| A Sólyom László által létrehozott Bölcsek Tanácsa az oktatással is foglalkozik |
|
|
|
| 2008. november 26. szerda, 11:38 |
|
A felkért szakértők szerint a magyar oktatásnak rossz a híre külföldön, továbbá fontosnak tartják, hogy a korrupció csökkentése érdekében az oktatás következetes értékrendet adjon át a tanulóknak.
Tegnap, november 25-én adott hírt az MTI arról, hogy Sólyom László államfő négy neves személyiséget (Lámfalussy Sándor közgazdász, Eva Joly jogász, Csermely Péter orvosprofesszor, Fodor István villamosmérnök) kért fel, hogy Bölcsek Tanácsa néven, két szakértői munkacsoport segítségével reformjavaslatokat dolgozzanak ki "a magyarországi oktatás lehetséges fejlesztésének és a korrupció problémájának elemzésére". Az államfő megállapította, hogy az ország évek óta komoly társadalmi és gazdasági problémákkal küzd, továbbá felhívta a figyelmet arra is, hogy "nincs kiút a jelenlegi gazdasági válságból sem, ha más alapvető strukturális problémákkal nem foglalkozik az ország." A sajtótájékoztatón a tanács három tagja is megjelent. A Népszabadság tudósítása kiemelte, Lámfalussy Sándor véleménye szerint külföldön nincs jó híre a magyar oktatásnak: gyengének tartják a színvonalat, kevés tudást szereznek a diákok, és a megszerzett ismeretek használhatóságával is gond van. Hangsúlyozta, az iskolákban fel kell készíteni a fiatalokat arra, hogy életük során akár 5-6 alkalommal is váltaniuk kell a gazdaság gyors változásai miatt. Fodor István kifejtette, a tanács az óvodától a felnőttképzésig fog javaslatokat kidolgozni. Az origo cikke szerint elmondta, "az oktatás nem csupán pénzügyi forrás kérdése. Az elmúlt két évtized alatt történt társadalmi, erkölcsi és technológiai változások okozta kihívásokra nem születtek átfogó válaszok." Megemlítette, vizsgálni fogják az oktatási rendszer és a korrupció kapcsolatát: az iskola egyik fő feladata ugyanis a személyiség formálása. Csermely Péter ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, az oktatásnak következetes értékrendet kell képviselnie. Azt is megjegyezte, gazdasági válság idején éppen a képzés fejlesztése lehet az egyik kitörési lehetőség. A tanács és a szakértői munkacsoportok a következő fél év során elemzéseken alapuló, az államfő reményei szerint konszenzusképes, szakmailag megalapozott javaslatokat fognak kidolgozni. |