Idén végeznek az első "bolognás" évfolyam alapképzésben részt vevő hallgatók. A Hírszerző a Budapesti Corvinus Egyetemet mint a legnépszerűbb hazai gazdaságtudományi intézményt kérdezte a tapasztalatokról. A megszólítottak szerint a tapasztalatok nem jók, de az okokról már megoszlanak a vélemények.

"Az új rendszer csak részben hozott pozitív változást a főiskolák számára. A BA (bachelor) szintből fakadó egységesítés elvben jó lehetőséget is jelenthet, ugyanakkor a mesterképzésben (MA) már egyértelműen a nagy egyetemek járhatnak jól, amit a legfrissebb jelentkezési statisztikák is alátámasztanak" - mondta Fábri István, az Eduacatio Kht. Felsőoktatási Műhely vezető elemzője. Ugyanazt a gazdaságtudományi szakot alapképzésben akár 20-30 intézmény is elindíthatja, de a specializációnál, vagyis a mesterképzésnél már komoly hátrányt szenvednek a nagyokhoz képest.

Hosszú távon az egyetemek járnak jól

Arra a kérdésre, vajon általánosságban a két fokozat között mekkora lesz az intézmények közötti átvándorlás, Fábri elmondta: jósolni nehéz, de szinte biztos, hogy a városok, régiók között nem igazán fog váltani a hallgató, viszont Budapesten már elképzelhető érdemi mobilizáció. Egyelőre azonban úgy tűnik, a hallgatók többsége saját intézményében kíván továbbmenni mesterképzésre.

Fontos szempont lehet még, hogy a középiskolások továbbtanulási motivációit eleve befolyásolhatja az is, milyen egy intézmény mesterképzéses kínálata.
Az intézet felmérésből továbbá az is kiderül, hogy a gazdasági szakok mesterfokozatára összesen 3044 hallgató jelentkezett, vagyis az összes felvételiző 18 százaléka választott gazdasági pályát.

A Budapesti Corvinus Egyetem mesterszakjait több mint ezer hallgató jelölte meg első helyen. Igaz, ennek csaknem negyven százalékát a Társadalomtudományi Karra pályázók teszik ki.

Mi változott?

Kerekes Sándor, az intézmény tudományos és oktatási rektorhelyettese szerint a régi rendszerhez képest felemás folyamatok játszódtak le. Régen az ötéves rendszerben három év állt rendelkezésre az alapképzésre és kettő a negyedévtől induló szakirányok hallgatására. Az új rendszerben a hallgatók specializálódása már másodév végén elkezdődött, miközben elmaradt egy átfogóbb alapképzés.

Arra a kérdésünkre, vajon az átállással esett-e az oktatás színvonala, Kerekes elmondta: "Nem a színvonal csökkenéséről van szó. Egyszerűen csak más van a hallgatók fejében. Egyes szakterületekről nagyon magas tudással kerülnek ki az emberek, viszont egy jóval szűkebb mezsgyén is mozognak. Ugyanis sok esetben kevesebb idő állt rendelkezésre az átfogóbb elméleti tudás oktatására. Ebből a szempontból rosszabbul járnak az új rendszer hallgatói azokhoz képest, akik az előzőben végeztek".

A rektorhelyettes hozzátette: "A fentiek következtében a mesterfokozatot is megszerezni kívánó hallgatóknak érdemes a BA területüktől eltérő gazdaságtudományi irányt választani."

Ugyanakkor egyértelműen pozitív fejleménynek tekinthető a magyar diákok külföldi részképzése. Ezzel kapcsolatban Kerekes kiemelte, hogy a Corvinusról kikerülő cserediákok szinte mindenhol sikeresen állják meg a helyüket.

A Közgáz is hibás

Vertetics Ádám, a Budapesti Corvinus Egyetem Hallgatói Önkormányzatának volt elnöke és jelenlegi kabinetfőnöke lapunk megkeresésére elmondta: a külső okokon kívül intézményen belüli bajokat is lát.

A legnagyobb külső problémát a bolognai rendszer Magyarországi alkalmazása során törvénybe iktatott 3+2 éves képzési rendszernek tulajdonítja, mivel az eredeti bolognai nyilatkozat szerint lehetőség lett volna a 4+1 éves rendszer bevezetésére is. Ehhez képest a törvényi 3+2 év behatárolta az intézmények lehetőségeit az új szakirányok kialakítása során.

Ennél komolyabb problémát már csak az jelent, hogy - főleg a főiskolai lobbi következtében - a gazdaságtudományi képzési terület alapszakjainak felvételijéből kikerült a matematika, mely ezen tanulmányterület intézményeibe való bekerülés szempontjából igen erős szűrőként funkcionált.
 
"Gyakorlatilag egy emelt szintű történelem felvételivel és egy középfokú nyelvvizsgával be lehet kerülni egy gazdasági szakra" - tette hozzá Vertetics. A munkaerőpiac egyébként kifejezetten előnyben részesítette a corvinusos diplomát, mivel a hároméves alapképzés egy elég széles látókört feltételezett a pályázóról.

Másrészt az már a Corvinus felelőssége, hogy számos olyan tárgyat is oktatnak a 3 éves rendszerben, melynek nincs értelme, vagy ha lenne is, nem úgy kéne tanítani. A bolognai rendszerre való átálláskor nem történt meg a képzések részletes felülvizsgálata, s egy egységes koncepció kialakítása arról, hogy mit is tanítsanak az alapképzési szakokon.

Vertetics még elmondta: "Az új rendszerre való átálláskor nagyon erős volt a tanszékek lobbija. Számos felesleges tárgyat bevettek az újonnan elkészített tantervbe, ellenkező esetben kötelező tárgyak oktatása nélkül egész tanszékek léte vált volna kérdésessé. Nagyon fontos lenne tehát áttekinteni az operatív tanterveket, majd egy egységes oktatási koncepció mentén kisebb-nagyobb átalakításokat végrehajtani".

Ezzel kapcsolatban Kerekes Sándor fontosnak tartotta megemlíteni, hogy bár egyetért a kritikával, az átalakítások és felülvizsgálatok már folyamatban vannak és eredményre fognak vezetni.

A válság is közrejátszik

A kabinetfőnök szerint a helyzetet csak tovább bonyolítja, hogy egyes gazdálkodástudományi szakokon a 7. félévben egy hat hónapos kötelező szakmai gyakorlat zárja a bachelor képzést. A recesszió miatt azonban számos vállalat és cég nem tudja vállalni az ilyen típusú foglalkoztatást, mivel egy bizonyos összeget ki kell fizetnie a hallgatóknak. Tehát a diploma szakmai gyakorlathoz való kikötése még rejthet magában buktatókat.

Hogy mit fog érni egy közgazdász BA-diploma? Nehéz kérdés, mivel a munkaerőpiac egyelőre elég nehezen tudja felmérni, mennyit is ér majd ez a tudás. Valószínűsíthető, hogy az eddigiekhez hasonlóan a képzés helye fogja meghatározni a diploma értéket.

Forrás: www.hirszerzo.hu