| Befejeződött a bölcsész képzésről szóló konferencia |
|
|
|
| 2009. október 21. szerda, 08:35 |
|
Tisztázni kell a bölcsész képzéssel rendelkezőket felszívó munkaerőpiac fogalmát, és a kutatóintézetektől kezdve a médiáig lajstromba kell venni azokat a releváns munkaerő-piaci szereplőket, melyek elmondhatják véleményüket a bölcsész végzettségűekkel kapcsolatban - szorgalmazta dr. Fazekas Csaba, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) bölcsész- és társadalomtudományi albizottságának elnöke a Mit ér a bölcsész diploma című konferencián, október 20-án. Fábri György, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának munkatársa pedig azt hangsúlyozta: a bölcsész karrier egy hosszabb kifutási folyamat eredményeként alakul.
Az MRK munkatársa szerint tisztázni kell a bölcsész képzéssel rendelkezőket felszívó munkaerőpiac fogalmát, definiálható ugyanis egy közvetlen s egy közvetett szegmens is. A közvetlen kategória esetében egyértelmű, hogy a megszerzett végzettség milyen munkakör betöltésére jogosít fel, a bölcsész képzések esetében azonban ugyanez nem mondható el. Dr. Fazekas Csaba elmondta: "ezért a kutatóintézetektől kezdve a médiáig minden, a bölcsész végzettségűek számára releváns munkaerő-piaci szereplőt lajstromba kellene venni, akik az érdeklődő diplomások számára megszólaltathatóak." Hozzátette: fontos, hogy árnyaltabban kezeljük a munkaerőpiacot, "nem számít például pályaelhagyónak az, aki történelem szakos diplomával újságíróként helyezkedik el." Fazekas Csaba kiemelte továbbá: a kormányzat feladata, hogy a keretszámok meghatározása során a bölcsészettudományi képzési területen belül is differenciáljon, érzékeltetni kell ugyanis a munkaerő-piaci hatást, és világossá kell tenni, hogy például a szabad bölcsészeten megszerzett papír és egy nyelv szakos diploma nem jelent egyenlő esélyeket az elhelyezkedés során. A bölcsész szakokon tanuló diákok véleménye meghatározó jelentőségű helyzetük megvizsgálása során, hiszen az meghatározza a diákok tanulmányaik során alkalmazott stratégiáit - mondta el egy országos elemzés ismertetésekor Fábri György. A 2009 tavaszán elvégzett kutatás bölcsészekre vonatkozó eredményei rávilágítanak: más szakoktól eltérően a diákok számára fontos a későbbi elhelyezkedés kapcsán a megbecsültség, illetve egy szabadabb, kötetlenebb életmódot remélnek a diplomától. A bölcsészek úgy gondolják: más szakterületek képviselőinek csaknem nulla százaléka véli fontosnak a középiskolai humán szakos tanárok mukáját, egy százalék pedig a társadalomkutatók és szociológusok tevékenységét. "A bölcsészkari hallgatók 70 százaléka véli úgy, hogy a szakterületén fog dolgozni, az országos felmérés szerint azonban a hallgatók csaknem fele helyezkedik el más területen" - hangsúlyozta Fábri György. Kiemelte: több mint kétharmaduk azonban mégis úgy gondolja, hogy egy-két éven belül a szakterületén fog dolgozni. Alapvetően a közszférát célozzák meg az említett hallgatók, de jellemző a külföldre való törekvés: kétharmaduk szeretne külföldön dolgozni, háromnegyedük pedig szükségesnek tartja, hogy a jövőben valamely továbbképzésben is részt vegyen. "A kutatás alapján megállapítható, hogy a bölcsészkarokon végzettek előtt sajátos jövőkép formálódik: ez egy hosszabb kifutási folyamat, a bölcsészkari helymegtalálás hosszabb időt vesz igénybe" - mondta el Fábri György. A munkaerő-piaci kerekasztalbeszélgetésen az üzleti szféra egyetértett abban, hogy szorosabbá kellene tenni az egyetemek és a magánszféra kapcsolatát, így a tanulmányok utolsó évében az elhelyezkedést megkönnyítő kurzusok indításával kellene felkészíteni a hallgatókat az álláskeresés folyamatára. Forrás: www.edupress.hu |