Az innováció egyik alapvető feltétele, hogy a kutatóközpontok és az egyetemek által kialakított közös álláspontot a kormány felé közvetítsék - mondta el a tudomány házában május 20-án, a harmadik alkalommal megrendezett Kinőni Magyarországot nevet viselő konferencián Pálinkás József, az MTA elnöke, majd figyelmeztetett: a felsőoktatási intézmények között kialakult versenyben fennmaradó egyetemeknek a jövőben legyengülten kell megfelelniük a nemzetközi kihívásoknak.

A fejlődés nem következhet be pusztán megszorító intézkedések meghozatalával, annak kulcsfogalma ugyanis az innováció - mondta el Pakucs János, a Magyar Innovációs Szövetség tiszteletbeli elnöke a Heti Válasz által rendezett, Válságkezelés Innovációval alcímet viselő konferencián, a gondolatmenetet pedig Pálinkás József folytatta. Az MTA elnöke A nemzeti innovációs rendszer átalakítása nevet viselő szekcióban tartott előadást, melyben a kutatás-fejlesztés területének szervezeti elhelyezéséről számolt be, véleménye szerint a területet közvetlenül a miniszterelnök hatáskörébe kell emelni. "Az innováció tekintetében fontos az akadémiai-egyetemi partnerség, de hiába létezik számos tudásközpont, meg kell különböztetni a valóban innovatív egyetemi karokat, intézeteket" - mondta el az MTA elnöke. Hozzátette: egyszerűsíteni kellene a támogatások elnyeréséhez feltételként szolgáló pályázati rendszert, kevés az alapkutatásokra szánt támogatási összeg az országban, a pályázati rendszer pedig rákényszeríti a kutatóközpontokat arra, hogy a technológiai fejlesztésekre szánt összegekből nyerjenek maguknak pénzügyi segítséget. Emellett pedig további kapacitásokat köt le az intézményekben a más egyetemekkel, főiskolákkal szemben, a fennmaradásért vívott közdelem, így azonban a fennmaradó intézményeknek a jövőben legyengülten kell majd megfelelniük a nemzetközi kihívásoknak. "Az innováció területének szakmai kérdéseiben a felsőoktatási intézményeknek és az akadémiának közös álláspontot kell kialakítania, és azt közvetíteni a kormány felé" - mondta el Pálinkás József.

A vállalati innováció támogatása nevet viselő második szekcióban a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal képviseletében Csopaki Gyula elnök a hivatal legfontosabb partnerei között sorolta fel a felsőoktatási intézményeket, akiket nyitott, együttműködő, aktív partnerként nevezett, Bogsch Erik, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója pedig kilenc egyetemmel fenntartott kapcsolati hálójáról számolt be. Egy, a vállalti szférát képviselő megszólaló szerint azonban az egyetemek éppen, hogy nem használják ki a felkínált lehetőségeket, rugalmatlanságuk miatt konkrét szerződéseket utasítanak vissza.

Az oktatás és az innováció kapcsolatáról tartott előadásában Manherz Károly, az Oktatási és Kulturális Minisztérium felsőoktatási és tudományos szakállamtitkára első ízben a természettudományi érettségi körüli vitákról tett említést. A témában tovább folyik a vita, de nem csupán szakmai és politikai berkekben, hanem a felsőoktatási intézmények vezetői között is - tájékoztatott az államtitkár. A megvalósítás problémáival kapcsolatban hozzátette: "nem csupán az egy természettudományi tárgy kötelezővé tétele ütközik nehézségekbe az érettségi vizsga során, hanem az egyes szakok esetében szükségszerűnek mutatkozó emelt szintű matúra bevezetése is." Ennek okát a felsőoktatási intézmények között fennálló versenyhelyzet idézi elő, ha ugyanis a szigorúbb feltételek miatt kevesebben jelentkeznek az adott egyetemre, főiskolára, akkor az állami támogatás is csökken.

"Az elmúlt három évben nem változott az intézményeket támogató állami rendszer, mely a fenntartói finanszírozásból, a képzési normatívából és a tudományos normatívából áll össze" - mondta el Manherz Károly, majd hangsúlyozta: a törvényi szabályozás ilyen módon a minőségi javulás kérdését is szem előtt tartja, a tudományos normatíva odaítélése során ugyanis az oktatói fokozatokat is figyelembe veszik.

Ugyanezt a szempontot a következő előadó: Török Ádám, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Pannon Egyetem professzora is áttekintette a felsőoktatási rangsorok vizsgálata során. A nemzetközi rangsoralkotás során ugyanis nagy hangsúlyt fektetnek a kutatók számára és az oktatók minősítésére, így kerülhetett fel a Szegedi Tudományegyetem is Szent-Györgyi Albert Nobel-díja miatt az egyik ilyen listára. "Míg azonban külföldön olyan kutatóegyetemek kerülnek így a felmérések élére, melyek fő tevékenysége nem is az oktatás, addig Magyarországon éppen az oktatói tevékenység kerül a középpontba, mely egy másik végletet testesít meg" - mondta el Török Ádám. Hozzátette: további problémát jelent, hogy a rangsoroktól függetlenül működtetjük itthon az akkreditációs folyamatot, mely bürokratikus rendszer megreformálásra szorul. Chikán Attila, a Budapesti Cornius Egyetem professzora a felsőoktatásban tapasztalható drámai minőségi romlásra hívta fel a hallgatóság figyelmét.

Forrás: www.edupress.hu