A korai iskolaelhagyók jelentős aránya miatt lehetőséget adna a gyakorlati szakképzés korábbi megkezdésére az MSZP. Mások vitatják az elképzelés helyességét.

Lényegében visszaállítaná 2010-től a régi, hároméves szakmunkásképzést az MSZP; javaslatuk szerint a tanulók már a 9. évfolyamon elkezdhetnék a gyakorlati ismeretek elsajátítását - közölte tegnap Tatai-Tóth András, a párt oktatási munkacsoportjának vezetője. Ez egyfajta alternatívaként jelenne meg a rendszerben. A szakiskolák maguk dönthetnék el, hogy a jelenlegi képzési formát kínálják-e a hozzájuk jelentkezőknek - azaz csak a 11. évfolyamtól biztosítják a gyakorlati képzést -, vagy már a 9. osztályban megkezdik a szakmai oktatást.

A klasszikus, hároméves szakmunkásképzést az 1997-es szakképzési törvény törölte el: azóta a 4-5 éves szakiskolákban az első két évfolyamon csak közismereti tárgyakat tanítanak, és csak a 11. osztályban, 16 éves korban kezdődik a gyakorlati képzés. A szakiskolák tanárai, illetve a gazdasági szervezetek évek óta szeretnék visszaállítani a régi rendszert. Azzal érvelnek, hogy a szakiskolások a szakma miatt választják ezt az iskolatípust, nem érdeklik őket a könyvek, ezért amikor továbbra sem engedik őket a szakma közelébe, "lelépnek". Tatai-Tóth is a nagyarányú lemorzsolódás megfékezésével indokolta a parlamentnek készített javaslatát. Szerinte egy-egy szakiskolai évfolyam 30-40 százaléka az első két évben otthagyja az iskolát.

Kérdés: a gyakorlati képzés korábbi elkezdése jelent-e megoldást. A szakiskolákba ugyanis elsősorban hátrányos helyzetű, többségében roma diákok kerülnek be, akik a korábbi kudarcaik miatt motiválatlanok. A szakiskola többségük számára kényszerpálya. Ezeknek a tanulóknak az alapkészségeik rendkívül rosszak: háromnegyedük egyszerű szövegek megértésére és alapműveletek elvégzésére alkalmatlan.

Az alapkészségek megerősítésére, vagyis az írni-olvasni tudásra a gyorsan elavuló szakmai ismeretek megújítása érdekében mindenképpen szükség volna. A gyakorlati képzés korábbi megkezdése épp ettől venné el az időt - mutat rá Nahalka István, az ELTE Neveléstudományi Intézetének egyetemi docense.

- Azt az általános vélekedést, amely szerint a szakiskolai diákokat nem érdekli az "akadémiai jellegű" képzés, nem támasztják alá a kutatási eredmények, amelyek szerint a szakiskolások háromnegyede tervez valamilyen iskolatípusban való továbbtanulást; közülük 60 százalék érettségit szerezne - mutatott rá. Szerinte sokkal inkább pedagógiai problémáról van szó; inkább azon kellene gondolkozni, milyen módszerekkel és tananyaggal lehetne fölkelteni a szakiskolai diákok érdeklődését a tanulás iránt.

A Gyurcsány Ferenc által létrehívott Oktatási Kerekasztal - amelynek tagja Nahalka István is - épp az MSZP javaslatával ellentétes irányban tett lépésekkel kezelné a szakképzés problémáját. A korai, 14 éves korban történő iskolaválasztás a szegregáció egyik intézményesített formájaként külön intézménybe - érettségit adó középiskolákba, illetve szakiskolákba - sorolja a jobb, illetve a rosszabb képességű diákokat, így az egyes iskolatípusok tanulói összetétele és teljesítménye között óriási a szakadék. A kerekasztal tagjai - oktatáskutatók, közgazdászok - ezért későbbre tolnák a pályaválasztást: egységes középiskolában gondolkodnak, ahol a diákok a 10. évfolyamig együtt vennének részt egy általános képzésben, és csak utána válnának szét útjaik a szakképzés, illetve az érettségi irányába.

Forrás: nol.hu