A Budapesti Corvinus Egyetem aulájában a múlt hét elején először rendezték meg elsős egyetemistáknak a "gólyabörzét". Ahhoz képest, hogy a hasonló elven működő állásbörzéken tömegesen jelennek meg a hallgatók, ennek a rendezvénynek a másnapján inkább csak lézengtek a fiatalok. Meg-megálltak az első napokban szokásos ügyek intézése közben egy-egy ajánlatnál. Időnként pedig - a gólyahét keretében - csoportokban terelték őket vezetőik a pavilonok közé, ahol tovább ismerkedtek egymással, miközben fogadták az őket körüldongó bankok, telefontársaságok, biztosítók, karrierközpont, diákmunka-közvetítők képviselőit és a szórólapozó hoszteszeket. - Nekem már régen van bankkártyám, úgyhogy nem kell másik - mondja egy fiatal lány. - Azt a bankot választottam, ahol a szüleimnek van számlája. De a diákhitel felvételén gondolkodom. - Csakhogy nem mindegy, hogy melyik bankon keresztül. Az ajánlatok, a kedvezmények vagy az ajándékok lehetnek meggyőzőek a fiataloknak.

Páran üldögélnek a kitett asztaloknál egy-egy üzletkötővel, és a formanyomtatványt töltögetik. Közben türelmesen magyarázzák nekik a bankmunkások későbbi lehetőségeiket: közgazdászok lesznek, szükségük lesz a befektetési módozatok ismeretére. Titkon pedig tudják: meghatározó, melyik pénzintézetet választják, lehet, hogy egy életre ott is ragadnak. Nagy úr a megszokás!

Erre az egyetemre 20 ezer fogyasztó jár - mondja Andrási Mónika, a Corvinus karrierirodájának igazgatója. - Rendszeresen keresnek minket cégek, hogy szolgáltatásaikat értékesíthessék, de ezt az egyetem már nem engedi meg, csak rendezett formában. Hallgatóink nem árualapok.

Így összekötötték a gólyák felvilágosításával a cégek reklámozási lehetőségét. Az egyetem is keres rajta két-hárommillió forintot, és a diákoknak is házhoz jön a lehetőség, a cégeknek meg a vásárló. - Az egyetem 60 éves jubileumi ünnepségére fordítjuk - mondja Andrási Mónika.

Népszabadság - Ócsai Dorka