2004 óta az általános iskolák alsó tagozataiban nem jegyekkel, hanem szövegesen értékelik a kisdiákokat. A módszer - ahogyan az korábbi cikkünkből is kiderült - sok problémát vet fel, azonban esélyt ad arra, hogy a diákok ne csak azt tudják meg, hol helyezkednek el társaikhoz képest az osztály tanulmányi rangsorában, de azt is, pontosan mik az erősségeik és mire kell figyelniük.

A két kakukktojás-jegy

A liberalizált értékelés azonban nem terjedt ki egy másik területre: a magatartás és szorgalomjegyek  rendszerének megreformálására. Bár felsőben sem jegyet, hanem egyszavas értékelést kapnak a diákok - akiknek (ennek értelmében) magatartása, szorgalma lehet rossz vagy hanyag, illetve változó, jó és példás. A szavak mögött persze így is jegyek húzódnak: a rossz illetve a hanyag gyerek viselkedése elégséges, a változóé hármas, a jóé és a példásé pedig négyes vagy ötös. „Egyes” szorgalma és magatartása nem lehet senkinek - így nem is lehet buktatni miatta, sőt - még a tanulmányi átlagba sem kerül bele.

A magatartás és a szorgalomjegy tartalma és súlya azonban iskola- és pedagógusfüggő - az oktatási intézmények ugyanis maguk döntenek a nem szaktárgyi jegyek tartalmáról. "Minden intézménynek alaposan végig kellett gondolnia, milyen értékrend szerint ad magatartás- és szorgalomjegyet tanulóinak" - tájékoztatta lapunkat Várnai Andrásné, a budapesti Deák Diák Általános Iskola igazgatója. "Ennek meghatározásakor az iskola figyelembe veszi saját értékrendjét, azt, mit tart fontosnak. Nálunk a magatartásjegybe beleszámít az is, hogy a gyermek mennyire tiszteli társait, mennyire figyel oda rájuk, mennyi munkát végez a közösségért – nem csak azt értékeljük, ha jól elvan magában."

Az iskola gépezetében

A jegyek finomhangolását azonban nem az osztályfőnök végzi egyedül – legalábbis jó esetben, jobb helyeken. Ilyen például a Deák Diák is, ahol az év közben kapott jegyek meghatározásakor nem csak a diákcsoportot vezető pedagógus egyéni véleménye érvényesül, de a diák maga is elmondhatja, hogyan látta előző havi teljesítményét. A két fél utána oszt, szoroz – majd a tanár eldönti, javít-e, ront-e véleményén az önvallomásos beszámoló figyelembevételével.

Ennél egy kicsit bonyolultabb a helyzet félévkor és év végén, hiszen ekkor az osztályfőnök nem maga dönt (pontosabban: nem együtt dönt az érintett diákkal), hanem ki kell kérnie az adott gyermeket oktató összes pedagógus véleményét. A harcok helyszíne az osztályozó értekezlet, itt ütköznek meg a különböző pedagógusi vélemények – hogy aztán közös megegyezés alapján jussanak el a végső döntésig. Természetesen ilyenkor is figyelembe veszik a félév során "szerzett" magatartás jegyeket. 

Ahogy azt Edényi László, a budapesti Zrínyi Miklós Gimnázium igazgatója elmondta lapunknak, attól még, hogy valakinek "hanyag" a szorgalma lehet zseniális képességű gyerek, ahogy a rossz magatartású is lehet jó tanuló – olyan, aki közben tiszteletlen tanáraival és mindig bajt kavar maga körül.

Az igazolatlan hiányzások segítségével azonban úgy is lehúzhatja valaki a magatartás jegyét, hogy közben ő a legangyalibb, legegyüttműködőbb diák az iskolában. Ilyenkor igyekezhet a segítségére az osztályozó értekezlet, ahol feljavíthatják a jegyét – annak ellenére, hogy az iskola szervezeti és működési szabályzatában (SZMSZ) pontosan rögzítik, mennyi igazolatlan hiányzás után hányas magatartásjegy adható. Ugyanígy azt is tartalmazza az SZMSZ, hogy milyen jegyet kaphat legfeljebb az, aki intőt, igazgatói intőt, netalántán rovót szedett össze az adott félév, év folyamán.

Árt-e vagy sem

Manapság illik arról is elgondolkodni, vajon milyen hatással van a fejlődő pszichére a magatartás vagy a szorgalomjegyek intézménye. Vajon mi a gyerekek véleménye az egyszavas, egyjegyes értékelésről. A pedagógusok szerint a diákok éppen annyira veszik komolyan a dolgot, amennyire azt a tanár hitelesen át tudja adni, meg tudja magyarázni. "Nagyon fontos, hogy az osztályfőnök el tudja mondani, milyen viták voltak a diák körül a hónap folyamán a tanárok között, mi az, amin változtatnia kéne, mi az, amiben jó volt, ügyes volt. Ez pedagógiai munka és a jó pedagógusnál súlya van" - mondja Várnai Andrásné.

Hasonló véleményen van a gyermekpszichológus, Tárnokiné Törő Krisztina is. "Minden pedagógus értékel valahogy: ki jeggyel, ki ponttal, ki matricával. Szinte teljesen mindegy, hogyan teszi ezt – a hatása nem a fajtától függ, hanem a pedagógus személyiségétől." A szakember azt is hozzáfűzte, a gyerekeknek szükségük van az értékelésre, hogy el tudják helyezni magukat társaik között, jobb teljesítményre ösztönözze, hozzásegítse őket a tisztább önértékeléshez és azért, hogy visszajelzést kapjanak a pedagógustól. És valóban – ha jobban belegondolunk, mindenki kapott már úgy fekete pontot, egyest, hogy attól épült, fejlődött – és hallottunk már olyan szöveges értékelésről, amely alaposan megszégyenítette a diákot, és többet ártott, mint használt.

Kit érdekel?

Erre a kérdésre a legtöbben azt felelik, tulajdonképpen senkit. Ha mindenképpen meg kell magyarázni a magatartás és szorgalom jegy létezését, elmondhatjuk, alkalmat teremt arra, hogy a pedagógus és a diák elbeszélgessenek kicsit az elmúlt hónapról, félévről, évről. Ezekben az adatokban jelenik meg ugyanis az iskola, a tanárok oktatói tevékenységén túl a nevelői aktivitás. Mindezeken túl ezek a jegyek – akárcsak szaktárgyi társaik - nagyszerű lehetőséget adnak statisztikák, grafikonok és táblázatok létrehozására. És hogy azokkal mit érünk el? Tulajdonképpen semmit.