgarészek tehát különböző szorzókkal rendelkeznek – így válik az érettségi-felvételi folyamata, a francia Baccalauréat teljes mértékben szülőbiztossá. Kevés olyan felmenő lesz, aki elég idővel rendelkezik ahhoz, hogy áttanulmányozhassa a rendszert.

Említésre méltó a brit rendszer is. A szigetország iskoláiban a diákok a GCSE-t, a General Certificate of Secondary Education-t (Általános Középiskolai Bizonyítvány) teszik le. A tanulók eldönthetik, milyen szinten vizsgának le tárgyaikból, kötelező tantárgy pedig nincs. Az egyetemek előre meghatározzák, hogy például három emelt szintű (A level) vizsgát kérnek, pontosan milyen ereménnyel.

Az IB és az EB

Vicces kódszavaknak tűnnek, pedig mind az IB (International Baccalaueate – Nemzetközi Érettségi), mind az EB (European Baccalaureate – Európai Érettségi) intézménye igencsak fontos, sőt előremutató. A két érettségi rendszer ugyanis – a korábban említettekkel ellentétben - nem országfüggő. Mind a nemzetközi, mind az európai érettségi egy olyan egységes képzési és számonkérési struktúrát kínál a diákoknak, amelyek több országban, több iskolában is elérhetőek.

Az európai érettségi elsősorban diplomaták gyermekei számára népszerű opció – elsősorban az Európai Unió hivatalaiban dolgozók gyermekei számára találták ki a képzési struktúrát, amely egyelőre csupán tizennégy iskolában elérhető Európa szerte, és amelynek eredményét szinte mindenhol máshol el is fogadják.

Hasonló, bár jóval kiterjedtebb hálózattal rendelkezik az IB, a Nemzetközi Érettségi rendszere. Erre a vizsgára Magyarországon már négy helyen fel lehet készülni – az Amerikai Nemzetközi Iskolában, a Brit Nemzetközi Iskolában, a Karinthy Frigyes Gimnáziumban és a SEK Budapest Nemzetközi Iskolában.

Az IB haszna, hogy bárhol is tesszük le, mindenhol érvényes és elfogadott alternatívája a helyi érettséginek, továbbá igyekszik nyitott, széles látókörű diákokat nevelni. A bizonyítvány megszerzéséhez például nemcsak az érettségi vizsgák teljesítésére van szükség, de bizonyítani kell, hogy az ember aktív volt valamilyen szociális ügyben, és hogy valamiféle kreatív foglalkozásban is részt vett.

Úgyhogy menekülni nem érdemes - érettségi mindenhol van, és még csak nem is könnyebb, mint a itthon. Arról nem is beszélve, hogy az érettségi időszaknak hamarosan vége, és aztán a diákoké a Balaton!

Forrás: origo.hu