Ez az a kérdés, amely a középiskolai továbbtanulás helyét, módját, formáját meghatározza. Az általános iskola végeztével a fiatalok több iskolatípus közül is választhatnak. Ezek a gimnázium, a szakközépiskola és a szakiskola. A választás főként a gyermek érdeklődésétől, beállítottságától függ, ám napjaink munkaerőviszonyait sem árt figyelembe venni. Mostanában általános jelenség, probléma például a túlképzettség, illetve a szakképzett munkaerő hiánya.

A magyarországi középiskola típusokat három csoportra lehet osztani: gimnázium, szakközépiskola és szakiskola.

Rengetegen döntenek a gimnázium mellett, népszerűsége pedig abból ered, hogy az általános műveltségnél talán még többet nyújt, elvégzése után pedig érettségit ad.
A szakközépiskolákban a közismereti tárgyakon van a hangsúly, az évek multával pedig fokozatosan egyre több úgynevezett szakmacsoportos alapozó tantárgy jelenik meg. Ez a középiskola-típus közismereti érettségivel zárul.
A szakiskola első két évében általános műveltségi tantárgyak szerepelnek a diákok órarendjében, a második évben pedig szakmát választanak az itt tanulók. Ettől fogva a választott szakmához szükséges alapozó tantárgyak vannak túlsúlyban, a harmadik évben pedig a gyakorlatszerzésen van a hangsúly, amit iskolai tanműhelyben, vagy esetleg (ez iskolánként változó, még nem túl elterjedt lehetőség) gyakorlati képzésben résztvevő cégek bevonásával végezhetnek a tanulók.

Magyarországon a pályaválasztást nehézzé teszi a szűk tanácsadás lehetősége. Problémát okozhat az is, hogy a diákok többsége mérnök, jogász vagy közgazdász szeretne lenni. Jelenlegi helyzetben nincs biztos szakma és diploma, a munkaerőpiac instabilitása miatt, emellett a foglalkoztatás is bizonytalanná vált. A frissen végzetteknek számos munkahelyen, számos alkalommal kell bebizonyítaniuk, hogy alkalmasak a feladat elvégzésére. Szükségük lesz további képzésekre is ahhoz, hogy ne szalasszák el a kínálkozó lehetőségeket. Éppen ezért nagyon fontos a megfelelő mérlegelés képességeink és lehetőségeink terén mielőtt pályát választunk.

Sokak véleménye szerint nélkülözhetetlen a diploma a boldogulásunkhoz. De egy rosszul megválasztott irány, divatból választott szakma sem jelent jó kezdést a szakmai pályafutáshoz. Sajnos gyakori példa az is, hogy a szülők tájékozatlansága miatt a fiatalok sok esetben csak néhány szakmát látnak maguk előtt, éppen ezért a legtöbben mérnökök, közgazdászok vagy jogászok szeretnének lenni. Pedig  az élethosszig tartó tanulást elváró munkaerő-piaci igények követésével jól felépíthető a pályaválasztási szakma számára már évtizedek óta ismert elv: egy személyiség - sok tucat foglalkozás.

Csökkenne a rossz választás veszélye, ha a fiataloknak sikerülne megtalálniuk azt a tevékenységi területet, mely az érdeklődési körüknek megfelelő. De őket elsősorban az egyes szakmák jól csengő nevei, a presztízs és az anyagi vonzatok motiválják, sokszor ezért is választanak rosszul.

Választáskor hasznos lenne belenézni a legfrissebb statisztikákba is.

Forrás: www.apertus.hu