Egy hét múlva ilyenkor már nyilvánosak lesznek a felvételi pontszámok és lezárul az idei érettségi-felvételi időszak első felvonása (a másodikra még a pótfelvételik formájában várni kell). Addig is érdemes megnézni, hogy tavaly hogy alakultak a ponthatárok, hová kellett a legtöbb és hová a legkevesebb pont a bekerüléshez.

A felsőoktatási felvételi pontokat egy speciális algoritmus segítségével határozták meg, amely képes egyszerre vizsgálni a jelentkezők felvételi összpontszámát, az általuk felállított intézményi rangsort, a felsőoktatási intézményekbe felvehető, államilag támogatott hallgatók keretszámát és az intézményi kapacitásszámokat.

A diákok felvételi összpontszámát, vagyis a rangsorolás alapjául szolgáló eredményt a 400+80 pontos rendszerben számítják ki. A számítás alapját a tanulmányi pontok (maximum 200 pont), az érettségi pontok (legfeljebb 200 pont), és a többletpontok (maximum 80 pont) képezik.

Alapképzésre, egységes, osztatlan képzésre csak azt a legalább középfokú végzettséggel rendelkező jelentkezőt lehetett felvenni, akinek az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül számított pontszáma elérte a 160 pontot, ez a jogszabály szerinti minimum ponthatár.

Egy átlagos felvételiző 343 pontot ért el, ami az új, 480 pontos rendszerben 71 százalékos eredményt jelent.

Sehol sem volt szükség tavaly a bejutáshoz a maximális pontszámra, vagyis 480 pontra. (A jelentkezők közül 261 diák érte el ezt az eredményt.) A legmagasabb pontszámot, 475 pontot a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) alapképzésében, nappali tagozaton, nemzetközi gazdálkodás szakon kellett elérni.

A bekerüléshez 465 pontra volt szükség az Eötvös József Főiskolán német nemzetiségi óvodapedagógus szakon. 461 pontot kellett elérni a BCE angol nyelvű nemzetközi gazdálkodási képzésén, míg az Eötvös Loránd Tudományegyetem  Bölcsészettudományi Karának keleti népek és kultúrák - japán szakán 459 volt a ponthatár. Kiugró, 457 volt még a ponthatár a BCE turizmus-vendéglátás szakán. De ez a szám nem véletlen, hiszen a turizmus-vendéglátás szak évek óta vezeti a toplistákat. 2008-ban négyezren, idén már több mint ötezren választották ezt a szakot. Második helyen a gazdálkodási és menedzsment szak áll 4300 jelentkezővel, ezt követi a mérnök informatikus szak háromezer próbálkozóval, épp hogy megelőzve a tavalyi harmadik helyezettet, a kommunikáció szakot.

Tavaly 450 pont felett országosan 22 esetben húzták meg a határt, ebből 10 szakot a BCE indított. A bölcsészettudományi képzési terület legnépszerűbb szakára, a pszichológiára négy karon is 450 pont fölött lehetett csak bekerülni. A top szakok listáját és a jelentkezők számát illetve ennek változását korábbi cikkünkben néztük végig.

Ugyanakkor a minimális 160 ponttal lehetett bekerülni 13 karra, így például a Debreceni Egyetem és a Dunaújvárosi Főiskola gépészmérnöki képzésére, valamint a Gábor Dénes Főiskola mérnök-informatikus szakára.

A felvi.hu adatai szerint a Semmelweis Egyetem általános orvos szakán tavaly 432, az ELTE természettudományi karán 261-392, tanítói szakán 162 volt a ponthatár.

Jogászképzésre végül több mint háromezer hallgatót, mérnök-informatikus képzésre több mint 2700 diákot vettek fel.

2008-ban mintegy 82 ezren bekerültek valamelyik egyetemre, főiskolára - ez a jelentkezők csaknem 85 százaléka. 2007-ben mintegy 109 ezren jelentkeztek, s a felvételizők csaknem háromnegyedének - 81 ezernél több diáknak - sikerült bejutnia valamely felsőoktatási intézménybe. Két évvel ezelőtt a bejutási arány 70 százalékos volt.

Forrás: www.eduline.hu