Hírlevél




Londonban a diákélet PDF Nyomtatás E-mail
Olvasóink értékelése: / 6
ElégtelenKitűnő 
2008. október 08. szerda, 14:05

Akár kalandvágyból, akár a használható nyelvtudás megszerzéséért vágunk neki a világnak, számtalan lehetőség kínálkozik az uniós országaiban. Ha pedig olyan szakmát szeretnénk művelni, amely Magyarországon még nem létezik, akkor nincs is más választásunk, mint a külföldi egyetem.

 

Így történt ez Julival is, aki a londoni School of Oriental and African Studies másodéves hallgatója Development Studies és hindi nyelv szakon. A Development Studies a társadalomtudományok olyan speciális ágazata, amely a harmadik világbeli országok szociális és gazdasági fejlesztésének elméletével és gyakorlatával foglalkozik. Az itt végzett szakemberek nemzetközi és civil szervezeteknél, valamint kutatóközpontokban helyezkedhetnek el.

 

- Miért Angliát, és miért épp ezt az egyetemet választottad?

A döntésemnek volt racionális és volt érzelmi része. A racionális az az, hogy Európán belül akartam maradni, és nem tudok más nyelvet az angolon kívül. Az evidensnek látszott, hogy nem Magyarországon fogok továbbtanulni, mert úgy gondolom, hogy egy külföldi diplomának itthon nagyobb értéke van. A SOAS-os diplomának egyébként az egész világon nagy a presztizse. A társadalomtudományok most amúgy is felfutóban vannak, ezzel sok mindent lehet kezdeni később. De ha mégis mással foglalkozom majd, akkor is jó, hogy erre a területre is van rálátásom. A döntésem mellett szólt az is, hogy a családommal másfél évig Indiában éltünk. Korábban mindig Afrikával szerettem volna foglalkozni, de India után inkább a hindit választottam. Az érzelmi ok az az volt, hogy ránéztem az egyetem weboldalára, és nagyon tetszett. És nem csalódtam, olyan, mint amilyennek gondoltam.

 

- Hogyan lehet bekerülni az egyetemre?

Van egy egységes felvételi rendszer. Az UCAS honlapján kell regisztrálni, itt meg lehet nézni az egyetemi oldalakat, és eldöntheted, hogy melyik egyetemre milyen szakra szeretnél járni. Kell egy motivációs- és egy referencialevelet küldeni magadról. Aztán az egyetem eldönti, hogy érdekesnek vagy alkalmasnak talál-e az adott szakra. Azt szabják meg, hogy milyen jegyeket kell szerezned a saját rendszered érettségijén. A SOAS-ra négyes kell mindenből. Ezután már automatikus a felvételi eljárás. Tehát amikor én megkaptam az érettségi eredményeimet, akkor már tudtam, hogy felvettek. Akiknek nem sikerül, azok nyár végén még bekerülhetnek a maradék helyekre.

 

- Mit lehet még tanulni a SOAS-on?

A SOAS egy egyetemi hálózat, a University of London része. Ha az egyikre jársz, akkor a többiről is vehetsz fel órákat. A SOAS specializált és multikulturális, itt csak az afrikai és ázsiai kultúrákkal kapcsolatos dolgokat tanuljuk, tehát nálunk nem is lehet európai nyelveket tanulni. A szakok, például a jog, a közgazdaságtan, a szociológia, a művészettörténet is mind ezekre a kultúrákra specializálódtak. Ha például joghallgató vagy, akkor kínai jogot tanulsz.

 

- Mennyit időt töltesz a suliban?

Négy kurzust lehet fölvenni egy évben - a fontosabb órák egynek, és vannak olyanok, amelyek felet érnek - tehát maximum öt órád lehet egy héten. Tavaly elég laza volt, most talán egy picivel több lesz. Azért szervezik így, mert iszonyú sokat kell olvasni. Amikor erre panaszkodtam, akkor a szállásadónőm azt mondta, azért mondják angolul azt, hogy olvasol a diplomáért, mert igazából az olvasás a lényeg, persze sok esszét is kell írni. Ez minden egyetemen így van, néhol minden héten van komolyabb írásos feladat, nálunk csak négyet egy harmadévben. Trimeszteres rendszer van, az első kettőben tanítás van, a harmadikban vizsga. Kicsit laza a dolog. Kivéve olyankor, amikor eljön a számonkérés ideje.

 

- Hogyan látod, milyen az angol oktatási rendszer?

Az a jó az én egyetememben, hogy több oldalról közelítik meg a témát. Itt több helye van annak, hogy saját véleményed legyen, mint a magyar rendszerben. Nagy hibája viszont az angol oktatásnak, hogy felületes. De megint csak a saját egyetememen tapasztaltak alapján általánosítok. A vizsgán nem kell annyira konkrétan tudni az adatokat, hanem föl kell tudni építeni egy logikus gondolatmenetet. Ennek az a hátránya, hogy nem kapsz egy rendszeres képet az egészről. Viszont teret ad arra, hogy ami érdekel, abban elmélyülj.

 

- Mennyire gyakorlatorientált a képzés?

Ahhoz, hogy az elméletet majd tényleg hasznosítani tudjuk, el kell menni önkéntesnek, ez azonban szinte teljesen független az egyetemtől, mert nem kötelező. Az egyetemen kaphatunk pályázati információkat, de a gyakorlatát mindenkinek magának kell megszerveznie. Az önéletrajz szempontjából elengedhetetlen, hogy legyenek terepgyakorlataid, önkéntesi munkatapasztalatod, de rajtad múlik, hogy csinálod-e vagy sem.

 

- Van lehetőséged a tanulás mellett dolgozni?

Az interneten találtam munkát egy ingyenes hirdetési oldalon. Gyerekekre vigyázok. Szerencsém volt, ráadásul a munkaadóm szakmai ügyekben is tud nekem segíteni. Más diákok pincérkednek, boltban dolgoznak, a szerencsésebbje már kapott állami munkát a szakmájában. Tavaly sok pénzt kaptam a szüleimtől, mert nem kezdtem el azonnal dolgozni. Most nyáron viszont már dolgoztam, és sikerült egy kevés pénzt félretenni, de ha jobban vigyáznék, a dupláját is megtakaríthattam volna. Ha az ember diák, akkor legálisan nem dolgozhat húsz-huszonöt óránál többet, és nem is érdemes, mert akkor nem tud rendesen tanulni. Nem tudom, idén mennyi időm lesz dolgozni, de ha lenne heti húsz órám, akkor száznegyven fontot is megkereshetnék, az elég a lakásra, a kajára, és jut még valamennyi bulizásra is.

 

- És a tandíj?

A tandíjat diákhitelből fizetem. Az európai diáknak ugyanolyan jogai vannak, mint az angol diáknak. Ugyanannyi tandíjat fizetünk, és ugyanúgy kaphatunk diákhitelt, amely azt fedezi. A tandíj összege idén 3140 font. Annyi a különbség, hogy megélhetésre nem vehetünk fel hitelt, és vannak olyan egyetemek, ahol ösztöndíjra sem pályázhatunk. A SOAS-on egyébként egyáltalán nincs ösztöndíj.

 

- Alvás, evés, közlekedés?

Most már a második helyen lakom, de szerencsém volt, ahogy a munkával is, mert mind a kétszer ismerősökön keresztül találtam szobát. Most egy magyar nőnél lakom, akit tavaly ismertem meg, és már régóta szó volt róla, hogy beköltözöm hozzá, mert így közelebb vagyok a sulihoz. De így is elég drága, kilencven font hetente. Kollégiumban száztizenöt fontba kerül egy szoba, a belvárosban pedig heti százhúsz-százharminc fontért lehet bérelni. Szerintem első évben érdemes kollégiumban lakni, mert akkor jobban megismerkedhetsz az emberekkel. Egy kicsit sajnáltam, hogy ez kimaradt. Elsőéveseknek nagyobb esélyük van kollégiumi szobát kapni, mint másod- meg harmadéveseknek, ezért az utóbbiak általában a barátaikkal laknak. A haverjaim Camden Town mellett bérelnek házat, heti százhúsz fontot fizetnek fejenként. A kaját tavaly úgy oldottam meg, hogy fizettem plusz huszonnégy fontot, és a szállásadónőm főzött nekem, de ez nem átlagos. Idén majd én látom el magam. Úgy számoltam, hogy ez nekem jobb, mert idáig azzal töltöttem az időmet, hogy utaztam, most ehelyett főzni fogok. A bérlet nagyon drága, átszámítva hatezer forint hetente, de megbeszéltem a munkaadómmal, hogy ő fizeti. A suliba biciklivel járok, a bérletre csak a munka miatt van szükségem, mert fönn dolgozom Hampsteadben, és a hegyre nem tudok minden nap föltekerni.

 

- Hova jártok bulizni?

Az én egyetemem nem annyira jó ilyen szempontból, mert szét vannak szóródva a diákok, de azért nálunk is van egy-két buli. Rengeteg társaság szerveződik az egyetemeken, például tortakóstoló társaság, meg mindenféle sportklubok. Ezek a társaságok szoktak bulikat szervezni, de nemcsak a buli miatt érdemes becsatlakozni, hanem mert ezek a közösségi élet kis központjai. A SOAS-on van ázsiai társaság, akik legutóbb például jótékonysági vacsorát rendeztek egy vietnámi étteremben. Azt mondják, hogy kétféle egyetem van Angliában: a bulizós meg a tanulós, de ez inkább a vidéki iskolákra igaz, ahol a városban semmi más nincs, csak az egyetem. Londonban viszont nagyon sok minden más is van. Én szívesen mennék kisvárosba is egyetemre, mert érdekes lehet, de Londonban az a jó, hogy ha eleged van a suliból, akkor elmész és teljesen más emberekkel találkozol. Az Old Street környékén vannak jó kis bárok, pubok. Nagy a klubkultúra is - van sok táncos hely, és rengeteg koncert. Mindenki megtalálhatja a stílusának megfelelőt. Camden Townba is szoktak járni a diákok, de arról a negyedről itthon is sokat lehet hallani.

 

- Hol lehet ismerkedni?

A legjobb ismerkedési lehetőség az első hét, amikor mindenféle ismerkedős programokat szerveznek az újoncoknak. Mindenki bemutatkozik mindenkinek, elmondja, hogy mit csinál, kicserélik a számokat, és utána eldöntöd, hogy kivel akarsz barátkozni. Nem is kell, hogy bemutasson valaki valakinek, hanem ránézel valakire, és akkor odajön, kezet nyújt és bemutatkozik. Ezt nagyon élveztem. Nekem a legtöbb barátom az első hétről van. Mindenki azt mondja, hogy Angliában nehéz barátkozni, és biztos, hogy van is benne valami - csak egy angol haverom van az egyetemről. A SOAS-on a diákoknak azonban majdnem a fele külföldi, ők  pedig nagyon nyitottak. 

[origo] oktatás - Walton Viktória

 

 
A hozzászólás nem található.: ArticleID=0

Szólj hozzá!

Név:
E-mail cím:
Hozzászólás:

Kapcsolódó cikkek