Búcsú a tantárgyaktól

Hírlevél

Legolvasottabb hírek

Diákkapu hírek

Tematizált RSS csatornáink

2008. november 24. hétfő, 15:45

Idén debütált az általános iskolák ötödik osztályában a nem szakrendszerű oktatás. Az új módszer az alsó tagozatból felsőbe lépő diákok beilleszkedésére, a tantárgyakhoz kapcsolódó készségek, képességek fejlesztésére szolgál. Kérdés azonban, hogy a módszer beváltja-e a hozzá fűzött reményeket, vagy csak egy újabb elvetélt kísérlet lesz.

A tanároknak az idei bevezető évben az ötödik osztályosok számára a tanítási idő legalább húsz százalékában a nem szakrendszerű oktatás szerint kell megszervezniük a tanítási órákat. Jövőre ez az arány huszonöt-ötven százalékra nő és már a hatodik osztályban is kötelezővé válik, így az idei ötödikesek két teljes évvel többet töltenek el "alapozással", mint egy évvel idősebb társaik.

Az Oktatási Minisztérium tájékoztatása szerint az új módszert azért vezették be, mert a tizenöt éves korosztály készségeit mérő PISA teszteken komoly hiányosságokat mutattak a magyar diákok. A nem szakrendszerű oktatás mégis a tíz-tizenkét éves korosztályt érinti, mert a statisztika szerint a nemzetközi élvonalba tartozó országokban az iskolai alapokat nem négy, hanem hat éven keresztül sajátítják el a gyerekek. Az alsó tagozatból felsőbe érkező diákok szintjüknek megfelelő készségfejlesztésben részesülnek, hiszen a programban részt vevő tanárok differenciálnak, így a felzárkóztatás mellett a személyiségfejlesztés, a tehetség, a képesség kibontakoztatása is hangsúlyt kap. Az OM ajánlása szerint a pedagógusoknak kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a gyerekek önálló tanulására, a jegyzetelési technikák elsajátítására, az információszerzésre, annak feldolgozására, a kommunikációs képességek és a szociális kompetenciák fejlesztésére, valamint arra, hogy a diákok jól tájékozódjanak a térbeli, időbeli, mennyiségi viszonyokban.

Rugalmas keretek

A nem szakrendszerű oktatás új tanítási formát hoz az általános iskolákba, de az iskolák maguk dönthetnek arról, hogyan valósítják meg az új típusú foglalkozásokat. Az egyik lehetőség, hogy a tanárok külön foglalkozások keretében fejlesztik a hagyományos tantárgyakhoz kapcsolódó képességeket, készségeket. Ilyenkor az órarendben megjelenik a kommunikáció, a szövegértés, a szövegalkotás vagy éppen a térben-időben tájékozódás nevű foglalkozás. Létezik olyan megoldás is, amikor az ötödikesek egy speciális felmérővel kezdik a tanévet, majd a tanítás első hetét kizárólag tanulástechnikai módszerek elsajátításával, gyakorlásával töltik. A hét végére minden diákról kiderül, milyen képessége, készsége szorul fejlesztésre, s ezután ennek megfelelő fejlesztő oktatásban részesül.

A tömbösített nem szakrendszerű oktatást témakörök zárásakor, félévi értékelés után vagy tanév végi ismétléskor ugyancsak lehet alkalmazni. Arra is van lehetőség, hogy az osztályokban témanapokat, heteket vezethessenek be, amelyek keretében a diákok élményszerűen sajátíthatják el a tananyagot. Egy másik alternatíva, a kompetenciafejlesztés során, csak a tanórák menete változik, az órarend nem, hiszen ilyenkor a hagyományos tantárgyat már eleve a készségfejlesztésre "hangszerelik". Az átalakított, komplett tananyag kreatív fejlesztő gyakorlatokkal tarkított. A nem szakrendszerű oktatás rugalmas időkeretei miatt az is előfordulhat, hogy egy tanóra nem negyvenöt percig, hanem rövidebb vagy éppen hosszabb ideig tart.

Egy másik alternatívát, a kéttanáros modellt követi a Bajza Utcai Általános Iskola, ahol az ötödik osztályban nem ritka az olyan óra, amikor a felső tagozatos tanár mellett az osztályt az első négy éven át kísérő tanító is jelen van, és fejlesztő foglalkozásokkal segíti a gyerekek tanulási folyamatát. "Két csoportra bontjuk az osztályt, és a képességek fejlesztése szerint választjuk ki a személyre szóló feladatokat. Én csak a tantárgyakhoz kapcsolódó készségekkel, képességekkel kapcsolatos munkában veszek részt. A csoport egyik felének az ötödikes magyar tanár tart órát, a másik felével pedig például szövegértést, az olvasási sebesség fejlesztését, nyelvi képességeket, kommunikációt tanulunk - természetesen külön teremben" – meséli Nagy Judit, aki 1977-ben végzett tanítóként, s több mint húsz éve tanít a Bajzában.

A Nemzeti Tankönyvkiadó két sorozatot indított a nem szakrendszerű oktatáshoz. A Rajt! és az Iránytű ötödikes tankönyv és tanári kézikönyv formában kapható. A Rajt! csoportépítő feladatokat, a csoportmunkához és a vázlatkészítéshez elengedhetetlen feladatokat, tematikus projekteket tartalmaz. Az Iránytűben az anyanyelvi, a matematikai-logikai és a szociális kompetenciával kapcsolatos feladatok találhatóak. A közelmúltban több olyan továbbképzés indult, amely a pedagógusoknak gyakorlati tanácsokat ad abban, hogyan kell a diákoknak a hétköznapokban használható tudást átadni, motiválni őket, képességeiket fejleszteni.

A nem szakrendszerű oktatás keretében sokszor alkalmaz csoportmunkát vagy olyan egész osztályos fejlesztő foglalkozásokat, amikor az önkifejezés, a konfliktuskezelés kerül a középpontba. A tanító ugyancsak hasznosnak tartja a kooperatív tanítási módszert, amely véleménye szerint az életre tanítja a gyerekeket: "Az osztályt csoportokra osztjuk, és olyan feladatot kapnak, amelynek megoldásához a csoport minden egyes tagjára szükség van. Csak akkor érik el a célt, ha mindenki beleadja a saját munkarészét. A gyerekek így megtanulják, hogy a felelősség a csoporté, és aki gyengébben teljesít, azt segíteni kell."

"A személyes kompetencia, a tanulástechnika, az önismereti fejlesztés, az ítélőképesség fejlesztése – ezek mind nagy szavak. Olyan technikák, amelyeket az alsó tagozatban mindig is használtunk, csak nem így neveztük, de aztán felső tagozatban háttérbe szorultak. A gyerekeknek nagyon jó, hogy nem szakad meg az alsóban megszokott tanulási folyamat, de a tanároknak még évek kellenek ahhoz, hogy belerázódjanak az új rendszerbe" – vélekedik Nagy Judit a nem szakrendszerű oktatás bevezetéséről.

Mellette, ellene

A módszer támogatói szerint az aktív közreműködés miatt a diákok könnyebben és többet tanulnak, s a játékos, hangulatos készségfejlesztő feladatok miatt más hozzáállásuk alakul ki a tanulással szemben. Az ellenzők azonban azt hangsúlyozzák, hogy az újfajta foglalkozások megszervezése hatalmas pluszmunkát ró a tantestületre és az iskolára, ráadásul a jó tanulók türelmetlenné válhatnak, mert nem haladnak a tananyaggal, a gyengébbeknek felzárkóztatásához pedig nem elég a csoportos fejlesztés.

Nem ért egyet a nem szakrendszerű oktatás kötelező bevezetésével a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete – mondta el az origónak Kerpen Gábor elnök. "Mi azt javasoltuk, hogy az iskolák maguk dönthessék el, akár a szülőkkel együtt, intézményükben alkalmazzák-e a nem szakrendszerű oktatást. Szerencsére a testület arról azért maga dönthet, milyen arányban vezeti be az új rendszert – a tanórák 25-50 százalékán belül." A szervezet elnöke hozzátette, a visszajelzések alapján a tanárok elégedetlenek a továbbképzésekkel: "A legtöbb kolléga nem azt kapta, amit várt, vagyis nagyon kevés gyakorlati információhoz jutott hozzá. Sokan panaszkodnak, hogy nem kaptak példákat, megfelelő útmutatást arra, hogyan lehet például az egész osztályt a kooperatív tanulás módszerével oktatni, pedig a továbbképzés több 10 ezer forintjukba került."

A PDSZ szerint az iskolák túlnyomó többsége felesleges tehernek, adminisztrációnak véli a nem szakrendszerű oktatást. Tapasztalataik szerint a fejlesztés eredménye vegyes: a gyenge tanuló ugyan fejlődhet, a jó tanulók viszont haladni szeretne a tananyaggal, de kevesebb tárgyi tudást kap, így előbb-utóbb csökken a motivációja.

Kerpen szerint a nem szakrendszerű oktatás eredménye a PISA felméréseken sem látszik majd meg: "Ez csak indok arra, hogy beavatkozzanak az oktatási intézmények önállóságába. Ez nem iskolai, hanem társadalmi probléma. Ha már az olvasási készség gyenge, akkor motiválni kell a gyerekeket, hogy olvassanak. Nem kellene csak azért kötelezően bevezetni valamit, mert önként nem vállalják az emberek. Legyen pedagógiai szabadság, a szülők és a nevelőtestület együtt el tudja dönteni, melyik osztálynak hasznos a fejlesztés, melyiknek nem. Ezért a PDSZ azt szeretné elérni, hogy a közoktatási törvényt úgy módosítsák, hogy a kisközösségek maguk dönthessek a nem szakrendszerű oktatás bevezetéséről."

Sok tanár úgy gondolja, azokkal a gyerekekkel, akiknek otthon rosszak a körülményei, csupán a nem szakrendszerű bevezetésével nem lehet csodát tenni, mert a teljes sikerhez társadalmi változásra lenne szükség. Más tanárok bizakodva néznek a jövőbe, s úgy gondolják, talán a fejlesztéssel sikerül elérni, hogy maguk a tanárok máshogyan álljanak hozzá az oktatáshoz. Reményeik szerint a diákok nem csak a nemzetközi felméréseken teljesítenek majd jobban, de például a gondolkodási, tanulási, kommunikációs képességek fejlesztésének köszönhetően a mindennapokban is könnyebben érvényesülnek majd.

Forrás: [origo] oktatás

A hozzászólás nem található.: ArticleID=0