Havi nyolcvanezer forint – legalább ennyi kiadással kell számolniuk azoknak, akik idén kezdik meg egyetemi tanulmányaikat. A legtöbb pénzt a költségtérítéses képzések húzzák ki a szülő pénztárcájából, de az államilag finanszírozott képzésre bejutóknak is mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk. Utánajártunk, mennyibe kerül a diploma a beiratkozástól a záróvizsgáig.

Százötven-kétszázezer forint a féléves tandíj, tíz-tizenötezer forint a tankönyv és a fénymásolás, tízezer a kollégiumi díj, harminc-negyvenezer az albérlet – összesen legalább két-hárommillióba kerül az egyetem vagy főiskola három éve. „Ez egy óriási összeg, ezért egyre többen már gyermekük általános iskolás korában elkezdenek gyűjteni az egyetemi kiadásokra” - mondja Varga Dániel független pénzügyi tanácsadó, aki arra figyelmezteti a szülőket, hogy alaposan gondolják át, bírják-e majd a szállás- és egyéb költségeket. „Nemcsak a költségtérítéses képzés tandíja jelent nagy terhet, hanem az olyan apróságok is sok pénzt elvisznek, mint a fénymásolás vagy a szórakozás” - teszi hozzá.


Költségtérítéses képzések: százezertől másfél millióig

Százezertől másfél millióig terjed a költségtérítéses képzések tandíja félévenként – vagyis kétségkívül azok a hallgatók járnak a legrosszabbul anyagilag, akik lemaradnak az államilag finanszírozott férőhelyekről. A legdrágábbak az orvosi, fogorvosi, gyógyszerészeti és idegen nyelven folyó képzések – a borsos árú képzések listáján az első a Közép-európai Egyetem (CEU), ahol politikatudomány, filozófia vagy közgazdasági elemző szakon félévente 1 235 000 forintért tanulhatnak a hallgatók. Az általános orvosi képzések tandíja nyolcszázezer és egymillió forint között mozognak szemeszterenként: a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumában 850 000 forintot, a Semmelweis Egyetemen viszont már 975 000 forintot kell fizetniük a költségtérítéses hallgatóknak.

Több mint félmillió forintba kerül az IBS Nemzetközi Üzleti Főiskola gazdálkodás és menedzsment, illetve pénzügy és számvitel szakja is, de a gyógyszerészeti szakokért is több mint hétszázezer forintot kell fizetni félévenként. Kevesebbért, 350 000 forintért tanulhatnak a hallgatók szobrászatot és festészetet, 420 000 forintért pedig színészetet és színházi rendezést. A bölcsész szakokért 120-130 000, a jogász képzésért pedig 160 000 forintot kérnek el félévenként az egyetemek. A legolcsóbbak a teológiai, tanítói és a szociális terület képzései: az Adventista Teológiai Főiskolán például hetvenezer forint egy szemeszter, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen pedig nyolcvanöt-kilencvenezer forint az ifjúságsegítő, illetve a csecsemő- és gyermekgondozó szak szemeszterenként.

Szállás, utazás és étkezés: Budapesten a legdrágább

Nemcsak a költségtérítéses hallgatóknak, hanem a lakóhelyüktől távol tanulóknak is mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk. A kollégiumi díjak a szobák felszereltségétől függően havi nyolc- és húszezer forint között mozognak, ám aki nem kap kollégiumi férőhelyet, annak marad a jóval drágább albérlet. A vidéki egyetemvárosokban egy szobát akár tizenkét-tizenötezer forintért is találhatnak a hallgatók, egy garzonlakásért pedig huszonöt-harmincezer forintot kell fizetniük havonta, Budapesten azonban jóval borsosabbak az árak. A fővárosban egy szoba rezsi nélkül is húsz-harmincezer forint, a garzonlakások bérleti díja pedig negyven-ötvenezer forinttól kezdődik.

„Én elsőéves koromban nem kaptam kollégiumi helyet, ezért albérletbe kellett költöznöm. Rengeteg pénz, legalább másfél millió forintom elment csak a szállásra” - meséli Anna, az Eötvös Loránd Tudományegyetem végzőse, aki rövid fejszámolás után azt mondja, az elmúlt öt évben további egymillió forintot költött utazásra és étkezésre.  „Csak havonta kétszer jártam haza, de az útiköltségre így is elment havi hatezer forint, erre jött a helyi bérlet. Ezen kívül hetente öt-hatezer forint kellett az étkezéshez” - teszi hozzá. Az utazás Budapesten a legdrágább, a diákbérlet jelenleg 3550 forint, vidéken ezer-kétezer forint.

Sok pénz megy el könyvekre és fénymásolásra is

Félévente akár tíz-húszezer forint is elmehet tankönyvekre, jegyzetekre és fénymásolásra – állítják hallgatók. A többségükben kemény fedeles, igényes kiadású könyvek egyenként négy-ötezer forintba kerülnek, ráadásul nagy részüket csak egy félévig használják. Az intézmények által kiadott füzetek már olcsóbbak, ötszáz forinttól meg lehet vásárolni ezeket. Mivel jegyzettámogatás a legtöbb intézményben már évekkel ezelőtt megszűnt, a hallgatóknak mindent saját zsebből kell finanszírozniuk.


Egyetemi tankönyvek: drágák és nélkülözhetetlenek

„Mindenki megpróbál a könyvtárból kölcsönözni, ismerősöktől elkérni az adott kötelező olvasmányt vagy egyszerűen fénymásolni, de ez nem mindig megy” - mondja Papp Lili, a Debreceni Egyetem elsőéves fogorvos szakos hallgatója, aki szerint az orvosi és fogorvosi képzésre járóknak kell a legtöbbet költeniük jegyzetekre. „Az anatómiai atlasz két kötete majdnem ötvenezer forint, enélkül létezni sem lehet az orvosi egyetemen. Sajnos ezt még a felsőbb évesek sem szívesen adják kölcsön, mert nekik is kell, fénymásolni nem lehet, mert fontos színes ábrák vannak benne, és a könyvtárban is csak pár darab van belőle. És ez csak egy tankönyv, a többi is gyakran tizenkét-tizenháromezer forintba kerül” - mondja.

Különeljárási díj és pótvizsgadíj – sokba kerül

A szülők nagy többsége valószínűleg nem kalkulálja előre a kiadások közé, de az alapképzés három, vagy az osztatlan képzés öt éve alatt akár ötvenezer forintot is elvihetnek a különeljárási díjak, a pótvizsgadíjak, és a diplomaszerzés előtt pár héttel a kredittúllépési díj is kellemetlen meglepetést okozhat a hallgatóknak. A késedelmes indexleadásért vagy beiratkozásért az intézmények általában két-háromezer forintot rónak ki a pontatlan hallgatókra. A pótvizsgák díja általában ezerötszáz-háromezer forint, de a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen például a pót ZH-kért is háromezer forintot kell fizetni.

Néhány éve már azért is fizetniük kell a hallgatóknak, ha a felvett tantárgyat nem az adott félévben végzik el – ennek összege kreditenként három-ötezer forint. És súlyos tízezrekbe kerülhet az is, ha a hallgatók a mintatantervben előírt kreditmennyiséget több mint tíz százalékkal túllépték, vagyis jóval több tantárgyat vettek föl, mint amennyit előírt a szakjuk.

Diákmunka, diákhitel, ösztöndíjak

Akit anyagilag nem tudnak támogatni a szülei, annak marad a diákmunka, a diákhitel, az ösztöndíj és a szociális támogatás. Ez utóbbinak összegét 2007 óta aszerint állapítják meg, beletartozik-e a hallgató a kétféle rászorultsági csoport egyikébe: a fogyatékossággal élők, a nagycsaládosok vagy az árvák például havi 23 800 forintot kapnak, a hátrányos helyzetűeknek és a félárváknak pedig havi 11 900 forint jár. Azok is pályázhatnak, akik egyik csoportba sem tartoznak, de köztük csak a megmaradt, szociális juttatásokra fordítható összegeket oszthatják szét az egyetemek.

Az is pályázhat, aki egyik csoportba sem tartozik, de úgy érzi, anyagi helyzet miatt rászorult. Ezeknek a hallgatóknak a lapját egy intézményi pontrendszer alapján bírálják el, méghozzá úgy, hogy a megmaradt, szociális juttatásokra fordítandó összegeket osztják szét.

Az ösztöndíj összege havonta minimum hatezer forint, a tanulmányi eredmény, a felvett kreditek száma és az azonos szakon tanulók eredményei szerint számítják ki az intézmények – ösztöndíjban azonban csak az államilag finanszírozott képzésre járók maximum fele részesülhet. Felső határt nem szabad egyetlen felsőoktatási rendelet sem, így – ugyan ritkán – előfordulhat, hogy egy hallgató akár harminc-negyvenezer forintot is hazavisz havonta.

Ezt az összeget egészítheti ki a diákmunkával keresett pénz és a diákhitel: diákmunkával óránként öt-hatszáz forintot, nyelvszakosként, nyelvórákat tartva azonban akár ezerötszáz-háromezer forintot is kereshetnek a hallgatók. A diákhitel igényelhető havi összege pedig tizenötezertől ötvenezer forintig terjedhet – ötvenezret azonban csak azok igényelhetnek, akik költségtérítéses képzésre járnak.