Ugyan számos szakember még nem is érzi a határainkon álló és Magyarország kapuin kopogtató felsőoktatási intézményi dömpinget, immár 24 külföldi egyetem indít képzéseket hazánkban. Közülük pedig többen a növekvő versenyhelyzetre hívják fel a figyelmet. Igaz, a valódi minőségi javulást nem a beérkező egyetemi képzések, hanem a nyugaton indított magyar szakok jelentenék, a külföldi hallgatók tőkét hozhatnak az országba.

"A hallgatók a bologna rendszer magyarországi bevezetése óta magyar és nemzetközi képzések közül választhatnak" - vázolta fel a jelenlegi jogszabályi környezet eredményeit Krizbay-Hangel Katalin, a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola oktatási rektorhelyettese. A Sorbonne Egyetem képzését elindító intézmény munkatársa hozzátette: a felsőoktatási törvény változása, a bolognai rendszerhez tartozó intézményeknek a kreditek, a képzés elismerésére az Oktatási Hivatalnál történő, kötelező engedélyezést ír elő, ennek megfelelően a Magyar Ekvivalancia Központ is a megfelelőséget tanúsítva fogadta el a Sorbonne képzését. Ennek az az eredménye, hogy a Magyarországon elindított képzés a Magyar Akkreditációs Bizottság eljárása nélkül is akkreditált master képzés.

Számos szakember vélekedett azonban úgy a november 11-én megtartott Az oktatás nyilvánossága konferencia keretében rendezett és a külföldi intézmények térnyerésével foglalkozó kerekasztal-beszélgetésen, hogy a külföldi egyetemek még nem kopogtatnak tömegével határainkon. Az eseményen elhangzott: fontos ugyan, hogy növeljük a külföldi hallgatók számát Magyarországon, amíg azonban az egy oktatóra jutó juttatás mértéke csupán a háromezer eurós összeget éri el, nem lehetünk versenyképesek.

Jelenleg 24 felsőoktatási intézmény működik engedéllyel Magyarországon, melyek közül 18 európai székhelyű. A listán megtalálható egy romániai egyetem is, a nem európai országok között pedig öt az Egyesült Államokban, egy pedig Ausztráliában székel. Ezen külföldi felsőoktatási intézmények közül 11 képzései valamely egyetemen, főiskolán keresztül érhetőek el itthon.

Gazdasági gyógyírként tekint a felsőoktatási export tevékenységének bővítésére az a harmadik Gyorsítósáv című tanulmány, mely szerint mintegy 15-20 ezer külföldi hallgatót, tehát a jelenlegi kétszeresét kellene Magyarországra csábítani. Ezzel elkerülhetővé válna egyes intézmények megszűnése, melyet a hallgatói létszám csökkenése idézne elő a jövőben. A tanulmány az ázsiai földrész és Észak-Afrika országaira épít: az onnan érkező hallgatók itthon nem akkreditált, nyugat-európai diplomát adó képzéseken vennének részt állami támogatás nélkül. Így tanulmányaik idején az itt elköltött összegekkel fejlesztenék a magyar gazdaságot, miközben a demográfiai adatok alapján megjósolható hallgatói szám csökkenésére is megoldást jelentenének.

Július 3-án lépett hatályba a felsőoktatási törvény azon módosítása, amely lehetővé tett a magánintézmények számára, hogy nemzetközi felsőoktatási intézményekké váljanak. A jogszabály-módosítás továbbá lehető teszi, hogy bármely OECD országban akkreditált képzés indulhasson itthon, a Magyar Akkreditációs Biztosság szakalapítási és szakindítási engedélye nélkül.

1993-ban hozta létre magyarországi kirendeltségét a Groupe ESSCA, az ebben az évben századik évfordulóját ünneplő francia felsőoktatási intézmény. Budapesten az ESSCA számos külföldi országból fogad hallgatókat, miközben az oktatógárda is színes képet mutat: körülbelül 40 százaléka külföldi származású. Dr. Deli-Gray Zsuzsa programigazgató, a Groupe ESSCA professzora elmondta: szemeszterenként 50-80 hallgatót képeznek a budapesti intézményben, akik jellemzően a közép-kelet-európai üzleti és kulturális környezet megismeréséért választják a magyarországi képzést, így az sem ritka, hogy a hallgatók a tanév elvégzése után hazánkban keresnek szakmai gyakorlati helyet, majd itt kezdenek vállalkozásba.

Az Angers-ben székelő intézmény Budapesten, Sanghajban és Párizsban működtet kirendeltségeket. A magyarországi működésre a francia akkreditáció hatalmazza fel az intézményt, így ennek köszönhető az is, hogy az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) elismeri a képzéseit - habár az akkreditáció hiányzik. Emellett a tárca szakmai kérdésekben is segítőkész - mondta el a programigazgató. Kiemelte: "a fejlődés elengedhetetlen tényezője, hogy a felsőoktatási intézmények nemzetközi irányba nyissanak. Ez fontos mind a hallgatók számára, akik nemzetközi környezetben tanulnak, mind pedig az oktatók számára, akik közös kereszt-kulturális kutatások, külföldi oktatások és tapasztalatszerzés révén tudják szélesíteni kurzusaik tartalmát."

Együttműködésben Európa egyik legöregebb egyetemével, a Sorbonne-nal indított külföldi képzést októberben Magyarország legfiatalabb főiskolája, a Wekerle. Krizbay-Hangel Katalin elmondta: alacsony létszámmal bíró, de nívós főiskola létrehozása volt az alapítói cél, így a párizsi Sorbonne diplomáját adó képzésre - Management- és Marketing stratégia az Európai Unió Szervezeti és Területi rendszerében mesterszakra - is csupán húsz hallgatót vettek fel.

Forrás: Aktív Szemeszter Online