A mesterképzésekre jelentkezők kari listáját elemezve kirajzolódik, a legnépszerűbb első két kar az összejelentkezői létszámot tekintve is az első helyet elfoglaló intézmény, az ELTE két kara, a Pedagógiai és Pszichológiai Kar, illetve a Bölcsészettudományi Kar lett. A tíz legkedveltebb mesterképzést meghirdető kar között hét nagyobb egyetem, illetve egy főiskola szerepel - derül ki az Educatio Kht. Felsőoktatási Műhelye által készített elemzésből.

A mesterképzések kari tízes toplistáját tekintve két intézmény, az ELTE és a Szegedi Tudományegyetem szerepel két karral, a többi helyezést is nagyobb egyetemek, a Corvinus, a Gödöllői Szent István, a pécsi, a debreceni és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szerezte meg, mindössze egy főiskolai kar, a Nyíregyházi Főiskola Pedagógusképző Kara került fel a listára, a nyolcadik helyet elfoglalva.

Az első helyes jelentkezéseket tekintve kiemelkedő helyen szerepelnek a tanár szakos mesterképzések, több mint 4000 felvételiző a tanárszakok valamelyikét jelölte meg első helyen jelentkezési lapján. Ez hatással van a karok népszerűségi rangsorára is, a tanár szakos mesterképzések jelentkezéseit vizsgálva látszik, hogy a régen tanárképző főiskolai karokként működő egyetemi karok, illetve a bölcsészettudományi és természettudományi karok lettek a listavezetők.

A tanárképzésre benyújtott első helyes jelentkezések alapján az első három legnépszerűbb karban két főiskolai is szerepel, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karát a Nyíregyházi Főiskola Pedagógusképző Kara, majd az Eszterházy Károly Főiskola Bölcsészettudományi Kara követi.

A szakos megjelöléseket tekintve, a tanár szakos mesterképzéseket külön vizsgálva az angoltanári képzés vezeti a listát több mint 500 első helyes megjelöléssel, amit a magyartanári szak követ. Harmadik helyen áll a történelemtanári képzés, de az első tíz legnépszerűbb tanárképzési szak között szerepel a némettanári képzés is. A tanár szakos jelentkezések a pedagógus képzési terület jelentkezői létszámát növelik, a jelentkezések szakos bontásából azonban egyértelműen kiolvasható, a legtöbb tanár szakos jelentkező a bölcsészettudományi (az első helyes jelentkezők 48 százaléka), a természettudományi (16 százalék), illetve informatikai, sporttudományi vagy művészetközvetítési (6-7 százalék) területhez kapcsolható mesterképzési szakon kíván továbbtanulni.

A mesterképzéses jelentkezések tudományterületi megoszlása a pedagógiai képzési terület mellett a bölcsészettudományi, a gazdaságtudományi és a társadalomtudományi képzési terület dominanciáját mutatja. Ez a négy nagy képzési terület vonzotta az mesterképzésre jelentkezők csaknem háromnegyedét. A hivatalos tudományterületi besorolásától eltérően vizsgálva a tanár szakos jelentkezések képzési területek közti megoszlást, tehát a különböző tanár szakos mesterképzéses jelentkezések tudományterületi megoszlását nézve, így a magyar, történelem, nyelvszakos jelentkezéseket a bölcsészettudományi területhez sorolva még maghatározóbb szerepet kap a bölcsészettudományi képzés, ilyen tekintetben a jelentkezők csaknem egyharmadát vonzza. Szintén ezzel a szisztémával vizsgálva a természettudományi terület is a jelentkezések tíz százalékát szerezte meg.

A tanári mesterszakok után a második legnépszerűbb mesterképzési szak az emberi erőforrás tanácsadó képzés lett. Harmadik helyen a nemzetközi tanulmányok, majd a vezetés és szervezés, illetve a vállalkozásfejlesztés szak áll. Utóbbi kettő a tavalyi meghirdetések során is az élmezőnyben foglalt helyet, a második és harmadik helyen állt. Mivel a tavalyi mesterképzésre jelentkezők 76 szakból választhattak az idei 164 szakkal szemben, a szakos preferenciákból nem érdemes különösebb összefüggéseket levonni, érdekesség azonban, hogy míg a fent említett két szak megőrizte az előkelő helyét a több mint kétszeres kínálatban, addig például a sokáig elitképzésként számon tartott Master of Business Administration (MBA) képzés a tavalyi 5. helyről a 20. helyre csúszott vissza.

Érdemes megemlíteni továbbá, hogy az osztatlan képzésként megmaradt jogász, általános orvos, fogorvos, gyógyszerész szakok mesterképzésekben betöltött részesedése nem mutatható ki egyértelműen, hiszen az ezekre a képzési területekre jelentkezők automatikusan a mesterképzésnek megfelelő végzettséget kapnak. Azoknak a szakoknak a népszerűsége azonban, amelyek mégis osztott képzési rendszerűvé alakultak a jogi, orvos- és egészségtudományi képzési területeken belül, nem mutatják arányosan a területek jelentkezői népszerűségét.

Forrás: www.edupress.hu