Kommunikáció, idegenforgalom, jog és szabad bölcsészet – ezekkel a végzettségekkel a legnehezebb állást találni az [origo]-nak nyilatkozó szakértők szerint. Az idei jelentkezési adatok azonban újra azt mutatják, a diákok nem a munkaerő-piaci helyzet alapján választanak képzést. 2009 tíz legnépszerűbb szakja közül legalább öttel esély sincs az elhelyezkedésre.

Az idei a legkilátástalanabb év a pályakezdő diplomások számára – állítják egybehangzóan az [origo]-nak nyilatkozó karrier-tanácsadók és humán erőforrás szakemberek. Nemcsak a gazdasági válság és a csoportos létszámleépítések teszik nehézzé az álláskeresést, hanem az is, hogy az évi ötvenezer egyetemi és főiskolai hallgató helyett kétszer ennyien, közel százezren veszik át diplomájukat májusban-júniusban. A hagyományos, ötéves képzésben részt vevők mellett ugyanis idén végez az első, hároméves alapképzésben tanuló évfolyam is.

Sem a hagyományos, sem a BA-diplomások nincsenek könnyű helyzetben. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb adatai szerint jelenleg több mint negyvenötezer pályakezdőnek nincs állása, számuk az előző évhez képest harminc-negyven százalékkal nőtt. Vagyis az összes regisztrált álláskereső közel nyolc százalékának még soha nem volt bejelentett munkahelye.

Nem foglalkoznak a munkaerőpiaccal a diákok

Az ijesztő statisztikák ellenére az idei jelentkezési adatok is azt mutatják, hogy a továbbtanulók nem mérlegelik, hogy a diploma megszerzése után a választott területen el lehet-e helyezkedni. A tíz legnépszerűbb szak között legalább öt olyan van, amellyel szinte lehetetlen állást találni – az öt legnépszerűbb kar között pedig két bölcsészettudományi is szerepel. „Pedig az köztudott, hogy bölcsész diplomások nagyon nehezen találnak állást a szakmájukban, mégis rengetegen jelentkeznek ezekre a szakokra” - mondja Katona Izabella, a Human Matrix Személyzeti Tanácsadó Kft. ügyvezetője, aki úgy véli, a gazdasági válság a diplomások munkaerő-piaci helyzetén nem sokat változtatott. „Kevésbé piacképes diplomával eddig sem volt könnyű munkát találni, most pedig még nehezebb. Ám a hiányszakmákat tanulóknak most sem lesz komoly gondjuk az elhelyezkedéssel”  - teszi hozzá.

A tíz legnépszerűbb szak 2009-ben

1. Turizmus és vendéglátás: 5042 jelentkező
2. Gazdálkodási és menedzsment: 4302 jelentkező
3. Mérnök informatikus: 3067 jelentkező
4. Kommunikáció és médiatudomány: 3007 jelentkező
5. Pénzügy és számvitel: 2978 jelentkező
6. Jogász: 2660 jelentkező
7. Gépészmérnöki: 2580 jelentkező
8. Kereskedelem és marketing: 2352 jelentkező
9. Általános orvos: 2100 jelentkező
10. Pszichológia: 1929 jelentkező

(Forrás: Országos Felsőoktatási Információs Központ)

Turizmus és vendéglátás – slágerszak jövő nélkül?

Az idei év slágerszakja a turizmus és vendéglátás – több mint ötezren jelentkeztek erre a képzésre, szabad férőhely pedig van bőven, pár éve ugyanis szinte kivétel nélkül minden főiskola elindította idegenforgalmi képzéseit. „Pedig már most is alig van esély az elhelyezkedésre, a gazdasági válság egyik nagy vesztese ugyanis a turizmus. A szállodai foglalások harminc százalékkal estek vissza, úgyhogy sok helyen tömeges létszámleépítések vannak. Egyébként is kevés állás szabadul fel, kevesen mennek nyugdíjba, és még kevesebben hagyják el a pályát” - magyarázza Várnai Zsuzsanna, a Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakszervezet ügyvezető elnöke, aki szerint nemcsak a siralmas munkaerő-piaci helyzet, hanem a végzős hallgatók elvárásai is megnehezítik az álláskeresést.

„Azt tapasztaljuk, hogy a főiskolákról kijövők rögtön vezetői állást és magas fizetést akarnak. Pedig ebben a szakmában inkább az a jellemző, hogy kezdetben mindenkinek alacsonyabb munkakörben, kifejezetten kevés pénzért kell dolgoznia, és onnan lassan haladhat felfelé a ranglétrán” - mondja az érdekképviseleti vezető. Várnai Zsuzsanna szerint csak egy esetben lehet gyorsan jó állást találni: ha valaki az angol és a német mellett egy különleges nyelvet is elsajátít, ezen felül pedig jelentős munkatapasztalattal is rendelkezik.

Jogászok – túl sokan vannak munka nélkül

„Nagyon sok jogász hallgató fordul hozzánk álláskeresési problémával” - mondja Forgó Melinda, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Karrierközpontjának vezetője. Nyolc egyetem több ezer végzős joghallgatót bocsát ki évente, ennyien pedig sem a közigazgatásban, sem a magánszférában nem tudnak elhelyezkedni. Ennek ellenére idén is majdnem háromezren jelentkeztek jogi karra – a tavalyi évhez képest ezerrel nőtt a jelentkezési létszám, ezzel a jog a hatodik legnépszerűbb szak lett. A hallgatók szerint legkönnyebben azok tudnak állást találni, akik már az egyetem befejezése előtt kiválasztották valamelyik jogi területet, és több éven át gyakornokként, asszisztensként dolgoztak – erre azonban viszonylag ritkán van példa.

Egzotikus és szabad bölcsészek – van, aki talál állást

Az álláskeresési verseny vesztesei idén is a bölcsész végzettségűek – nem véletlen, hogy a felmérések szerint évről évre ők látják legsötétebben a jövőt, már ami az elhelyezkedési esélyeket illeti. „Amikor jelentkeztem erre a szakra, úgy tudtam, hogy szinte mindenki továbbmehet majd mesterképzésre, és lesz egy rendes szakmám, amivel esetleg találok majd munkát. Ezzel az alapdiplomával azonban azt sem tudom, merre próbálkozzak. Pár cégnek már küldtem önéletrajzot, de több helyen azzal utasítottak el, hogy magyarázzam el, mi a szakmám. Erre a kérdésre pedig egyszerűen nem tudtam válaszolni” - mondja Ágnes, az ELTE harmadéves szabad bölcsész hallgatója.

Nincs szükség ennyi bölcsészre és tanárra

A három éve, a kétciklusú felsőoktatási rendszerrel együtt létrehozott szabad bölcsészet a korábbi etika, ember- és társadalomismeret, esztétika, filmelmélet és filmtörténet, filozófia, művészettörténet és vallástudomány szakokat fogja össze, a Szegedi Tudományegyetem tájékoztatója szerint a megszerzett diploma „bármilyen, a kultúrához tartozó középvezetői szintű állás betöltésére alkalmassá teszi a hallgatókat”. Forgó Melinda, az ELTE Karrierközpontjának vezetője szerint ez azt jelenti, hogy elsősorban azokra az állásokra jelentkezhetnek a végzősök, amelyeknél nem a diploma, hanem a képességek számítanak. „A multicégek szeretik a bölcsészeket, mert tudnak nyelveket, ismerik a számítógépet, a többit pedig cégen belüli továbbképzéseken majd elsajátítják” - magyarázza.

A különleges bölcsészképzések elvégzői számára sincs túl sok lehetőség – a filozófia, az esztétika vagy éppen az ókori nyelvek és kultúrák szakos végzősök a szakmájukban szinte biztosan nem kapnak állást. „Viszont több esélyük van azoknak, akik valamilyen különleges, kis nyelvet tanultak az egyetemen, csak meg kell találniuk azokat a cégeket, amelyeknek kapcsolataik vannak az adott országgal” - mondja Juhos Andrea, a DBM Hungary ügyvezető partnere. „A kínai és az orosz nyelvet tanulók is jól járnak a nyelvtudásukkal” - teszi hozzá.

Regisztrált diplomás álláskeresők száma 2009 áprilisában

Általános iskolai tanár, tanító: 2488
Irodai adminisztrátor, írnok: 1056
Középiskolai tanár, oktató: 771
Mezőgazdasági mérnök: 792
Óvónő: 700
Közgazdász: 826
Gépészmérnök: 599
Kereskedelmi ügyintéző: 342
Jogász, jogtanácsos: 308
Piackutató, reklám- és marketingtevékenységet végzők: 294

(Forrás: Állami Foglalkoztatási Szolgálat)

Vesztes a kommunikáció, a mezőgazdaság és a pedagógia is

Túl sokan végeznek kommunikációs, agrár és tanári szakokon is. A legtöbb diplomás munkanélküli tanítói vagy általános iskolai tanári végzettséggel rendelkezik, de több száz középiskolai tanár, óvónő, marketinges és mezőgazdasági mérnök is szerepel a regisztrált álláskeresők között az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint. Pedig ezekre a szakokra idén is rengetegen jelentkeztek: kommunikáció és médiatudományra háromezren, andragógiára ezerháromszázan, agrárképzésekre pedig több mint kétezren. A tanári mesterszakok jelentkezési adatai pedig túlszárnyalták az összes többi mesterképzést, még mindig több mint négyezren akarnak tanítani.

Forrás: origo.hu