Hírlevél




Tanulási stratégiák és életpálya-tervezés PDF Nyomtatás E-mail
Olvasóink értékelése: / 7
ElégtelenKitűnő 
2008. július 17. csütörtök, 12:03
valasztas.jpgSzerelmek és barátságok, célok és motivációk, értékek és viszonyítási pontok, tanulási stratégiák és életpálya-tervezés. Az első egyetemi vagy főiskolai évet élmények és információk kereszttüzében éli végig a hallgató - a választás szabadságához és felelősségéhez pedig jó, ha ismerjük önmagunkat.

Az Országos Felsőoktatási és Információs Központ (OFIK) honlapján található önismereti tesztek összeállítóját, dr. Kiss István szakpszichológust kérdeztük. 

Kialakultnak tekinthető-e egy érettségiző személyisége?
18 évesen még a legtöbb ember nincsen "készen". A késői serdülőkor pontosan arról szól, hogy a fiatal keresi az utat, azokat az értékeket, ideálokat és lehetőségeket, amelyeket leginkább el tud fogadni. Valahol 21 éves kor tájékán aztán a legtöbben rájönnek arra, hogy most már élesben megy a dolog, és az eddig csak próbálgatott felnőtt szerep fontos elemeit már tényleg gyakorolniuk kell: például a felelősségvállalást, tervezést, a kapcsolatok intimitásának szabályozását. Ezen a ponton még lehet, de már nem elegáns arra hivatkozni, hogy kinek milyen gyermekszobája volt. Ha nehéz, bonyolult háttér áll valaki mögött, akkor itt az idő, hogy megtanulja önmagát érzelmileg függetleníteni a körülményektől.

Kapható valós és reális visszajelzés az önismereti teszteken keresztül?
A tesztek eredménye mindig viszonylagos. Az önbecslő kérdéssorok kitöltésével nyerhető információk nem lehetnek "objektívek": a kérdések inkább gondolatébresztőként szolgálnak. Néha ez az iránytűszerep fontosabb, mint az, hogy valaki hány pontot ért el valamelyik kategóriában. Az életpálya-tervezéssel kapcsolatos pszichológiai munka során a legtöbb tanácskérőnek egyfajta aha-élménye van. A meglepetés abban áll, hogy ő magáról valamikor, valahol már tudta az eredményt, de elfeledkezett a fontos dolgokról, szem elől vesztette a célt. Vagy csak egyszerűen nem gondolt arra, mi minden lehetne belőle.

"Az egyetemista és főiskolás populációban a népesség átlagát jelentős mértékben meghaladó arányban találkozunk különféle lelki és testi betegségekkel" - olvasható az egyik tesztnél. Utóbbiak miből adódhatnak?
A testi-fizikai problémák forrása a helytelen életmód. A hallgatók túlzásoktól sem mentes életvezetése során az alvásidő csökkenése mellett a kávé és alkohol, illetve a cigaretta használata egyre elterjedtebb. Az illegális szerekkel kapcsolatban a különféle vizsgálatok a hallgatók mintegy tizedénél beszélnek a függőség kialakulásának veszélyéről. Problémát jelent továbbá a mozgásszegény életmód, amely többek között a hangulati zavarok egyik forrásának is számíthat, pedig a rendszeres testmozgás a szorongás és a depressziós hangulat oldásának is eszköze lehetne. A mélypontot a vizsgaidőszak jelenti, mikor teljesen a biológiai szükségletek "ellenében" működünk: rendszeres táplálkozás helyett alkalmanként fogyasztott, nagy kalóriatartalmú élelmiszerek, dohányzás, koffein, kialvatlanság a jellemző, és a könyvek felett átélt magányt is tapasztalják a diákok.

Ha már vizsgaidőszak: megtanulnak tanulni az elsőéves hallgatók?
Akit felvesznek az egyetemre, a középiskolában elvileg "jó tanulónak" számított. A középiskolai "jó tanulók" komoly sokkot élhetnek át a felsőoktatási rendszerben. Az, hogy valaki középiskolában szépen meg tudta tanulni a tankönyv vastagon szedett részeit, és fel tudta idézni az órán elhangzottakat, az egyetemi és főiskolai tanulmányok idején már kevés. Ami hiányzik: a lényeges és lényegtelen információk kiválasztásának készsége, a pontos jegyzetelés technikájának ismerete. A tananyag ismételgetése több ezer oldalas irodalmak esetén már nem eredményes módszer. További problémát jelent az időbeosztás. Könnyű a félév során időnként tovább aludni, és nem bejárni az előadásokra, vagy kihagyni egyet-egyet a kötelező irodalmak részletes tanulmányozásából. Ilyenkor viszont sokszor elvész az értelmezési keret, amelybe a teljes félévet illeszthetnénk. A megoldás a tanulási stratégiák fejlesztése, illetve a saját tanulási stílushoz igazodó munkamódszerek alkalmazása. Az OFIK honlapjának pályaorientációs rovata időről időre foglalkozik a hallgatói élet nehézségeivel, tanácsokat adva a jellemző problémák megoldásához.

Tesztek a felvi.hu-n

Az önismereti teszteket az OFIK honlapján, a felvi.hu portálon tölthetjük ki, regisztráció után. A weblap "Hallgató vagyok" csatornáján keresztül a "Karrier" rovatba lépve többfajta területet illetően kaphatunk magunkról visszajelzést.

A négy fő kategória:

  • Önismeret
  • Hallgatói élet
  • Munka, Pályaválasztás
  • Karrierépítés

A hallgatói életet érintő kérdőívek a tanulási stílusról, a vizsgaidőszakról, a vizsgaszorongásról és a tanuláshoz való viszonyról szólnak. A pályaválasztás kapcsán a foglalkozási területek, a munkatevékenység, a pályamotiváció, érettség a pályaválasztásra és az érdeklődés részletein keresztül tájékozódhatunk saját magunkról.
A tesztek a karrierépítésben is segíthetnek: a foglalkozással kapcsolatos információk kezelése, az álláskeresési készség és a döntéshozás kérdőívei ebben a rovatban találhatók.

Forrás: szemeszter.hu

 
A hozzászólás nem található.: ArticleID=0

Szólj hozzá!

Név:
E-mail cím:
Hozzászólás: