Ami régen a felvételi volt, az most az emelt szintű érettségi. Ami pedig régen a felvételi előkészítő volt, az most az érettségi előkészítő, és bármennyire is úgy gondoljuk, a nagy záróvizsgára a középiskolának kell felkészítenie a diákokat - sok esetben mégis a különböző oktatási stúdiókra vagy az egyetemek, esetleg középiskolák által működtetett felkészítőkre hárul a feladat.

És bár az előkészítő kurzusokat kínáló szervezetek száma az elmúlt években jelentősen csökkent, diák legyen a talpán, aki elsőre választani tud a tavaszi, őszi, hatvan vagy kilencven, intenzív vagy kevésbé intenzív, nappali és levelező kurzusok közül. Mert érv persze mindegyik mellett szól. Az egyik alaposabb, a másik gyorsabb, az egyik meghagyja az első félévre a boldog középiskolai létet, a levelező pedig igazán rugalmas időbeosztást kínál – olyannyira rugalmasat, hogy abban talán nem is jut feltétlenül idő a tanulásra.

A levelező kakukktojás

A sokszínű kínálatból azonban nem csak a tanfolyamok hosszát és intenzitását figyelembe véve lehet választani, de az árak alapján is. A legolcsóbbak – természetesen – a levelező kurzusok. Ha ezt választjuk, a tudás postán vagy e-mailben érkezik majd, összefoglalók és próbatesztek formájában. Kérdéses azonban, hányan rágják át magukat valóban az anyagon - a tanulócsoport és mindenféle tanári nyomás nélkül. Józsa Péter, az ELTE Felvételi Előkészítő Irodájának vezetője szerint a mai fiatalság nem is igazán tud megbirkózni ezzel az oktatási formával – nem az önállóságukról híresek. Kurzuskínálatukban idén – és már pár éve – nem is szerepel ez az oktatási forma.

Érdemes nappali képzésben részt venni

A Treff Érettségi Felkészítő előkészítő kurzusai között azonban még mindig találkozhatunk az előkészítők mostohagyermekével. Csapodi Csaba, a Treff Érettségi Felkészítő munkatársa szerint a képzésre elsősorban azoknak a vidéki hallgatóknak van szüksége, akik a vonatjegyek drágulásával már nem tudnak bejárni a budapesti órákra. „Nyilvánvaló, hogy a levelező nem olyan hatékony, de általában az ilyen oktatásban résztvevő diákjaink is jól szerepelnek. A kézbesített csomagokon kívül két alkalom áll a rendelkezésükre, hogy feltegyék kérdéseiket és megírják a próbaérettségit. Az anyagaink pedig jól vannak összeállítva, ráadásul e-mailben konzultálni is tudnak tanáraikkal.”

Levelező képzésben körülbelül harmincötezer forintért lehet részt venni, míg az emelt szintű nappali kurzusok ára ennél jóval borsosabb: hetvenöt és százezer forint között mozog. A középszintű érettségire felkészítő tanfolyamok ennél általában kissé olcsóbbak – mivel rövidebbek is. Negyvenezer forinttól indul itt a kínálat, de ha százötven órában, intenzív, egész éves kurzus során akarjuk elsajátítani a tananyagot, itt is találunk majdnem százezer forintos tanfolyamot.

Kedvezmények persze mindenhol vannak: ha időben feliratkozunk a tanfolyamra, ha egy összegben fizetjük be a tandíjat, vagy ha egyszerre több kurzusra is jelentkezünk, sok pénzt, az összeg öt-tíz százalékát is megspórolhatjuk.

Ha van gimi – miért kell felkészítő?

A tanfolyamokért persze egy fillért sem kellene fizetni, ha a végzős diák már a középiskolában felkészülhetne az előtte álló kihívásokra – ahol a szakos órák és a fakultációk segítségével minden továbbtanulni vágyó tanulónak meg kellene szereznie a szükséges tudást és gyakorlatot. „Általában egy jó gimnáziumban a középszintű érettségire megfelelően fel tudják készíteni a diákokat” - mondta el az [origo]-nak Edényi László, a budapesti Zrínyi Miklós Gimnázium igazgatója. „Megtörténhet azonban, hogy egy középiskola nem tud minden tárgyból felkészítő foglalkozást szervezni. Egy-két fővel nem indulhat el egy kémia fakultáció, különösen ha az iskola pedagógiai programjában erre nem is vállal kötelezettséget.” Ilyenkor egy két-három iskola közötti együttműködéssel sokszor mégis megteremtik a lehetőséget a felkészülésre. „A Zrínyi a Szent István Gimnáziummal együttműködésben tart kémia fakultációt – volt azonban diákunk, aki az átjárás miatt döntött úgy, nem tanulja emelt szinten a fizikát.”

Útban az egyetemre - útban a tablóra - elkél a segítség

A legtöbben azonban most már valóban úgy gondolják – a középiskolai felkészítés mellett semmi szükség nincs a különórákra. „Évről évre csökken az emelt szinten érettségizők száma” - meséli Csapodi Csaba, a Treff munkatársa. „Az idei évben is az volt a felvételi ponthatárok legfontosabb üzenete, hogy mindenkit felvettek egyetemre, főiskolára. Arról persze nem szólnak a híradások, hogy sokszor csak költségtérítéses szakokra jutnak be a jelentkezők. Ha kicsit több pontjuk lenne, bekerülnének az állami finanszírozású képzésbe, ráadásul a bennmaradás szempontjából is jobban tennék, ha az emelt szintűre készülnének – még ha végül nem is azt teszik le.”

A kereslet érezhetően változott is. A Treff is elindította középszintű kurzusait, csakúgy, ahogy a többi, még talpon maradt érettségi előkészítő. Mert bizony nem sokan élték túl az emelt szintű vizsga népszerűtlenségéből fakadó kereslet-kiesést. „Minden évben egy-egy nagyobb cég döntött úgy, nem foglalkozik többet érettségi előkészítők szervezésével” - fűzi hozzá Csapodi. Így szállt ki az EFEB, amely most már csak szakképzésekkel foglalkozik, így szüntette meg kurzusait a DFT is.

A kérdésre, hogy miért csak most mutatkozik meg a változás, Józsa Péter válaszol: „Eddig évente változott a pontszámítás, kaotikus volt a rendszer, ám mára stabilizálódott és áttekinthető lett. Mostanra a legtöbbek számára világossá vált: nem kell az emelt szintű érettségi a bejutáshoz.”

Talpon maradtak

Túlélni jobbára csak azok tudtak, akik stabil háttérrel is rendelkeznek – így például az egyetemek által szervezett előkészítők. Ilyen kurzusokat indít többek között az Eötvös Lóránd Tudományegyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is, nem utolsósorban azért, hogy tanfolyamaik hallgatóit meggyőzzék arról: érdemes az adott felsőoktatási intézménybe járni. Ez azonban azt is jelenti, ezek a felkészítők valóban ügyelnek arra, hogy jó minőségű képzést nyújtsanak. „Mi kénytelenek vagyunk tükrözni az egyetem színvonalát, minőségét, hiszen itt találkozunk először leendő hallgatóinkkal. Elsősorban az ELTE miatt jönnek hozzánk a tanulók” - mondja Józsa Péter. Azt azonban ő is hozzáteszi, az elmúlt három évben jelentősen beszűkült a piac – nehezen érik el célközönségüket az ilyen szervezetek, az anyaegyetem azonban odavonzza a lelkes felvételizőket. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a többi helyen rosszabb minőségű képzést nyújtanak. Sőt, az elmúlt években tapasztalt keresletcsökkenés természetes szelekciót is eredményezett: azok az előkészítők, amelyek még így is fennmaradtak, nem bízzák a véletlenre diákjaik érettségijét.

Bizonyos szakokon tervezik, hogy emelt szintű érettségihez kötik a felvételt – 2010-től például csak így lehet majd bejutni az orvosi egyetemekre. Hogy ez visszahozza-e az öt évvel ezelőtti előkészítő-aranykort, azt egyelőre nem tudni. Addig is érdemes azonban minden érettségizőnek megfontolnia: nem éri-e meg mégis megpróbálkozni a nehezebb vizsgával. 

[origo] oktatás - Kristóf Juli